2023-ban ismét magyar város viselheti az Európa kulturális fővárosa címet

Éppen két éve készítette el javaslatát az Európai Bizottság az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020-2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról, melyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak már tavaly el kellett volna fogadnia, de a többszöri módosítás, az elhúzódó uniós jogalkotási folyamat miatt a határozat csak ez év áprilisában került jóváhagyásra. A 2014. május 4. óta hatályos jogszabály* szerint Magyarországra 2023-ban kerül ismét sor, így a hazai pályázati felhívás 2 év múlva, 2016 őszén fog megjelenni.
Essen és Isztambul mellett, 2010-ben – első alkalommal – magyar város, Pécs viselhette a kitüntető címet, rendezhette meg az európai szintű kulturális évadot. A címért folyó verseny legalább hat évvel a cím viselése évének kezdete előtt indul meg, hogy a városoknak elegendő idejük legyen a felkészülésre.

A 2023-ban sorra kerülő Magyarország és Egyesült Királyság nemzeti szintű pályáztatása tehát alig két év múlva kezdődik. S ha figyelembe vesszük, hogy a siker érdekében a városok már jóval a pályázati felhívás megjelenése előtt megkezdik a felkészülést (példa erre Ravenna, mely öt évvel a pályázati kiírást megelőzően meghozta stratégiai döntését, és hivatalosan bejelentette a pályázaton való indulási szándékát), akkor időszerű, hogy a magyar városok is számba vegyék adottságaikat, lehetőségeiket, kívánnak-e versenybe szállni a 2023-as EKF címért. Éppen ezért érdemes megismernünk az új jogszabályt, melyet az alábbiakban röviden ismertetünk.

A határozat rövid összefoglalása:

Az Európa kulturális fővárosai fellépés értékelései, valamint az e fellépés 2019 utáni jövőjéről tartott nyilvános konzultációk rámutattak, hogy az fokozatosan az egyik legambiciózusabb, és az európai polgárok körében az egyik legelismertebb európai kulturális kezdeményezéssé vált. Ezért új fellépést kell létrehozni a 2020-2033. évekre vonatkozóan.

Az új jogszabály megtartja a korábbi rendszer főbb vonásait és általános struktúráját.

• A címet továbbra is a tagállamok időrendi listája alapján fogják odaítélni. (A rotációs rendszer egyenlő lehetőséget, földrajzi kiegyensúlyozottságot biztosít.)
• A címet továbbra is városok részére fogják fenntartani, de a városok bevonhatják a környező területeket. (A siker kulcsa az, ha egyértelműen egyetlen városé a vezető szerep.)
• A cím odaítélése továbbra is egy kifejezetten a cím viselésének évére kidolgozott, jelentős európai dimenziót hordozó kulturális programon fog alapulni.
• E kulturális programnak egy hosszabb távú stratégia részét is kell képeznie, amely fenntartható hatást gyakorol a helyi gazdasági, kulturális és szociális fejlődésre.
• A független szakértőkből álló testület által végrehajtott kétszakaszos kiválasztási eljárás kiegyensúlyozottnak és átláthatónak bizonyult, ezért megmarad.
• A címet továbbra is egy teljes évre fogják odaítélni, hogy jellegzetes és nagyszabású maradjon.

Ugyanakkor számos fejlesztés szerepel a határozatban annak érdekében, hogy a korábbi határozat kapcsán felmerült problémákat kezeljék, és segítséget nyújtsanak a városoknak ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassák ki a címből. A főbb változások a következők:

• A kiválasztási kritériumok egyértelműbbek lettek, az eredményesség mérhetőségén javítottak. Külön figyelmet fordítottak a kezdeményezés által a hosszú távú, helyi, kulturális irányvonalú fejlesztési stratégiák élénkítésére gyakorolt fellendítő hatás optimalizálására, az európai dimenzió kiemelésére, a kulturális és művészi tartalom magas minőségére, a helyi lakosság jelentős mértékben történő részvételére, valamint arra, hogy igyekezzenek biztosítani a költségvetés szilárdságát és a művészi csoportok függetlenségét.
• A Melina Mercouri-díjat nem három hónappal a cím viselése évének kezdete előtt fogják kifizetni, hanem az adott év március végéig, feltéve, hogy a kijelölt város továbbra is tiszteletben tartja a pályázati szakaszban tett kötelezettségvállalásait, megfelel a kritériumoknak, és figyelembe veszi a kiválasztási és a monitoring-jelentésekben szerepelő ajánlásokat.
• A szakértői testület nem köteles pozitív ajánlást tenni, ha nincs a kritériumoknak eleget tevő pályázat.
• A városokat a cím elnyerését követő felkészülésük során alkalmazandó támogató-kísérő intézkedéseket (újabb ellenőrző ülés, rendszeres látogatások) megerősítették. Határozottabban támogatják a korábbi, jelenlegi és jövőbeni kulturális fővárosok, valamint a pályázó városok között a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréjét.
• A városok számára új értékelési kötelezettségeket vezettek be annak érdekében, hogy egyértelmű kép alakulhasson ki a cím hatásairól és összehasonlítható adatokhoz lehessen jutni. A városoknak az értékelő jelentéseiket a cím viselésének évét követő év december 31-ig továbbítaniuk kell a Bizottság részére, mely azokat a honlapján közzéteszi.

A határozat 2. (Célkitűzések) és 5. (Kritériumok) cikkét – fontosságára való tekintettel – az alábbiakban pontosan idézzük.

Célkitűzések

(1) A fellépés általános célkitűzései a következők:

a) Európában a kultúrák sokszínűségének megóvása és előmozdítása, valamint közös jegyeik kiemelése, illetve a polgárok közös kulturális térséghez tartozása érzésének megerősítése;

b) annak elősegítése, hogy a városok stratégiáival és prioritásaival összhangban a kultúra hozzájáruljon a hosszú távú fejlődésükhöz.

(2) A fellépés konkrét célkitűzései a következők:

a) a kulturális kínálat mértékének, sokszínűségének és európai dimenziójának bővítése a városokban, többek között országok közötti együttműködés révén;

b) a kultúrához való hozzáférés és az abban való részvétel szélesítése;

c) a kulturális ágazat teljesítményének, más ágazatokhoz való kapcsolódásának fokozása;

d) a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén.

Kritériumok

A pályázatok értékelése szempontjából irányadó kritériumok (a továbbiakban: kritériumok) a „hosszú távú stratégiához való hozzájárulás”, az „európai dimenzió”, a „kulturális és művészeti tartalom”, a „megvalósítási képesség”, a „társadalmi kapcsolatok” és az „irányítás” kategóriákra oszlanak a következők szerint:

1. a „hosszú távú stratégiához való hozzájárulás” kategória tekintetében a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a) a pályázó városnak a pályázat idején érvényes kulturális stratégiája van, amely kiterjed a fellépésre, és a kulturális tevékenységeknek a cím viselésének évét követő időszakban való fenntartására irányuló terveket tartalmaz;

b) a kulturális és kreatív ágazatok teljesítményének fokozására irányuló tervek, így például hosszú távú kapcsolatok kiépítése a pályázó város kulturális, gazdasági és szociális ágazatai között;

c) a cím révén a pályázó városban elérni kívánt hosszú távú kulturális, társadalmi és gazdasági hatás, ideértve a városfejlesztést is;

d) a cím pályázó városra gyakorolt hatásának monitoringjára és értékelésére, valamint az értékelés eredményeinek terjesztésére vonatkozó tervek;

2. az „európai dimenzió” kategória tekintetében a következő tényezőket kell értékelni:

a) az Európa kulturális sokszínűségét, a kultúrák közötti párbeszédet, valamint az európai polgárok közötti kölcsönös megértés erősítését előmozdító tevékenységek terjedelme és minősége;

b) az európai kultúrák, örökség és történelem, valamint az európai integráció és a jelenlegi európai témák közös vonatkozásait kiemelő tevékenységek terjedelme és minősége;

c) az európai művészek részvételével zajló tevékenységek, a különböző országok szereplőivel vagy városaival, például adott esetben a címet viselő más városokkal folyó együttműködések, valamint az országokon átnyúló partnerségek terjedelme és minősége;

d) az európai és nemzetközi közönség érdeklődésének felkeltését célzó stratégia;

3. a „kulturális és művészeti tartalom” kategória tekintetében a következő tényezőket kell értékelni:

a) a kulturális programhoz kapcsolódó világos és egységes művészi látásmód és stratégia;

b) helyi művészek és kulturális szervezetek bevonása a kulturális program kidolgozásába és végrehajtásába;

c) a javasolt tevékenységek köre és változatossága, valamint általános művészi minősége;

d) a helyi kulturális örökség és a hagyományos művészeti formák új, innovatív és kísérleti kulturális kifejezésmódokkal való ötvözésének képessége;

4. a „megvalósítási képesség” kategória tekintetében a pályázó városoknak a következőket kell igazolniuk:

a) a pályázat széles körű és jelentős politikai támogatást élvez, és a pályázatra vonatkozóan a helyi, regionális és nemzeti hatóságok hosszú távú kötelezettségvállalást tettek;

b) a pályázó város a cím viseléséhez rendelkezik vagy rendelkezni fog a megfelelő, életképes infrastruktúrával.

5. a „társadalmi kapcsolatok” kategória tekintetében a következőket kell értékelni:

a) a helyi lakosság és a civil társadalom bevonása a pályázat előkészítésébe és a fellépés végrehajtásába;

b) új és fenntartható lehetőségek kialakítása a polgárok széles rétegei, különösen a fiatalok, az önkéntesek, valamint a társadalom peremére szorult és a hátrányos helyzetű emberek, köztük a kisebbségek számára, hogy megjelenjenek vagy részt vegyenek kulturális tevékenységekben, külön figyelmet fordítva a fogyatékossággal élőkre és az időskorúakra e tevékenységek hozzáférhetősége vonatkozásában;

c) a közönségfejlesztésre vonatkozó átfogó stratégia, különösen az oktatással való kapcsolat és az iskolák részvétele;

6. az „irányítás” kategória tekintetében a következő tényezőket kell értékelni:

a) a forrásteremtési stratégia és a javasolt költségvetés megvalósíthatósága, amely szükség esetén kiterjed az uniós programokból és alapokból származó pénzügyi támogatás igénylésére irányuló tervekre, és fedezi az előkészületi szakaszt, a cím viselésének évét, az értékelést, a cím által örökül hagyott tevékenységek ellátását és a vészhelyzeti tervezést;

b) a fellépés megvalósításának tervezett irányítási és megvalósítási struktúrája, amely rendelkezik többek között a helyi hatóságok és a megvalósító szerv – többek között a művészeti csapat – közötti megfelelő együttműködésről;

c) a fő- és művészeti igazgató kinevezésére szolgáló eljárás és azok tevékenységi területe;

d) hogy a marketing- és a kommunikációs stratégia átfogó jellegű és kiemeli, hogy a fellépés uniós fellépés;

e) hogy a cím viselésének évében a kulturális program megtervezése, irányítása és megvalósítása érdekében a megvalósítási struktúra megfelelő készségekkel és szakmai tapasztalatokkal rendelkező személyzettel működik.

A határozat mellékletét képező táblázat (Naptár) az Európa kulturális fővárosa címre való jogosultság sorrendjét mutatja be:
 

A cikk írója különös figyelemmel kíséri a jelenleg zajló olasz EKF kiválasztási folyamatot, az aspiráló városok felkészülését és programjavaslataikat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a hasznos tapasztalatokat, jó példákat a magyar szakmai közönség számára is felhasználhatóvá tegye.

2013. szeptember 20-án volt az Európa Kulturális Fővárosa 2019 cím elnyerésére szóló olaszországi, nemzeti szintű pályázati felhívás beadási határideje, melyre 21 kandidatúra érkezett be. Közöttük olyan „nagyságok”, mint például Velence (és az Észak-keleti Régió), Siena, Ravenna, Mantova, Urbino, Palermo, vagy az olyan, itthon kevéssé ismert települések, mint Vallo di Diano és Cilento, Erice, Grosseto. Az európai zsűri közel 2 hónapig tanulmányozta és értékelte az angol és olasz nyelven benyújtott, 80-90 oldalas pályázatokat. Az eredményhirdetésre november 15-én került sor. A továbbjutó szerencsés 6 város: Cagliari, Lecce, Matera, Perugia, Ravenna, Siena. Sokakat bizonyára meglepett a döntés, hiszen egy országos közvélemény-kutatás a kieső Velencét tette az első helyre. Más kalkuláció szerint, ha figyelembe vesszük, hogy a címet eddig elnyert olasz városok (1986: Firenze, 2000: Bologna, 2004: Genova) az ország északi feléből kerültek ki, akkor jogos elvárásnak volt tekinthető, hogy ez alkalommal a déli városok is esélyt kapjanak. A második fordulóba továbbjutó önkormányzatoknak 2014. szeptemberéig van lehetőségük továbbfejleszteni pályázataikat a zsűri ajánlásai alapján. A végleges döntés a nyertes olasz városról az év végére várható.

A 2014. május 4. óta hatályos uniós jogszabály alapján tehát alig két év múlva, 2016 őszén indul hazánkban a pályáztatás. A magyar városoknak a felhívás megjelenését követően legalább tíz hónap áll rendelkezésre kulturális programjavaslatuk kidolgozására. A pályázatok értékelését tíztagú, független európai szakértőkből álló szakértői testület fogja végezni az 5. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelően. Az előválasztáson túljutott pályázó városoknak ki kell egészíteniük, illetve módosítaniuk kell a pályázatukat annak érdekében, hogy megfeleljenek a kritériumoknak, és hogy figyelembe vegyék az előválasztási jelentésben szereplő, a szakértői testület által megfogalmazott ajánlásokat. Legkésőbb kilenc hónappal az előválasztási ülést követően a szakértői testület – végleges kiválasztási ülés keretében – értékeli a kiegészített pályázatokat, jelentést készít róluk, és ajánlást tesz a nyertes városra. A kiválasztási jelentés a győztes városnak szóló ajánlásokat is tartalmazza arra vonatkozóan, hogy a cím viselésének évéig milyen fejlesztésekre van szükség.

A határozat teljes szövege az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2014. május 3-i L132-es számában olvasható.

Slama Györgyné Börcsök Gizella

Megjelent a MUT honlapján: 2014.07.31-én.
 

* Az Európai Parlament és a Tanács 445/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32014D0445