Hogyan válasszuk ki az épület funkciójához és az igényekhez leginkább megfelelő üveget? Németh Árpád András okleveles építőmérnök, a Guardian Glass mérnök szaktanácsadója segít tájékozódni a kérdésben.
Már egy „egyszerű” üvegfelület tervezésénél is egy sor tényezőt érdemes végig gondolni már a tervezőasztalon. Az üveg felületek szerves részét képezik az épületeknek, így amilyen elveket az épületen érvényesítünk, ugyan azoknak az elveknek kell az üvegeket és az épület más elemeit is megfeleltetni. Számos szempont alapján lehet mérlegelni a lehetőségeket: fényáteresztés, tükröződés, esztétika, hőszabályozás, zajszűrés, biztonság, tűzvédelem, fenntarthatóság és végül, de nem utolsó sorban az ár, hiszen szinte minden projekt esetén a büdzsé szem előtt tartása elsődleges szempont az anyagválasztás során is.
Melyik ujjunkba harapjunk?
„Az üvegnek mindig az épület funkcióját kell kiszolgálnia” – vallja Németh Árpád András. A különböző szempontokat ez alapján kell sorbaállítani, ám fontos leszögezni, hogy nincs jó és rossz üveg. „A Guardian Glass, és személy szerint én is szívesen konzultálok, „dolgozok a keze alá” az építész kollégáknak, hogy azokat a célokat, amiket egy épülettel kapcsolatban megfogalmaznak, hogyan lehet a legesztétikusabban, a leggazdaságosabban és a leghatékonyabban megvalósítani.” – teszi hozzá a szakember.
Nézzük, melyek azok a szempontok, amiket figyelembe véve megkapjuk a választ a kérdésre: melyik ujjunkba harapjunk?
A fény, árnyék, hideg és meleg
A legalapvetőbb funkció egy üvegfelülettel kapcsolatban az, hogy a fényt beengedje. A fényáteresztés alacsony százaléka nem feltétlenül eredményez sötét belső teret. Vegyük példának egy budapesti épületet: a Váci Greens D épülete, 2 rétegű Guardian Sunguard SNX 60 üveggel készült, amelynek 60% körüli a fényáteresztése, mégis világos a belső tere. De például egy a padlótól a mennyezetig, teljes szélességben kialakított üvegfal esetében ez az érték már akár zavarhatja is a laptopot használó dolgozókat, így akár egy 40-45 %- os fényáteresztésű üveg is megfelelően világos belső teret eredményezhet.
A hőszigetelés és ennek ellentéte, a hő áteresztés elsősorban az energetika szempontjából fontos. Hőszigetelés esetén az Ug (üvegre vonatkozó) vagy Uw (teljes nyílászáróra vonatkozó) érték a meghatározó. Mivel két vagy három rétegű szerkezetről beszélünk, így az Ug értéke 1,0-1,1 vagy 0,5-0,6 W/m2K szokott általában lenni, éppen ezért a naptényező (g%) értékét is célszerű figyelembe venni a megfelelő választáshoz. Minél kevesebb napenergiát engedünk be, annál kevesebbet kell majd hűteni a melegebb időszakokban. A háromrétegű üveg például különösen jó hőszigetelő, így a beengedett hőt is jobban megtartja. A megfelelő tervek elkészítéséhez a gépészeti terveket érdemes alaposan áttanulmányozni, egyeztetni a gépészetért felelős szakemberrel, milyen hűtési kapacitást bír el a tervezett klíma.
A fényáteresztés és a naptényező hányadosa a szelektivitás, amikor a látható fény %- os értékét elosztjuk a beengedett napenergia %- os értékével (LT%/g%). A jelenlegi technikai környezetben a „legjobb” termékeknek azok minősülnek, melyeknek ez az értéke picivel 2 fölött van. A korábban említett kétrétegű Guardian SunGuard SNX 60 esetében ez az érték kb. 60/29 a pontos rétegfelépítés függvényében. Ugyanakkor itt utalnék vissza arra a mondatra, hogy az üvegnek az épület funkcióját kell kiszolgálnia, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a legkorszerűbbnek mondott megoldás lesz a jó egy adott épület esetében.
Egy másik példa, ha egy panorámás épültről beszélünk, akkor érdemes lehet megfontolni egy jobb napvédő funkcióval rendelkező üveg alkalmazásának a lehetőségét az egyszerű „Low-e” üveggel szemben, hiszen ki lehet tolni, akár egy napon belül is annak az időszaknak a hosszát, amikor külső árnyékoló használata nélkül élvezhetjük a kilátást.
Belátás vagy kilátás?
A tükröződés a következő tulajdonság, amit említeni érdemes. Ezzel nemcsak azt tudjuk szabályozni, hogy mennyi betekintést engedünk a külvilágnak a belső térbe, hanem mivel lehet színe, nagysága, és ezeket akár variálni is lehet egy homlokzaton belül, ezért akár esztétikai szempontból is fontos lehet. Egy átlagos egyrétegű float üveg kb. 7-8 % -os reflexióval rendelkezik. Vannak olyan esetek, amikor ennél kevesebb, vagy akár jóval nagyobb értékre van szükség egy felületen. A Guardian Clarity bevonatos terméke akár 1% alatti reflexiót is tud biztosítani, ezeket például repülőtereken, kilátókon szokták alkalmazni.
Ennek ellentéte, amikor kifejezetten nem szeretnénk belátás biztosítani, ilyen hatást erősen, akár kb. 30 %-os tükröződésű üvegekkel lehet elérni, de általában ez a módszer csak nappali fényben működik jól. A Guardian SunGuard HP Silver terméke például alkalmas lehet ilyen feladatra, kívülről nézve a kinti tájat látjuk vissza benne mint egy tükörben. A BNP Paribas bank Rómában található épülete kiváló példa erre, ahol a hatalmas épület teljesen visszatükrözi a körülötte lévő környezetet, így a monumentális épület gyakorlatilag teljesen beleolvad a környezetébe, és nemhogy nem szűkíti, de kifejezetten tágítja a teret. A hatást a Guardian SunGuard HP Silver 35/26, HP Silver 43/31 termékeivel sikerült elérni. Üveghomlokzatokkal valóban nagyon látványos és egyedi épületeket lehet létrehozni, a színek és formák végtelen variációjával, bármilyen építőanyaghoz. Néhány jellegzetes épület: Cube Berlin (Berlin), Evolution Tower (Moszkva), La Cité Du Vin (Bordeaoux), Elba Filharmónia (Hamburg).
Üveg, zaj, biztonság
A mai rohanó életünk és a hatalmas városok természetes velejárója a zaj, így hát az üveg esetében is fontos a hanggátlás. Jellemzően az üvegre vonatkozó hanggátlás mértékét az Rw értékkel, vagy az Rw érték és egy korrekciós tényező (c vagy ctr) kombinációjával határozzák meg dB-ben, mely összefüggésben van a belső térben megengedett zajterheléssel. Az elvárt hanggátlás ma már szinte bármilyen típusú épület esetén előírás, amit ugyancsak figyelembe kell venni az üveg kiválasztásánál. A szerkezet kialakításával -két illetve három rétegű- a légrések és az üveglapok vastagságának és típusának -monolitikus, és „egyszerű” PVB, EVA vagy SR fóliával laminált üvegek- kombinálásával széles tartományban lehet megfelelni az elvárt követelményeknek.
A biztonság több szempontból is értelmezhető. Egyrészt beszélhetünk „biztonságos” üvegről, ha a célunk az, hogy törés esetén ne történjen személyi sérülés, erre a feladatra az edzett üveg alkalmas lehet, mivel kis darabokra, morzsákra törik. Beszélhetünk „biztonsági” üvegről is, ha a cél, hogy külső vagy belső behatásoknak ellenálljon. Az épület szempontjából a laminált üveg jelenti a biztonságos üveget, ami nem csak betörés, kiesés, leesés ellen véd, de még ha el is törik, zárva tartja a teret. Fej feletti üvegezés esetén minden esetben laminált üveg alkalmazása szükséges, mely a keretből nem eshet ki.
Az üveg és a környezetvédelem
Az üvegek esetében is beszélhetünk „okos” megoldásokról. Egy épület üvegezését lehet kombinálni elektronikus megoldásokkal, például a fényáteresztést távirányítóval vagy mobiltelefonnal is szabályozhatjuk, és akár napelemeket is integrálhatunk az épületbe. Ezen kívül a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe vehetjük egy- egy üvegtermék esetében, így az épületek LEED és BREAM minősítéseihez is hozzájárulhatunk. A Guardian Glass törekszik termékei előállításánál a fenntarthatóság biztosítására és az újrahasznosításra, melyekről tanúsítvánnyal is rendelkezik (C2C, EPDs).
További információ
- Az energiahatékony üveghomlokzatokról
- A napvédelem és a látvány egyensúlyáról
- A Guadrdian Glass projektjeiről
(X)
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
