külsős

Értéknövelés és hozzáférhetőség akadálymentes épületekkel és nyílászárókkal

A hozzáférhető környezet minden ember alapvető joga


MagócsiAnikó | 2020.10.27

A statisztikák szerint a társadalom körülbelül 15 százaléka speciális igényű ember, Európában 120 millióan, Magyarországon 1,5 millióan élnek mozgásszervi, audiovizuális akadályokkal vagy kognitív zavarral. Az egyenlő esélyű hozzáférés Európában és Amerikában is alapvető jognak számít. Ennek egyik kiemelt területe az épített környezetünk.

Az akadálymentesítés és az ezzel kapcsolatos megfelelő információk hozzáférhetősége milliók életét könnyítené meg. Egy magyar fejlesztésű tanúsító védjegy és egy belga székhelyű alumínium nyílászáró gyártó hazai csapata ezért az akadálymentes technológiák megvalósításán és népszerűsítésén dolgozik.

Világszerte 1,5 milliárd ember él speciális igényekkel, azonban egy élethelyzet, baleset vagy sérülés következményeként meghatározott ideig bárki érintetté válhat. Az épületek akadálymentesítése tehát nemcsak a fogyatékossággal élőknek jelent segítséget, de szélesebb társadalmi rétegeket – idősek, babakocsival közlekedők és sérülés miatt ideiglenesen mozgásukban korlátozottak – is érint.  “Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy az ingatlantulajdonosok, üzemeltetők úgy gondolják, az akadálymentesítés nagyon drága dolog. Az utólagos akadálymentesítés nagyobb költség, ha azonban már a tervezés során belép ez a szemléletmód, minimális ráfordítással megoldható. Ahhoz képest, hogy ez mennyivel növeli az ingatlan értékét és mekkora társadalmi jelentőséggel bír, csekély mértékű befektetésnek számít” – emeli ki Berecz Balázs, az Access4you alapítója, ügyvezető igazgatója, aki maga is érintett, egy genetikai betegség következtében huszonévesen került kerekesszékbe.  A saját tapasztalatai hívták életre az európai tanúsító védjegyet, amely speciális igényű emberek számára nyújt hiteles és részletes információt a különböző épületekhez, közösségi terekhez és általában az ember által épített környezethez való akadálymentes hozzáférésről.

A speciális igényű emberek csak megfelelő épített környezetben válhatnak a társadalom aktív részévé. Integrálásukban hatalmas munkaerőpiaci lehetőség rejlik, emellett a társadalom 15%-át képviselve jelentős vásárlóerővel rendelkeznek a termékek és a szolgáltatások potenciális fogyasztóiként. Mára egy bevásárlóközpont építésekor alapkövetelmény kell, hogy legyen az akadálymentesítés, de a legnagyobb cégek is egyre többet tesznek a vállalaton belüli inkluzív kultúra megteremtéséért, így ők bérlőként is az akadálymentes irodaházakat fogják előnyben részesíteni. Az önkormányzati és középületek pedig a folyamatosan szigorodó jogszabályi háttérnek köszönhetően válnak egyre inkább hozzáférhetővé. 

A megfelelő akadálymentesítés tehát a mozgási, látási, hallási, kognitív és kommunikációs funkciókban megváltozott képességű embereknek biztosít hozzáférést az épített környezethez és szolgáltatáshoz, elősegítve, hogy mindennapjaikat a legteljesebben, önállóan és közösségi élményekben gazdagon élhessék. Ennek technológiai megvalósulásában kiemelt szerepe van a nyílászáróknak, hiszen ezek azok az épületszerkezetek, amelyekkel a mindennapok során a legtöbbször kapcsolatba kerülünk. Ezért a cég stratégiai partnerségre lépett a fenntartható és innovatív alumínium nyílászárórendszerek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozó Reynaersszel azért, hogy kész válaszokat, szakmai segítséget adjanak azon ingatlanfejlesztők, tulajdonosok és kivitelezők számára, akik az akadálymentes tervezést és kivitelezést választják.  “Nyílászárós szempontból nem merül fel többletköltség akkor, ha már a tervezés során figyelembe vesszük az akadálymentességet. Például az, hogy átlagos vagy alacsony küszöbös megoldást választunk, nem befolyásolja az ajtó anyag-, illetve gyártási költségét. Hozzáadott értéke viszont jelentős, az érintettek számára talán felbecsülhetetlen” – hívja fel a figyelmet Nagy Zoltán, a cég magyarországi country managere. Nyílászáróknál többek között olyan szempontok számítanak az akadálymentesítésnél, mint az ajtó szélessége, a küszöb magassága, az üvegeken elhelyezett vizuális jelölők vagy a kontrasztos kialakítás. Az ablakkilincset és a redőny vezérléséhez szükséges kapcsolókat 800-1100 mm magasságban kell elhelyezni, de speciális rendelkezések vonatkoznak a forgóajtókra és az automata ajtókra is. Emellett érdemes megemlíteni az automatizált nyílászáró megoldásokat is. A fizikai méretekre és kialakításra vonatkozó előírások megegyeznek a kézi működtetésű társaikkal, de fontos, hogy megfelelő érzékelőkkel legyen felszerelve, amelyek megakadályozzák a rácsukódást. Míg a gyengénlátóknak lényeges szempont az érzékelhető üvegezés: pontos paraméterek határozzák meg, hogy hol és milyen formában, illetve kontraszttal kell a figyelemfelhívó jelöléseket elhelyezni.

A vizsgált 9 speciális igényű csoportból négy esetében – a kerekesszékesek, mozgásukban korlátozottak (idősek), babakocsival közlekedők és a gyengénlátók – fontos tényező a nyílászáró. Egy egyszerű példával élve, ha egy ingatlanfejlesztő az akadálymentesség szempontjait figyelembe véve tervezteti meg az új épületét, akkor ők megadják, hogy milyen műszaki paramétereknek kell megfelelnie az épületnek, a nyílászárókat gyártó cég pedig a nyílászárók terén mellé teszi azokat a rendszereket, amik kielégítik ezeket az igényeket.

Ez a fajta megközelítés megkönnyíti mind a beruházók, mind a tervezők munkáját, hiszen a műszaki elvárások mellett megoldási alternatívákat is kapnak. Az akadálymentesítés tehát nem feltétlenül gazdasági, inkább szemléletmódbeli kérdés. Kis odafigyeléssel társadalmunk 15%-ának biztosíthatunk hozzáférhető, élhetőbb környezetet.

Forrás: sajtóközlemény

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások