sebesp | 2021.05.25

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdte Szabadság téri székházának teljes rekonstrukcióját, az 1905-ben átadott műemléki épület felújításának tervezett költsége 54 milliárd forint lesz.

A kívül-belül megújuló, eredeti fényét visszanyerő műemléképület ünnepélyes átadását a jegybank vezetése az intézmény 1924-es alapításának századik évfordulójára tervezi.

Az épület felújításának költségét a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedezi. A munkálatok az önálló magyar jegybank 1924. június 24-i alapításának centenáriumához igazodva és Popovics Sándor – a Magyar Nemzeti Bank első elnökének – munkássága előtt tisztelegve a Raw Development Kft-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be.

Az elkerülhetetlenné vált épületfelújítást átfogó műemlék-rekonstrukció mellett végzik két vezérelv mentén: helyreállítják az épületen a II. világháborút követően eszközölt átalakítások által okozott építő- és képzőművészeti károkat, visszaadva így a műemléképület eredeti pompáját. Másfelől pedig az MNB Zöld Programjával összhangban egy olyan korszerű, energiatakarékos irodaépületet alakítanak ki, amellyel a jegybank nemcsak az ikonikus épület hosszú távú felhasználását biztosítja, hanem a kor kihívásainak megfelelően karbonlábnyomát is csökkenti.

Műszaki szempontból fennállása alatt az MNB székház komolyabb felújításon még soha nem esett át, csak a mindennapi működéshez szükséges karbantartások, illetve az adott kor igényeinek megfelelő technológiai megoldások az épület lehetőségei által behatárolt mértékű beépítése történt meg. Az elektromos energiát, a vízellátást, hűtés-fűtést és a szennyvízelvezetést biztosító rendszerek is elavultak, így az épület műszaki állapota egy átfogó felújítás nélkül a következő öt éven belül már komoly működési kockázatokat jelentene. – adta hírül az MTI.

Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa 1900. év nyarán a Szabadság-térre építendő magyarországi főintézetének tervezésére zártkörű pályázata nyolc osztrák és nyolc magyar építészt hívott meg. A pályaműveket 1901. áprilisában a bécsi központhoz kellett benyújtani. A tervezési programban ki voltak emelve azok az elvárások, amelyek egy jegybanknál fennállnak, de más banképületek igényeitől természetesen sok tekintetben eltérőek.

Az építkezés 1902 tavaszán vette kezdetét Alpár Ignác tervei alapján és 1905-ben fejeződött be. Az építési összes költsége a teljes berendezéssel együtt négy és fél millió koronát tett ki

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár



Építési megoldások