A Szelek tornya közvetlenül az Akropolisz alatt, az ókori római Agora közepén áll, és az Kr. e. 1. században épült. A görögök Αέριδες (Aerides) néven is emlegetik, ami szeleket jelent.
Egy ókori csillagász tervezte
A lenyűgöző, nyolcszögletű torony 13,5 méter magas, átmérője körülbelül 8 méter, és a jól ismert pentelei márványból készült, írja aGreek Reporter.
A Szelek tornyát korinthoszi stílusúnak vélik az oszlopfők alapján, míg a belseje dór stílusú. Építésének és a római Agora adott pontján való elhelyezésének pontos oka a mai napig nem ismert pontosan. A korabeli tanúvallomások szerint a Szelek tornyát az ókori Macedóniából származó Küroszi Andronikosz csillagász tervezte.
Különleges Óratorony és meteorológiai állomás is egyben
A kutatások szerint az építmény magassága, a napórák, a szélkakas, valamint a római Agora egy meghatározott pontján való elhelyezése miatt az óratorony korai példája.
A régészek azonban úgy vélik, hogy valószínűleg egyszerre óratorony és egyfajta meteorológiai állomás, amelyet valószínűleg a kereskedők használtak az idő és az uralkodó szelek kiszámítására, amelyek befolyásolták azokat a kereskedelmi útvonalakat, amelyeken keresztül az áruik érkeztek.
A frízen a nyolc szélistenség és nyolc napóra látható
A torony tetején egy Triton formájú, sárgaréz szélkakas volt, amely forogva jelezte a nyolc főszél egyikének irányát. A fríz a nyolc szélistenséget ábrázolja: Boreász (Észak), Kaikiász (Észak-Kelet), Apeliotész (Kelet), Eurosz (Dél-Kelet), Nótusz (S), Livász (Dél-Nyugat), Zephürosz (Nyugat) és Szkirón (Észak-Nyugat), valamint nyolc napórát.
A belső térben vízóra mérte az időt
A belső térben az időt egy vízórával mérték, amelyet az Akropoliszról egy csövön keresztül lezúduló víz hajtott. A kutatók úgy vélik, hogy a torony eredetileg olyan magas volt, hogy a napórák és a szélkakas láthatóak legyenek az Agorán. Az emlékmű készítője olyan korábbi órásmesterek találmányait ötvözte, mint Arkhimédész, Ktesifón és Philón.
Az idők során templommá, imahellyé vált
A római Agora belsejében álló torony végigkísérte Athén történetét. A keresztény időkben az Aerides ortodox templommá vált, és a környéken temetőt építettek. Amikor Konstantinápoly eleste után a Bizánci Birodalom összeomlott, Görögországot az oszmánok vették át. Az emlékmű a mevlevi dervisek rendjének imahelye lett, és a “Brakis’ tekke” nevet kapta. Ekkor a dervisek kialakították az ablakokat, amelyek a torony építése idején még nem léteztek. A sors iróniája, hogy a mevlevi dervisek miatt áll még ma is a Szelek tornya Athénban.
A különleges építmény ma már látogatható
Lord Elgin, aki a Parthenon szobrait Angliába szállította, szintén szemet vetett a különleges emlékműre. Lord Elgin az egész Szelek tornyát át akarta vinni Angliába, de a rend tagjai ezt nem engedték. Görögország oszmánok alóli felszabadulása után az akkori athéniak úgy vélték, hogy az építmény a szelek istenének, Aiolosznak szentelt templom, innen ered az Aeolus utca neve, amely akkoriban a római Agorában végződött.
A Kulturális Minisztérium által végzett karbantartási és restaurálási munkálatokat követően az emlékmű ma már látogatható.
Forrás: Impress magazin
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
