A szocialista korszak ipari öröksége – Értékek és hasznosítás

Az ipari tájakat, épületeket, mérnöki műtárgyakat egyaránt magában foglaló ipari örökség a kulturális örökség rendkívül összetett, méreteiben és tömegében kiterjedt, számos egyedi sajátossággal bíró része. Különleges értéke, hogy nemcsak a jelen civilizációt megalapozó indusztrializáció történetét dokumentáló kultúrkincs, hanem sokrétű újrahasznosíthatósága révén a fenntartható fejlődést elősegítő erőforrás is.
Az ipari örökség feltárása, megismerése és felhasználása iránt világszerte rohamosan növekvő érdeklődés mutatkozik.

Az ICOMOS (International Council of Monuments and Sites) és a TICCIH (The International Committee for the Conservation of the Industrial Heritage) közös hazai bizottságaként működő Ipari Örökség Szakbizottság 2014-ben rendezvénysorozatot indított, amelynek célja széles körben felkelteni a figyelmet a magyarországi ipari örökség értékei, valamint számos kulturális és gazdasági újrahasznosíthatósági lehetősége iránt. E rendezvénysorozat első rendezvénye – az Ipari Örökség – Kultúra – Gazdaság címmel 2014 februárjában Budapesten megrendezett konferencia és kerekasztal-beszélgetés – jelentős szakmai és közönségsikert aratott.

Előző konferenciánkhoz hasonlóan idén is több tudományághoz tartozó előadók – történészek, műemlékvédő szakemberek, építészek, várostervezők, művészettörténészek – működnek közre, akiktől ezúttal a 20. század második feléből származó magyarországi ipari emlékek sokoldalú elemzését hallhatjuk három blokkban:

1. Ipari örökség és történettudomány
szekcióelnök: Németh Györgyi történész (TICCIH/ICOMOS Ipari Örökség Szakbizottság)
10:10–10:30 Szász Zoltán, történész (MTA BTK Történettudományi Intézet):
Modern gyáripar és történeti közgondolkodás
10:30–10:50 Germuska Pál, történész (Hadtörténeti Intézet és Múzeum):
A szocialista ipar öröksége és szerepe a hazai iparvárosokban
10:50–11:10 Németh Györgyi, történész (TICCIH/ICOMOS Ipari Örökség Szakbizottság):
A szocialista iparosítás emlékezete és az ipari örökség megőrzése Kelet-Közép-Európában
11:10–11:30 Balogh Róbert, történész (MTA BTK Történettudományi Intézet):
Iparosítás, modernizmus, fenntarthatóság a kommunista utópiában és a „harmadik világban” (Magyarország és India példáján)
11:30–12:00 Vita

2. Ipari örökség és építészettudomány
szekcióelnök: Dobai János DLA, építész, tanszékvezető (Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék)
13:20–13:40 Haba Péter, művészettörténész:
Szintézis-kísérletek: a helyspecifikus tipizálás és az esztétikai autonómia kérdése a korai Kádár-korszak ipartelep-tervezésében
13:40–14:00 Bartók István, építész (BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék):
Az IPARTERV által tervezett erőművek, csarnokok (utó)élete: helyzetjelentés 2013-ból
14:00–14:20 Dobai János, építész (BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék):
Az IPARTERV Archívum metszetei 1. PR eszközök
14:20–14:40 Vita

3. Ipari örökség – megőrzés és hasznosítás
szekcióelnök: Dr. Fekete J. Csaba osztályvezető (Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság)
15:00–15:20 Prakfalvi Endre, művészettörténész (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és VagyongazdálkodásiKözpont):
Csepel, Papírgyári Ellennyomásos Erőmű
15:20–15:40 Fonyódi Mariann, építész (BME Urbanisztika Tanszék):
Nehéz(ipari) örökség mint lehetőség: városmegújítás Miskolcon
15:40–16:00 Mészáros Ábel, építész (BFVT Kft. / Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Városépítési Főosztály, Városfejlesztési Osztály):
Megújuló ipari örökség a főváros szolgálatában
16.00–16:20 Vita

A konferenciát Dr. Fekete J. Csaba, a Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság osztályvezetője nyitja meg.

A részvétel díjmentes, előzetes regisztráció nem szükséges.

A konferencia helyszíne: Budapesti Műszaki Egyetem, Központi Épület, 210-es terem
Kezdő időpontja: 2015. február 27., péntek, 10:00 óra