A Műcsarnok 130. 1896–2026 című kiállításon hangsúllyal szerepel az építészet, a 2020 és 2026 közötti időszak csoportos kiállításai, és a korai korszak szobrászati tárlatai. Egy teremben pedig a kortárs művészek alkotásaiból adnak ízelítőt.

Hauszmann Alajos 130 éve megtervezett dísztermei és tárgyalói ismét eredeti rendeltetésüket szolgálhatják. A fennmaradt faburkolatok, ajtók és bútorok restaurálása, az elveszett berendezések rekonstrukciója és a korszerű technika beillesztése nyomán újra megelevenedik az Igazságügyi Palota történeti belsőépítészeti világa.

A 2026 tavaszán megnyílt The St. Regis Budapest kialakításakor a műemléki értékek megőrzése mellett a modern technológia szinte láthatatlan beépítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást.

Százharminc év után négy napra megnyílt Hauszmann Alajos Igazságügyi Palotája. A Kúria visszatér, vele Justitia szobra és a megőrzött bútorok. A Néprajzi Múzeum elköltözött és kiállítási szemléletet váltott, a Párttörténeti Intézet átalakult. A palota megújulása így egykori lakóinak változó történetét is felidézi.

Az Indiana államban működő Notre Dame Egyetem építészkarát bemutató előadás, illetve az egyetemről folytatott korábbi, kötetlen beszélgetések elgondolkodtattak, hogyan is működik az építészettörténet és a tervezés oktatása az egyetemen, és hogyan közelíthetne e két terület egymáshoz. 

Az elmúlt években nemcsak a költségek, a technológiai elvárások és a projektek összetettsége változott meg az építőiparban, hanem a megrendelők és a kivitelezők viszonya is. Kontrolláltabb, dokumentáltabb és transzparensebb működés veszi át a korábbi együttműködések helyét.

Több mint 900 jelölés érkezett a szakmai szervezetektől, korábbi díjazottaktól és civil szervezetektől a kimagasló teljesítményeket elismerő díjra.

Leállt a Budavári Palota északi szárnyának rekonstrukciója, a közismertebb nevén "A" épületként emlegetett, a közelmúltban nagy mértékű bontáson és építésen átesett épületszárny építkezéséről a kivitelező szeptember 30-áig köteles levonulni.

Hajógyár épült, hajó sosem készült benne. Az Atlantica nagyszabású terveiből egyedi ipari épületegyüttes maradt ránk, amelyet később a honvédség használt, körülötte pedig szinte érintetlen természeti világ alakult ki. A természet értéke ismert és védett. De ismerjük-e ugyanígy az épített örökség értékeit – és tudjuk-e, mit kellene megőrizni belőlük?

A veszprémi várnegyed felújítása az elmúlt évek egyik legjelentősebb hazai műemléki beruházása volt. A történelmi városrész megújítása 18 műemléki épületet érintett, a cél pedig nemcsak az épített örökség megőrzése volt, hanem olyan élő, használható terek kialakítása is, amelyek hosszú távon is méltó módon szolgálják Veszprémet.

Egy ilyen házat nem egy ember épít – és nem is egy ember állít helyre. Ybl mesterek, művészek és iparosok munkájából teremtett egészet; 140 évvel később Zoboki Gábor és társai ennek működését fejtették vissza. A nézőtér, a láthatatlan zengőtér, a levegő és a fény ugyanannak az Operaháznak a részei.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.