Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte: a magyar emlékeket méltó módon ápolják Törökországban, és ezt viszonozták, amikor megállapodtak Gül Baba türbéjének közös felújításáról. Törökország büszke történelmére és a mai határain túli épített örökségeire, felkutatja és megőrzi őket, ahogy az erős és magabiztos nemzetek szoktak tenni. Mi magyarok értjük ezt, mert a mi kulturális örökségünk jelentős része is a határokon kívül rekedt, mi is büszkék vagyunk rájuk, és ha tehetjük, megóvjuk, felújítjuk őket – magyarázta. Hozzátette: ezért Gül Baba türbéjét együtt újították fel és ma együtt adják át.
A türbét 1914-ben nyilvánították fenntartandó műemléknek. A miniszterelnök azt kívánta, hogy az épület és a kert törökök és magyarok számára is az elmélyülés, a lelki feltöltődés és a békés eszmecserék helyszíne legyen. Megköszönte a felújításban résztvevő szakemberek munkáját, valamint a török elnöknek azt, hogy figyelmet fordított a kezdeményezésre, és az átadásra Magyarországra látogatott.
A török államfő úgy vélte, Magyarországon nincs olyan, aki ne ismerné Gül Babát, aki 477 évvel ezelőtt ezen a dombon halt meg. Az azóta eltelt évek ellenére sem merült feledésbe a személye, és napjainkban az általa képviselt értékek – a bátorság, az önfeláldozás, az igazságérzet és a tisztelet – fontos szimbólumokká váltak – fogalmazott.
Recep Tayyip Erdogan kiemelte: Gül Baba alakját a különböző kultúrák közti tisztelet, megértés és barátság teszi halhatatlanná. Emléke, neve és bölcsessége az iránta Törökországban és Magyarországon érzett tisztelet és szeretet jóvoltából itt, ebben a szép kertben él tovább – mutatott rá.
Közölte: Gül Baba eszmei örökségének ápolásával az a feladat is jár, hogy a következő nemzedékeknek is megőrizzék a türbét. A síremlék és a hozzá tartozó építmények, valamint a kert felújításakor sikerrel ötvözték a hagyományokat a modernséggel – vélekedett.
Varga Mihály pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő a megnyitón arról beszélt, hogy Gül Baba türbéje egyedülálló történelmi és építészeti műemlék, jelentős szakrális és művészettörténeti érték, amely kiemelt szerepet tölt be Budapest építészeti emlékei között. Időszerű volt a rekonstrukció, alapos és körültekintő munkák zajlottak, minőségileg újulhatott meg a műemlékegyüttes – mondta. A létrejött közösségi tér méltó dísze a kerületnek és a fővárosnak, igazi turisztikai célponttá válhat.
Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon. Gül Baba, a Rózsák atyja, bektási dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, és a legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), valamint a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) megállapodásának értelmében Törökország több mint hárommillió euróval (mintegy 930 millió forint) járult hozzá Gül Baba türbéjének, valamint közvetlen és tágabb környezetének felújítási költségeihez.
(MTI)
Építészet: Mányi István Építész Stúdió
Kert: Andor Anikó
(Az épület és a felújítás részletes ismertetésével hosszabb cikk foglalkozik a Metszet 2018/5 számában, Mányi Dánieltől. Előfizethető itt. – a szerk.)