Andrea Valentini építészt a HuGBC szervezte Green Future konferencia apropóján kérdeztük, amelynek fókuszországa – az Italian Trade Agency közreműködésével – Olaszország volt. A 2026. április 26-ai konferenciának a Budapest Music Center adott otthont.
„Álláspontok az Öbölből és azon túlról” címmel rendezték meg a XXIII. Nemzetközi Építészkongresszust. A meghívott előadók munkáiban a hely, a klíma, az anyag és a kulturális emlékezet az építészeti gondolkodás kiindulópontjaként jelent meg.
Az elmúlt évek pavilonként nehezen definiálható installációi után a mexikói alkotók idén a gyökerekhez való visszatérést kereső munkával örvendeztették meg Londont.
Tadao Ando Naoshima szigetén igazi építészeti csodát alkotott, itt a geometriába zárt csendtől a sötétség templomáig minden megtalálható, ami az építészeti terek és az emberi lélek kapcsolatáról elmondható.
A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.
Tadao Ando betonépítészete attól válik komplex vizuális élménnyé, hogy a sokak által ridegnek vélt anyag a Naoshima szigeten eggyé válik a természettel. A táj meditációs térré emelkedik, melynek élménye az egyes elemeit végigjáró séta közben élhető át.
Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.
A japán Szeto-beltenger apró szigete, Naoshima ma a világ egyik legismertebb kulturális zarándokhelye. Az egykori ipari településből néhány évtized alatt olyan „dizájnsziget” született, ahol a táj, a kortárs művészet és az építészet szinte vallásos egységbe rendeződik.
Villáminterjú Martin Rein-Cano-val, a Topotek 1 építész és tájépítész iroda alapítójával.
A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.