A mudéjar (ejtsd: mudéhár) jelenség a keresztény és a muzulmán építészet sajátos keveréke, a gyökeresen eltérő világokat jelképező építészeti formák asszimilációja. A mudéjar a legegyedibb spanyolországi építészettörténeti stílus, mely méltán nevezhető a keresztény visszahódítás (Reconquista) legfontosabb kulturális örökségének.

Timon Kálmán okl. építészmérnök, független kutató, építészeti szakíró 2012. októberétől 13 részes előadás-sorozatot tart a HAP Galériában. (Budapest, II., Margit krt. 24. Fszt.) FIGYELEM! Változás: az előadások csütörtök helyett most hétfői napokon kerülnek sorra.

Legutóbbi cikkemben Granada és Sevilla királyi palotáit jellemeztem. Ehhez a pároshoz szorosan hozzátartozik a marokkói Tanger városának szultáni palotája is, mivel a középkor egyes századaiban Dél-Spanyolország és Észak-Marokkó egy országot alkottak, hol córdobai, hol észak-afrikai központtal.

Spanyolország az arab építészeti emlékekben leggazdagabb európai ország. A granadai Alhambra a nyugati világ legnagyobb mozlim emléke, a sevillai Alcazár pedig a sajátos keresztény-arab kevert stílus, a mudéjar egyik legjelentősebb alkotása. Cikkünk tárgya a két andalúziai város királyi palotáinak elemzése.