A bevezető előadást Szabadics Anita tájépítész, az MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ csoportvezetője tartotta. A nagyívű előadást a történeti kertek védelmének legfontosabb szakmai összegzésével, nyilatkozatával, a firenzei kartával indította. Ismertette a legfontosabb meghatározásokat, majd diagramokon, mutatta be a hazai történeti kert állomány megyénkénti összetételét, s a 'sajátjogon' műemlékként védett kertek körét. Ismertette a kerthelyreállítás legfontosabb feladatait a kutatástól kezdve a tervezésig, kivitelezésig bezáróan. Rávilágított a jelenlegi jogszabályok visszásságaira, mint pl. a kertrégészet kérdése. Saját tervezői gyakorlatában előforduló példákkal illusztrálta az elmondottakat. Bemutatta az utóbbi évek egyik legsikeresebb kert helyreállítását a hatvani Vadászati Múzeum kertjét, amely idén tavasszal került átadásra. A nagysikerű előadás a történeti kert helyreállítás legfontosabb problémáira éppúgy rávilágított, mint a megvalósult munkák elemzésére. (Az előadás első része itt, második része itt hallható)
Kasza Gáborné építész, Bács-Kiskun megye műemlékvédelmi felügyelője érzékletesen és széles merítésben mutatta be az utóbbi időkben, a megyében folyó kertkutatásokat és helyreállításokat. Kecskeméti, bajai, kalocsai, hajósi és karapancsai példákon illusztrálta azt a sok féle feladatot, különböző típusú és funkciójú kert-ügyet, amelyet felügyelőként kellett támogatnia és az örökségvédelmi elveket biztosítania. Értékes archív térképekkel, fotókkal bizonyította, hogy itt, ezen a történeti kertekben, műemlékekben kevésbé gazdag területen is milyen értékek találhatók. Tájépítészként élvezetes volt hallgatni azt a hozzáértő, szakszerű szemléletet, amellyel építészként közelít a kertekhez. (Az előadás itt hallgatható éz nézhető.)
Dr. Farkas Gábor Ybl-díjas építész évtizedek óta foglalkozik a Kecskemét városszerkezetében meghatározó szerepet játszó Főtér-láncolat tervezésével. Izgalmas archív felvételekkel, tervekkel tárta fel azt a hosszú folyamatot, mire kialakult a tér mai képe . Építészként végig törekedett a város lakók folyamatosan változó igényeinek a kielégítésére éppúgy, mint a város történetében meghatározó szerepet betöltő főtér és főutca örökségvédelmi elveket is figyelembe vevő kialakítására. A legutóbbi időkben átadott köztérfelújítások jó példái ennek a szándéknak. A tervezésben mindig harmonikus együttműködésre törekedett a tájépítész kollégákkal való együttműködésre, szaktudásuk figyelembevételére. Ez a sikeres együttműködés látszik is az elkészült munkákon.
Dr. Hajdu Nagy Gergely tájépítész a Lechner Tudásközpont kerttörténeti szakértője, valamint Szakbizottságunk titkára. Átfogó előadásában a kutatás elengedhetetlen fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint a kertek védelmének mielőbbi megszervezésére, mivel mai napig csak igen töredékes a történeti kertként védett kertek listája. Rámutatott az újabb jogszabályok hiányosságaira, olykor félreérthetőségére. Utalt arra, hogy milyen kevés szakembernek kellene ezt a rendkívül nagy mennyiségű munkát ellátnia. Felsorolta, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni egy tudományos dokumentáció összeállításánál. Tiszta rendszerbe foglalva ismertette a feladatok körét, a források helyét stb. Hangsúlyozta az értékek felismerésének, és megfelelő módon történő kezelésének fontosságát. Felhívta a figyelmet a történeti kertek növény állapotának tragikus helyzetére. Sajnálatos módon az idő rövidsége miatt nem volt lehetősége bemutatni azt a komoly kutatást, amelyet a kerti építmények terén végzett, de a rendkívül tartalmas előadás így is nagy sikert aratott. (Az előadás anyaga innen letölthető)
A hallgatóság rendkívül aktívan vett részt az előadások utáni beszélgetésben. Felmerült pl., hogy a hatvani park rendkívül sikeres helyreállítása miért nem kapott nagyobb publicitást; a közterek közműveinek zavaró hatása is kérdés volt, valamint a klímaváltozással kapcsolatos növénycserék kérdése is előkerült; van-e az örökségvédelemnek terve, arra vonatkozóan, hogy a jellegzetes agrárvárosok, falvak településszerkezetének, portáinak megőrzésével foglalkozzanak; kell-e külön oktatás, szakértelem a történeti kertek, műemlékek tervezéséhez…
A közönség soraiban a civil hallgatóság mellet, több olyan szakember is helyet foglalt, akik az elmúlt évtizedekben rendkívül nagy szerepet játszottak Kecskemét zöldfelületeinek, köztereinek tervezésében, megóvásában. Külön ki kell emelni Mayer Antalnét, aki férjével együtt úttörő munkát végzett ezen a területen. De itt volt a Kiskunsági Nemzeti Park egyik korábbi vezető munkatársa is, aki gyakran a természetvédelem eszközeivel védte történeti parkjainkat az enyészettől.
Az idő nagyon rövid volt, főleg a szakmailag igazán fontos kérdések megválaszolásához, de a nagy érdeklődés is újabb bizonyítékát adta annak, hogy milyen széleskörű az érdeklődés a kertek, a műemlékvédelem iránt.
A kiállítást dr. Szikra Éva nyitotta meg, aki többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a bemutatott tablók milyen jól képviselik az 'örökségvédelem táguló köreinek' szemléletét. A nagyléptékű kastély helyreállítások mellett népi lakóházak, malmok, ágyúöntő műhely egyaránt található.
Összeállította:
Dr. Szikra Éva tájépítész, kerttörténész, az ICOMOS MNB Történeti Kertek Szakbizottságának elnöke
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
