Az építészet megújulását célzó petíciót indítottak közismert tervező építészek A közérdek építészete – 10 pont a magyar építészet megújításáért címmel.

2026 június 20-án – kilenc év után – néhány órára ismét látogatók léphettek be az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépületébe a Múzeumok Éjszakája alkalmából. A rendkívüli alkalmat több kormányzati nyilatkozat és a Ráth György-villában megnyílt „Iparkodjunk! Lechner” időszaki kiállítás előzte meg. A rekonstrukció ügye ismét napirendre került.

Az elmúlt évek pavilonként nehezen definiálható installációi után a mexikói alkotók idén a gyökerekhez való visszatérést kereső munkával örvendeztették meg Londont.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy egy könyvtár megmutassa a működését. Könyvtár épület, rendszer és logisztika egyszerre. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó nyílt napon az OSZK nemcsak tereit, hanem gondolkodását is láthatóvá tette. Ez az írás ezekből a benyomásokból építkezik.

2025 végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátotta a Béla király úti egykori kormányvendégházat. A 28,36 milliárd forintos kikiáltási ár egy több mint hetvenöt éven át zárt, őrzött, állami hatalmi tér történetét zárja le – vagy inkább most teszi először láthatóvá. Ami eddig a falakon belül maradt, az az árveréssel nyilvánossá vált.

Két kivételes ember, két jó barát, két építész | Makovecz Imre és Paolo Portoghesi | Filmvetítés a Hegyvidék Galériában.

Időtlen modernitás – Magyar építészörökség Sanghajban címmel különleges magyar-kínai építészeti és kulturális kiállítás nyílik a Budapesti Kínai Kulturális Központban. A Budapesti Kínai Kulturális Központ 2024-es alapítása óta aktívan szervezi a két ország közötti kulturális párbeszédet, hidat építve a kínai–magyar kulturális, turisztikai, művészeti és technológiai együttműködés számára.

Ahol a város, a forma és az ember találkozik a sötétben – a fény fest, de nem takar; kibont, de nem elfed.  A fényfestés mint párbeszéd: az építész, a város és az éjszaka közös nyelve. Mit jelent a fény az épített tér számára, és mit jelent számomra. A fény érzelmi és térbeli szerepét járom körül, azt a finom határvonalat keresve, ahol a fény nem dísz, hanem érintés, amely a várost esti életre kelti. Ez az írás egy szemléleti alapvetés: egy sorozat első darabja, amelyet a budapesti fényfestéseket elemző cikkeim követnek majd.

A fényfestés két értelmező iránya – a szakrális befogadás és a közösségi emlékezés – bemutatása A fény itt nem pusztán látvány, hanem értelmező és kapcsolatteremtő médium: a múlt, a tér és az ember közötti híd. A vetített fénykompozíciók, a zenei kíséret és a gyertyafény ugyanannak az emberi gesztusnak három arca – az emlékezésé.

A Szervita Square Buildingben nyitotta meg kapuit a budapesti Európa- élményközpont, melynek célja, hogy interaktív formában minden korosztály számára átélhetővé és megfoghatóvá tegye az európai uniós intézmények működését. Az épület átalakítása során a tervezési és kivitelezési feladatokat a DVM látta el.

Zártkörű bemutatóját tartották Szabó Szonja rendező új filmjének, A Lechner örökségnek. A dramatizált dokumentumfilm Lechner Ödön életművét és szellemi örökségét dolgozza fel, építészeti, kulturális és emberi dimenzióban egyaránt. A vetítéshez kapcsolódva került sor a 'Lechner öröksége képekben' fotó- és rajzpályázat díjátadójára is.