Petrik Ferenc, az új tihanyi kilátó építési engedélyét megtámadó Sajkodért Egyesület környezetvédelmi munkacsoportjának képviselője közölte, hogy mivel az építtetők nem készíttették el a kötelező környezetvédelmi hatástanulmányt, a másodfokon eljáró építésügyi hatóság megsemmisítette az építési engedélyt, melyet a hatályos jogszabályok értelmében meg sem kaphatott volna a torony. Ezen a nemzeti parki területen ugyanis, amely Natura 2000 besorolás alá esik és az Európa Diplomát is megkapta, csak a természetvédelmi törvényben tételesen meghatározott közérdekű célokból lehet bármilyen tevékenységet végezni.
A szervezet szerint a helyiek által csak „pokoli toronyként” aposztrofált épület jó példája annak, hogy a gazdasági érdekek kontrollálatlan érvényesítésének hogyan esnek áldozatul a maradandó értékek.
A Sajkodért Egyesület főbb problémái az új kilátóval:
- Felesleges, mert nem nyújt új élményt: a Csúcs-hegyről és a Nyereg-hegyről a természet maga kínálja ugyanezt a látványt.
- Maradandó károkat okozott az ország első természetvédelmi területén; sok száz méter hosszan, ötméteres szélességben kiirtva az őslevendulást.
- Az átgondolatlanul és szervezetlenül a nemzeti parkra zúdított tömegek nem csak a „kilátóig autóval” kultúrával irtják tovább védett természeti értékeket, de a szemetelés, az erdő mellékhelyiségként történő használata és a mindenfelé eldobált csikkek is riasztó képet adnak már a szezon előtt.
Az egyesület szerint az igazi probléma a kilátó építésével nem csupán a parkoló vagy a kiszolgáló infrastruktúra hiánya, hanem még inkább annak a szemléletmódnak a érvényesülése, ami a természeti környezetet nem a jövő nemzedékek számára megőrzendő, ránk bízott ajándéknak tekinti, hanem jogos jussának, amiből a legnagyobb hasznot reméli húzni.
Az előzetes forgalomtechnikai vizsgálatok nélkül végzett beruházás valóban időnként tűrhetetlen helyzetet eredményezett a sajkodi településrészen, de a munkacsoport elsősorban a jogszabályi rendelkezések érvényesítése érdekében lépett fel. A természet- és környezetvédelmi jogi előírások teljes figyelmen kívül hagyását tekintik jogellenesnek, hiszen a kilátónak helyt adó kiemelten védendő természetmegőrzési terület, ahol „a turizmusból adódó illetve technikai sportokkal történő károsításának mérséklése és fokozatos megszüntetése” a cél (idézet a terület Natura 2000 előírásából).
A 2016 őszén elkészült 16,5 méter magas építményt 40 millió forintból építették, amelyből 15 milliót a Földművelésügyi Minisztérium biztosított. Az újraindított eljárás befejezéséig, vagy az ideiglenes használatbavételi engedély megszerzéséig a kilátó nem látogatható.
A tervező Magyar János, amint a Veol.hu honlapján megtaláltuk, ahol dicsérik a kilátót: "A lelkeket semmi nem hozhatja közelebb egymáshoz, mint a természet szépségeiben való együttes gyönyörködés. A tájképfestő keresi a táj szépségét, a turista rátalál. Mert a természet templomában a turisták a hívők. A kilátó messzire viszi a hírét ennek a csodás panorámának. Egy új rálátást biztosít a széles horizontra, benne az alkotó emberre, annak szabadságvágyára. Gazdagítja mindazt az örökséget, ami a tájban, a természetben, az épített környezetben rendelkezésre áll, melyben generációk munkája, odafigyelése, a mai ember hozzáállása lakozik azért, hogy minél nagyobb harmóniában élhessünk a természettel. A kilátó nem pontosan az itt állt római őrtorony mintájára épült, és tervezett, hiszen az egy kicsit távolabb, a Csúcs hegyen strázsált, csak emlékeztet arra, miképpen lehet a mai kor társadalmának megőrizni azt, amit több ezer évvel ezelőtt is a maga stratégiájával, eszközeivel védhetett a távoli jövő számára." – a szerk.
Forrás: index.hu, veol.hu
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
