Vitaestsorozatot indított a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a hazai műemlékvédelem jövőjéről. Az október 19-ei alkalmon az egyházi műemlékek speciális helyzetéről beszélgettek a felkért szakemberek, az est szervezője az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület és a Möller István Alapítvány.

Változik a forma, a forrás és az építészeti nyelv, miközben az útkeresés megmarad. Árkay Aladár pályája a szecessziótól az új templomépítészet felé vezet, majd fiánál, Bertalannál folytatódik. A százéves Rákócziánum is változik, miközben a tér őrzi építészeti karakterének lényegét. Hol húzódik a határ változás és megőrzés között?

Építészek kalauzolják a látogatókat a veszprémi várnegyed különleges épületeiben és kertjeiben a 2. Építészet Ünnepén és Éjszakáján. Április 25-én és 26-án a Szent Mihály Főszékesegyházat és altemplomát, a Szent György-kápolnát és a Nagyszemináriumot, az Érseki Palotát, a 13. századi gótikus Gizella-kápolnát, valamint a nemrég átadott keleti kerteket is megnyitják az érdeklődők előtt.

Több száz éves sírokra és 17. századi ruhadarabokra bukkantak a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának helyreállítása során. A várhegy egyik legkülönlegesebb pontját hétvégente vezetett sétákon a látogatók is felfedezhetik, megcsodálva a gótikus templomteret, valamint az egyik legnagyobb hatású veszprémi püspök barokk síremlékét.

Novembertől megújult sétákon vehetnek részt a veszprémi várnegyedbe látogatók, akik a Szent Mihály Főszékesegyház és az altemplom, valamint a Szent György Kápolna mellett a barokk Érseki Palota kiemelt tereit és a Gizella Kápolnát is felfedezhetik.

Visszanyeri eredeti funkcióját, újra liturgikus tér lesz a veszprémi Szent György Kápolna, ahol Szent Imre herceg szüzességi fogadalmát tette. A várnegyed legősibb emlékét hosszú várakozás után a július 19–20-i hétvégén a látogatók is megcsodálhatták: vezetett sétákon nyerhettek bepillantást a lassan végéhez közeledő megújítási folyamatba.  

A Teleki László Alapítvány és a Magyar Művészeti Akadémia rendezésében tartottak konferenciát a határon túli építészeti örökség megújulásáról a Pesti Vigadó Makovecz termében 2025. április 2-án.

Megérkezett a veszprémi várnegyedbe a Szent Mihály Főszékesegyház 300 éves, monumentális Szentháromság-harangja, amelyet Európa legrégebbi harangöntödéjében restauráltak az elmúlt hónapokban. Az „Öreg Mihályként” emlegetett nagyharangot, valamint a főszékesegyház öt új harangját március 2-án szenteli fel dr. Udvardy György veszprémi érsek, majd speciális technikával helyezik vissza a harangokat a tornyokba, ám előtte bárki megcsodálhatja azokat a főtemplomnál.

Különleges díszítőfestést fedeztek fel a veszprémi várnegyed megújításán dolgozó szakemberek. A 18. század második felében épült Szent József Ház soha nem szolgált reprezentatív célokat, azonban több helyiségét gazdagon díszítették. Funkciója évszázadok óta változatlan, a helyén állt korábbi épületet a veszprémiek „a királyné konyhájaként” is emlegették.

Öt évvel a tűzvész után december 8-tól újra látogatható Európa egyik legszebb katedrálisa, a teljesen újjáépített Notre-Dame.

Befejeződött a falképek restaurálása a veszprémi Szent Imre- (piarista) templomban, ahol a 19-20. századforduló egyik neves magyar festőművészének, Szirmai Antalnak az alkotásait is megcsodálhatják majd az érdeklődők.

Kiemelték a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház északi tornyában függő monumentális, körülbelül 3400 kilogrammos Szentháromság-harangot, amelyet az elmúlt 300 évben egyszer sem mozdítottak el a helyéről.