A balatonfüredi Kékszalag PORT kikötőépületén az árnyékolás nem utólagos kiegészítőként jelenik meg: az alumínium lamellás szerkezet az acél tartószerkezettel együtt a homlokzat karakterének meghatározó része lett.

Budapest XIII. kerületében, a Reitter Ferenc utcában épül egy 16 lakásos társasház, amelynek szerkezetét szinte teljes egészében előregyártott Leier elemekből, illetve egymáshoz kapcsolódó szerkezeti rendszerekből állítják össze. Helyszíni zsaluzott monolit szerkezetet gyakorlatilag nem alkalmaznak.

Életének 97. évében elhunyt Dr. Dulácska Endre, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének professor emeritusa, korábbi tanszékvezetője.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Épületbejáráson mutatták be a sajtó képviselőinek a kivitelezés alatt álló Demo Hub projektet.

A lajosmizsei határban álló középkori Pusztatemplom a Duna–Tisza köze kevés fennmaradt romemlékeinek egyike. A 14–15. századi templom maradványainak állagmegóvása befejeződött. A ROM Vándor örökségmentő program hetedik eleme vált látogathatóvá. A helyreállítást a Market Építő Zrt. programja finanszírozta, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) tervezte.

A Dunakeszi Diáknegyed egyik legfontosabb tervezői célkitűzése az volt, hogy a két oktatási intézmény ne csupán funkcionálisan kapcsolódjon egymáshoz, hanem valódi közösséget alkosson. 

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

Épített örökségünk megőrzése széles körű és speciális ismereteket igényel, a műemlékvédelem területén mindinkább olyan szakmailag képzett, innovatív és holisztikus szemléletű, projektorientált szakemberekre van szükség, akik alaposan ismerik a történeti épületek diagnosztikai módszereinek elméletét és gyakorlatát.

Magyarország első, világeseményre tervezett atlétikai stadionja múltat és jövőt kapcsol össze. Nevét egy olimpiai bajnok hagyományához köti, használatában városi térré válik. Építészeti karakterét a szerkezet adja: nem rejtett technika, hanem olvasható forma – amely az esti megvilágításban válik igazán láthatóvá: a stadion ilyenkor megszólal.