2012-ben nagyközség lett, 2013. július 15-én városi rangot kapott. Neve németül Orasch. Testvérvárosai: Alsbach-Hähnlein (Hessen, Németország), Lubaczow (Ungvári járás, Lengyelország), Marosvécs (Erdély, Románia), Érsekkéty (Felvidék, Szlovákia), Capannoli (Olaszország).
Fekvése: a Tétényi fennsík déli lejtőjén fekvő település, Érd, Törökbálint és Budapest között.
Címere: alul lekerekített domborpajzs. Vörös kerettel szegélyezett, haránt irányban vörös pólyával szelt. Heraldikailag a jobb alsó mező kék, a bal felső sárga. A kék mezőben a Szent Gellért kápolna stilizált képe, kontúrvonala fehér. A belső fal színezése sárga, barna kapuval. A sárga mezőben barna szőlőtőkén sárga szőlőfürt zöld levéllel és kaccsal.
Zászlaja: fekvő, M=1:2 arányú, kék zászló, közepén a város címerével.
Története: Diósd területén bronzkori leleteket találtak és késő római temető maradványait. Az Árpád-kori falu első írásos említése 1150 körül Gyoyg alakban szerepel. „Árpád Kündünek, Kurszán fiának földet adományozott Attila király városától Százhalomig és Diódig” – olvasható a krónikában. Gellért püspök… Fehérvárról I. András király elé vonulva Diódon a Szent Szabina templomba ment, ahol a misén megjósolta saját 1046. augusztus 29-i vértanú halálát. Diósd 1293-1294-ben Berki Tamás birtoka volt. 1323-ban Róbert Károly az örökös nélkül elhalt Berki Tamás faluját István visegrádi várnagynak adományozta. Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat.
Népessége: 1910-ben 896 lakosából 527 magyar, 357 német, és 12 szlovák volt, 862 római katolikus, 8 református és 6 evangélikus. A lakosság száma 2021-ben 11.393 fő. A népszámlálás során a lakosok 82,9% magyarnak, 2,9% németnek, 0,7% románnak, 0.4% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,2% lengyelnek mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,2%, református 7,9%, evangélikus 1,9%, görög katolikus 0,8, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 26,6% nem nyilatkozott 29,2%.
Nevezetességei
Szent Gellért kápolna. Barokk stílusú, egyhajós épület, íves szentélylezárással, kontyolt nyeregtető fedéssel, 1771-ben épült, műemlék. A Szent István tér 4. szám alatt, a város Főterén áll, a templom mellett, a házasságkötő terem közelében. Főhomlokzatának közepén fehér, szegmensíves, kőkeretes kapu nyílik, barna tölgy ajtószárnyakkal, A szárnyak három részesek, vízszintes sáv a szárnyakat alsó és felső táblára osztja. A kapuhoz két kő lépcsőfok vezet. Kettősen ívelt, sárga oromfala alatt egyszerű, fehér, sík párkány húzódik. Az oromfal csúcsán vaskereszt emelkedik. A kápolnát egy lépcsőfok magas, 1 méter széles kőjárda keretezi.
Nepomuki Szent János szobor. Cseh vértanú, Csehország patrónusa. A hidak, a gyónási titok, a haldoklók, a hajósok és a tutajosok védőszentje. Ünnepe május 16.
A Jókai utca és a Kossuth utca sarkánál, a vízlevezető árkot átívelő kis hídhoz közel 1852-ben állították fel. Barokk, erőteljes, duzzadó balusztrád posztamensen áll. Egészalakos mészkő szobor. A szent mintás papi karingben áll, hátát palást borítja. Biretum fedte fejét balra hajtja, vasból ötcsillagos aureolával. Bal kezében feszületet tart, jobbjával zászlórudat emel, lábszárához kis puttó támaszkodik. 1993-ban felújították.
Szent Flórián szobor. Római százados, ókeresztény vértanú, Felső-Ausztria patrónusa, a tűzoltók és a kéményseprők védőszentje. Ünnepe május 4.
A Nepomuki Szent János szobor közelében található. Barokk, a Nepomuki Szent János szoborhoz hasonló, erőteljes, duzzadó balusztrád posztamensen áll. Egészalakos mészkő szobor. Emléktábláján a következő felirat olvasható: „Az 1852. május 4-i nagy diósdi tűzvész emlékére állította Tranger Benedek 1852-ben. Diósd Községszépítő és Műemlékvédelmi Alapítványa, Diósd Önkormányzata restauráltatta 1998-ban.” A szobor fején taréjos tűzoltó sisak. Derekáról rövid rakott szoknya lóg, előtte sima munkaköténnyel. Bal kezében a zászlórudat fogja, jobbjával sajtárból vizet önt az égő házra, melynek ablakaiból lángok csapnak ki.
Szent Gellért templom. Közadakozásból 1896-ban épült. Say Ferenc székesfehérvári építész műve. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére Károly János székesfehérvári kanonok szentelte fel. Orgonája 1911-ben készült. 27 méter magas tornyában eredetileg két harang volt. Az I. világháború idején katonai célokra elrekvirálták. A Gellért kápolnából ide hozták a Mária-harangot.1924-1925-ben két új harangot kapott a templom. Az 1960-as években fehérre meszelt belsejét színesre festették. A kazettás mennyezetre Sárosi Béla érdi festőművész szakrális képeket festett. 1976-ban a régi berendezési tárgyakat eltávolították. Az új oltárt és keresztelő kutat süttői kemény mészkőből faragták. Németh Aurélia szobrászművésznő alkotásai. A templom 1959-ben a székesfehérvári püspökségtől Szent Gellért ereklyét kapott.
Szent Gellért szobor. R. Törley Mária szobrászművésznő alkotása. Nem idős korában ábrázolta a szentet, hanem egy életerős, tettre kész, középkorú emberként. 2000. szeptemberében, a millenniumi ünnepségek alkalmával dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök szentelte fel. Az álló alak jobb kezében felső végén karikába kunkorodó püspökbotot tart, baljában papírtekercset fog. Fejfedő nélkül, egybefüggő ruhába bújt, széles nyaknyílással. A Szent Gellért templom előtt, hatalmas kőlapon áll.
Képek:
- A város címere
- A város zászlaja
- Szent Gellért kápolna
- Nepomuki Szent János szobor
- Szent Flórián szobor
- Szent Gellért templom
- Templombelső
- Szent Gellért szobor
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére