Matthew Chamberlain a University of Westminster hallgatója szerint a meglévő utcai fasorok mellé illesztett egyszemélyes lombházak megoldást jelentenének otthontalan egyedülállók rövid távú elszállásolására.
Egy építmény ugyanakkora helyet foglal el, mint egyetlen parkolóhely. Chamberlain úgy látja, a kis helyigényű megoldással diákok, kezdő szakemberek, hajléktalanok vagy éppen bevétel nélkül álló, egészségügyi rehabilitáció alatt lévő személyeknek lehetne segíteni átmenetileg.
Chamberlain véleménye szerint a projekt egyszerre növelhetné a növényzet és a lakások sűrűségét, ugyanakkor lehetővé tenné, hogy a lakosok élvezhessék a természeti környezet pszichológiai előnyeit, melyet gyakran figyelmen kívül hagynak városi környezetben. A fák bizonyítottan csökkentik az elhízást, csökkentenek bizonyos egészségügyi kockázatokat, és segítik a mentális problémák megoldását, végül az emberek boldogabbnak és pozitívabbnak érzik magukat a mindennapi életükben. Túl gyakran azonban figyelmen kívül hagyják őket, akárcsak a városi rendezési tervek más infrastrukturális és egészségügyi szempontból létfontosságú elemeit.
A fatörzsek áthaladnának az épületek magjain, szerkezeti stabilitást biztosítva, és az ágakat mentesítve a terheléstől. A fák törzsét olyan burokba illesztenék, amely lehetővé tenné a víz eljutását a fára és a talajra, míg a fa és az épület közötti gumitömítés biztosítja a vízzárást. A fák lombozata kívülről természetes árnyékolóként működne.
Bár a koncepció a saját otthonnal nem rendelkezőket célozza, nem nehéz megjósolni, hogy a parányi de meglehetősen komfortos, négy szintes, nappalival, konyhával, fürdővel, hálóval felszerelt, természetközeli lakóhelyet ígérő hajlékokra sokan lecserélnék korszerűtlen lakótelepi lakásukat. Ha úgy tetszik: visszamennének oda, ahonnan egykoron érkeztünk.
Forrás: www.dezeen.com