Város a fővárosi agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak legkisebb területű települése, Magyarország legkisebb városa.

Nagyközség Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.

Az egykori Honvéd Főparancsnokság helyreállítása során a régészeti feltárás számos értékes leletet hozott napvilágra; többek között egy középkori ólomplombát és bronzveretet, számos az itáliai Velencében készült pohár- és palacktöredéket, valamint egy jó állapotban megmaradt 14. századi aranygyűrűt is találtak a szakemberek.

Tizennyolc műemléki épület újul meg a 2020-2025 között megvalósuló veszprémi várnegyed beruházás során. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezést és magát a tervezést is egy jelentős kutatási, feltárási munka előzte meg. A projekt feladatait a kezdetektől folyamatosan dokumentálják az örökségvédelmi hivatal felé, a kivitelezéshez kapcsolódva pedig a védett műemléki épületeken végzett beavatkozások, az épületek egyéb tartozékainak és elemeinek restaurálása bejelentés- és engedélyköteles. A várnegyed megújítása során a műemléki szakemberek számos, korábban alig, vagy nem is ismert kincsre, érdekességre bukkantak.

Két éve költöztünk Érdre, ezért éppen ideje, hogy bemutassam Érd építészeti emlékeit: a minaretet, aztán az országzászlót, majd a Magyar Földrajzi Múzeum épületét, az Ófalui Szent Mihály templomot és a többieket. Elsőként most Érd jelképeit: Érd város címerét, Érd zászlaját, a Harangjátékot és az érdi Életfa térplasztikát ismertetem.

2022. február 2-án a Párbeszéd Házában megnyílt Prof. Dr. Nemcsics Ákos építész kiállítása Gyermeklelkű épület – Egy közel két évtizedes templomépítés története képekben címmel.

Új könyvem jelent meg Templomséták a Dunakanyarban címmel, a tavaly kiadott Templomséták Budapesten folytatásaként. A szokásos sajtóközlemény helyett most én írok néhány sort a könyvről. Bár ezen a vidéken van az ország legnagyobb temploma is, ezúttal inkább az egyik legkisebbről mesélek.

Életének 82. évében pénteken otthonában, családja körében elhunyt Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egykori alelnöke, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem (ELTE) professor emeritusa – tudatta a család szombaton az MTI-vel.

Solt 11. századig visszavezethető története és egy őskőkori település emléke is feltárul a régészek előtt a belvárosban zajló építkezésen – tájékoztatta Wilhelm Gábor ásatásvezető régész az MTI-t. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: Solt belvárosában, az iskola szomszédságában nemrégiben kezdődött meg a városi sportcsarnok építése. Ennek első lépéseként május elején indult el a mintegy 3 000 m²-es beruházási területen található régészeti lelőhely kutatása.

A "Tatárfejnek" nevezett freskójáról is közismert Árpád-kori erdélyi templom felújítása során elkészültek a műemlék helyreállítási tervei, majd először a torony újrafedése történt meg. A második ütemben helyreállították a szentély tetőszerkezetét, kicserélték a nyílászárókat, restaurálták a templombelső törté­neti vakolatait és a szentélyt is.

Kilenc nyugat-felvidéki és egy dunántúli szakrális épületet vizsgál a Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai II. című, a B.K.L. Kiadó gondozásában megjelent kötetében Németh Zsolt fizikus.

A Csarnok téri telek eleve nem egyszerű, hiszen Léstyán Ernő vegytiszta modern épületét el kell takarni, a Vásárcsarnokra néz a főhomlokzat, de a Dunáról is látni. Mihez gratulálunk?