Erdő Péter kiemelte: "fontos, hogy legyenek templomaink", amelyek "szent helyek, amelyeket kiszakítunk a profán térből, hogy az imádság és az istentisztelet házai legyenek". Ugyanakkor jó, ha a közösségnek van olyan háza is, ahol tagjai kulturális, közösségi programokon vehetnek részt. Így lehet teljes az egyházközségi élet, amelyben a szent és a profán nem kizárják egymást, hanem szerves egységet alkotnak – mondta a bíboros.
Az Apor Vilmos téri templommal egy telken álló épület története során számos tulajdonos- és funkcióváltáson esett át. Az Irsy László tervezte hatalmas templom alapjait 1941-ben tették le. Az építkezés a második világháború miatt félbemaradt, a háború után az elkészült altemplomot államosították, a hatvanas években pedig szolgáltatóházat építettek rá, amelyben fodrászat és cukrászda működött. A nyolcvanas évektől mulató volt, falai között üzemelt a Budapest-szerte hírhedt Hully Gully diszkó. A szórakozóhely 1998-ban bezárt, ekkor vásárolta vissza az egyházközség – élve elővásárlási jogával – a telket és a rajta lévő épületet.
Az eredeti altemplomban 2000-ben urnatemetőt alakítottak ki. Az ezt követően évekig romosan álló épület helyére a kétezres évek közepén Makovecz Imre Kossuth-díjas építész szerette volna felépíttetni az élete fő művének szánt Szent Mihály-templomot.
Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere felidézte: a második világháború idején a környéken mind a katolikus, mind a református egyház templomot szeretett volna építeni magának, míg a katolikusok az Apor Vilmos téren, addig a reformátusok a MOM-park helyén. "A mögöttünk lévő félszáz év keserűsége, hogy egyik templom sem valósult meg". Helyettük épült az Apor Vilmos téren a korábban ideiglenes használatra tervezett katolikus templom, a református egyház pedig a Böszörményi úti vigadó épületét vette meg és alakította istentiszteleti házzá. Azóta kiderült, hogy a közösségek jól választottak, hiszen ez a terület a kerület központja lett.
Pokorni Zoltán hangsúlyozta: biztos abban, hogy előbb vagy utóbb Makovecz Imre temploma is fel fog épülni, mert a kormány elkötelezett, hogy megtalálja a helyét, és ha felépül, akkor végre elcsitulhatnak az indulatok.
Györgydeák Márton plébános felidézte: az épületet 240 millió forintért vásárolták vissza, a bontás során 710 tonna törmeléket hordtak ki az épületből. A közel 600 millió forintból megvalósuló beruházást az egyházközség saját forrásból, a hívek adományaiból és az urnatemető bevételiből, valamint a kormány 140 millió forintos támogatásából finanszírozta.
Györgydeák Márton az MTI-nek elmondta: a Müller Ferenc építészmérnök tervei alapján újjáépített közösségi ház két és fél év alatt készült el. Az egyszintes, több mint 500 négyzetméter alapterületű épületben három termet alakítottak ki, ahol a jövőben közösségi programokat, esküvők, keresztelők utáni összejöveteleket fognak tartani.
MTI
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére