Szinte teljesen eltűntek a Magyar Nemzeti Galéria tervezett épületéről a lebegő tetők, amik a pagodaszerű – vagy más vélemények szerint fára hasonlító – épület karakterét adták. Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója kérdésünkre azt válaszolta, hasznossági szempontok vezettek a változásokhoz, amire a japán SANAA tervezői nyitottak voltak.
Sághi szerint a mai igényeknek megfelelő kiállító tereknek természetes fénytől elzárt dobozoknak, míg a közönségforgalmi tereknek nyitott, levegős, világos tereknek kell lenniük. Ez a kettős funkció látszik az áttervezett épületen is, amely 1 500 négyzetméterrel kevesebb helyet foglal el a Ligetből, mint a most ott álló, 10 700 négyzetméteres Petőfi Csarnok (PeCsa).
A meglehetősen rossz állapotban lévő egykori szórakozóhely bontása decemberben kezdődik meg – hangzott el a helyszínen tartott bejáráson, ahol a megváltozott terveket is bemutatták.
Újságírói kérdésre Sághi elmondta: a bontáshoz a már meglévő utakat használják felvonulási útvonalként, az építkezés 71 fát érint, ezek közül 63-at a parkon belül átültetnek, a 8 rossz állapotban lévő példányt pedig a szabályoknak megfelelően pótolni fogják.
Az új épületet négy oldalról lehet megközelíteni majd. Nemcsak jeggyel lehet belépni, a parkhasználókat olcsó étterem, ingyenes kiállítások, és más közösségi terek is várják majd.
A Városliget Zrt. közleménye szerint "A Liget Budapest projektnek köszönhetően ez év decemberében elkezdődik a Petőfi Csarnok épületének bontása. (...) Az új múzeum építésének munkálatai jövő év második felében kezdődnek el és az épület 2019-ben kerül átadásra."
Forrás: HVG.hu, Városliget Zrt.
Látványterv: Városliget Zrt.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
Építész Tervezői Nap május 21-én