rendezvény exkluzív BME VIII. Épületszerkezeti Konferencia

A VIII. Épületszerkezeti Konferencia tanulságai


Ware-Nagy Orsolya | 2018.11.26
Sportlétesítmények épületszerkezeti megoldásait mutatták be a BME Épületszerkezettani Tanszék konferenciáján. Az építész és épületszerkezeti tervezők közösen ismertették a sportcsarnokok, stadionok tervezése során felmerült kihívásokat és megoldásaikat.

Megnyitóbeszédében Dobszay Gergely egyetemi docens, tanszékvezető elmondta: Becker Gábor 12 év tanszékvezetői munka után adta át a feladatot a fiatalabb generációnak. Izgalmas időszak ez az Építészmérnöki Kar életében, mert éppen átalakulóban van az oktatási rendszer, folynak a tanárok, illetve a diákok képviselői közötti egyeztetések. Dobszay Gergely, ahogy később több előadó is, az épület és az épületszerkezettan egységét és elválaszthatatlanságát hangsúlyozta. Horváth Sándor egyetemi adjunktus, a konferencia levezető elnöke ismertette az idei konferencia témaválasztását: az utóbbi időben számos sportlétesítmény épült az országban, és ezek sokféle megoldandó feladattal látták el az épületszerkezeti tervezőket, ezért úgy döntöttek, hogy idén ennek az épülettípusnak a részletmegoldásaival foglalkoznak, nemrég átadott, épülőfélben lévő vagy az elmúlt néhány évben tervezett épületek konkrét szerkezeti részleteivel együtt.

A konferencia első szekciója a székesfehérvári Alba Arénával, a gödöllői városi sportcsarnokkal és a Pannonhalmi Bencés  Gimnáizium tortnatermével foglalkozott – az első átadása 2020-ra várható, a második egyelőre döntésre vár, remélhetőleg a közeljövőben szintén megépülhet, a harmadikat pedig már átadták a diákok számára. Az Alba Arénát Balázs Mihály és Horváth Sándor mutatta meg. Székesfehérvár városa egyértelműen emblematikus épületet szeretett volna, amely elsősorban a jéghokibajnokságok helyszínéül szolgál majd, ebből is adódott a kompakt tömegformájú épület, amely jéglencsére emlékeztet. Másik előkép a jégverem, amelyre könnyűszerkezetű lefedés készül. Épületszerkezeti szempontból a könnyű tető olyan, akár egy "fűtetlen padlás", amely tehát kívül esik a termikus burkon – a hőszigetelést a "lencse" tető alatt kellett megoldani. Fontos szempont volt a könnyű tető alatti átszellőztetés, amely jelentősen segíti az épület nyári túlmelegedés elleni védelmét. Emellett az enyhén agresszív talajvíz és a kissé lejtős terep is gondos épületszerkezeti megoldást kívánt. A gödöllői sportcsarnokot Gyürki-Kiss Pál és Dobszay Gergely ismertette, amelynek a gödöllői kastély közelsége miatt a kastély uradalmi épületei szolgáltak előképül. Nem mindennapi feladatot jelentett a tömör és nehéz alsó szint, illetve a könnyűszerkezetes felső szakasz és lefedés szerkezetileg is elkülönülő kezelése. Lukácsi Nórától azt is megtudhattuk, milyen egy épületet a kiviteli tervek és épületszerkezeti részletek mélyéséig 3D-ben kezelni. Dobszay Gergely hozzátette: nagy segítség volt az építész tervezők oldaláról, hogy a részletterveket visszavezették a 3D modellre. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium tornaterme egy szabályos kosárlabdapálya köré szerveződött – tudtuk meg Gutowski Robert építész tervezőtől. Hogy ne keljen versenyre a meglévő, karakteres épületegyüttes zárt egységével, a tornacsarnokot a dombba süllyesztve hozták létre, a teteje extenzív zöldtető, főhomlokzata egyben az egyetlen homlokzata is. Horváth Sándor az épület kapcsán a szivárgórendszer kivitelezésének fontos szabályaira is felhívta a figyelmet: a szűrőfátyollal ellátott dombornyomott lemez gondoskodik a víz távoltartásáról a faltól, de nagyon fontos a dréncsövezés megfelelő kiépítése is, a víz elvezetésére. Számos, átadás utáni fotót láthattunk a "minimál" építészeti kialakításról – Horváth Sándor az ezeket lehetővé tevő részlettervekbe is beavatta a nézőket, például a lépcsőház tömblépcsőinek terveibe.

A második szekcióban sportlétesítmények akusztikai és tűzvédelmi kérdéseit, illetve a sportpadlók tervezési szempontjait ismertették a Tanszék oktatói. Mesterházy Beáta és Nagy Attila Balázs, a BME Épületakusztikai Laboratórium munkatársai a teremakusztika, a lég- és lépéshangszigetelés tervezéséről beszélt, illetve az épület zaj elleni szigetelése kapcsán rámutattak: egyes funkciók esetében igen fontos, hogy a környező zaj ne terhelje az épületben tartózkodókat, de éppen a sportlétesítményeknél általában az az elsődleges, hogy az épület használatából adódó zajok ne zavarják a környéken élőket. Takács Lajos és Veresné Rauscher Judit a tűz- és füstterjedési, illetve kiürítési szimulációk együttes alkalmazását mutatta be – kézenfekvő az együttes vizsgálat, mivel a kiürítést gyakran éppen a füstterjedés gátolja. A Puskás Stadion kiürítési szimulációja szerint az épület szükség esetén 8 perc alatt kiüríthető lesz. Pataky Rita a sportpadlók tervezési szempontjaival kapcsolatban megjegyezte: a sportlétesítmény padlója az egyik legfontosabb része az épületnek, hiszen azért a sporttevékenységért épül a sportcsarnok, ami a sportpadlón zajlani fog – ehhez képest a bekerülési költségnek csak 5-15%-át teszi ki. Az atlétika, a labdajátékok, a gyermekek és felnőttek számára készült tornatermek mind más követelményeket támasztanak a padlóval szemben – a pontrugalmas sportpadló például nem alkalmas a kerekesszékes használatra, erre jobb a felületrugalmas, labdajátékokhoz és többcélú terekhes is alkalmas padló.

A harmadik szekcióban a Puskás Ferenc Stadion és a kazincbarcikai Don Bosco Sportközpont következett. Előbbit Skardelli György építész, Becker Ádám tartószerkezeti tervező, illetve Becker Gábor és Reisch Richárd épületszerkezeti tervezők mutatták be. Skardelli György rámutatott: eleinte nem volt egyértelmű, hogy a meglévő épület helyén, annak részleges megtartásával épüljön az új – a régivel ellentétben teljesen fedett nézőterű – létesítmény, amely a legmagasabb kategóriájú UEFA-stadion lesz. Az épület méreteit jól szemlélteti, hogy az összesen 38 db vasbeton pilon  – amelyek a lépcsőházakat is tartalmazzák – Φ40-es függőleges vasalással készült, a lelátót fedő tető elemei pedig egyenként 88 m hosszúságúak. Az épületszerkezeti tervezésben az okozott nehézséget, hogy az épület belső tereinek nagy része valójában csupán fedett-nyitott, csak a teljes alapterület 1/5 része számít valódi belső térnek, így a padlókat érheti csapóeső, a hőszigetelést pedig csak a VIP-boxokban és a teljesen zárt terekben (öltözők, irodák , vizesblokkok stb.) kellett megoldani. Mindezen szempontok vezettek a belső oldali hőszigeteléshez. Becker Gábor az üvegválasztás felelősségét hangsúlyozta: az alsó sávban a nekiesés, ütődés, magasabban pedig a becsapódás, kiesés miatt van szükség edzett, illetve fóliázott üvegre. a kazincbarcikai Don Bosco Sportközpontot Szász László és Dombóvári János építészek mutatták be, Páricsy Zoltán pedig az épületszerkezeti tervezésbe avatott be. A Don Bosco Szalézi Társasága nehéz sorsú fiatalok társadalmi integrálását célozza, és az ő adományuk tette lehetővé a sportcsarnok építését, amely két iskola testnevelés óráit teszi lehetővé amellett, hogy kiegészítő szabadidős funkciókra is alkalmas a fiatalok és az egész város számára. Az eredetileg szocialista iparváros emblematikus épülete volt Jánossy György 2004-ben teljesen átépített Városi Kórháza, amely építészeti előképül szolgált a sportcsarnok tervezésekor – egyértelmű utalás a profilüveg, amely a tornaterem időjárásfüggetlen, egyenletes megvilágítását adja, illetve a ragasztott kerámia falburkolat. Az épület alatt egy patak folyik, ezért alapozás szempontjából egy "víznyomásra méretezett dobozként" kellett a sportcsarnokot megtervezni. A profilüveg is gondos tervezést igényelt, mert bár megjelenésében olyan, mint a régi "kopolit", a hőszigetelés mai követelményének is meg kell felelnie.

A konferenciára a szokásos konferenciakötet helyett idén a Metszet aktuális, 2018/6. számában, Scopus-idexált szakcikkekként jelentek meg a konferencián bemutatott témákat feldolgozó cikkek – néhány további téma feldolgozásával kiegészülve. A Metszetre itt lehet előfizetni.

Képek forrása: Épületszerkezettani Tanszék facebook-oldala

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások