Az Ige

A Bevezető zenét Sipos Mihály, a Muzsikás Együttes prímása tartotta szépen szóló hegedűjén. A temetői halottsirató csángó keservesek, vagyis szakrális zenék mind világi muzsikából, örömteli rubátós csárdásból születtek. A gardon a temetőn kívül szólhatott, de belül már nem, ott csak a hegedű. – Rainer Péter építész a 4. konferencia óta a rendezvények szervezője drámai hangú köszöntőjében elmondta: a SZÉK missziót teljesít, a magyarság kultúrájának megmentését. Fogy a népesség! Ha nem teszünk, elveszünk. – A konferenciát üdvözölték: Prof. emeritus Fekete György MMA elnök, Bálint Imre DLA BÉK elnök, Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke és Krizsán András DLA MÉSZ elnök.

A délelőtti előadásblokkot – Jelenits István paptanár egyéb fontos elfoglaltsága miatt – Dr. Kocsis Imre teológiai tanár nyitotta meg az Igéről szóló filozófiai fejtegetéseként. A Teremtés Könyvében Isten szólt: „Legyen világosság!” és a kimondással a teremtő szó hatására úgy lett. Filon zsidó bölcselő Logoszként, közvetítőként hivatkozott Jézusra. A kafarnaumi százados példáját is említette az előadó, aki beteg szolgájának gyógyítását kérte Jézustól, saját utasítására hivatkozva. Ha én mondom beosztottamnak: „Menj és megteszi.” Ezért kéri Jézust: „Csak egy szóval mondd és meggyógyul az én szolgám.” Vagyis Jézus szava hatékony, ott is hat, ahol az ember szava már nem ér semmit. – Ferkai Tibor író az Angyalos harangról szóló mesét mondta el. A város végén, magas dombon állt egy templom, tornyában nagy haranggal, amely a harangozó kondítására mindig szépen szólt. De meghalt a harangozó, elnémult a harang, és senki sem tudta megszólaltatni. Ezért a püspök utasításba adta, a temetés után szereljék le a néma harangot, és öntsenek belőle újat, hogy harangozhassanak vele. A harangozó unokahuga és hét éves kislánya, Angéla messziről jöttek, hogy elfoglalják a harangozó üres lakását. A temető a templom körül volt. Megkezdődött a gyászmise, aztán a temetés. A szertartást a püspök vezette. A kislány a temetésről felszaladt a toronyba, emlékezve arra, amikor a harangozó mutatta neki a harangkötél húzását. A harangot körben hét angyal képe díszítette. Angéla kendőjével törölni kezdte a néma, poros harangot. Ekkor hangot hallott: „Menj a kötélhez!” Ment és megszólaltatta a harangot. Az emberek csodálkozva néztek fel a toronyba, ahol zengett a harang és hangja messzire szárnyalt. Ezt a történetet egy fényszálból szőtt kötélen leereszkedett angyal mesélte el nekem – fejezte be az író.

Harmati Béla László PhD művészettörténész az evangélikus szószékoltárok négy típusát mutatta be: Keszőhidegkút, Felsőnána, Bokod és Kapolcs településekről. Magyarországon 475 evangélikus templomban 183 szószékoltár található. Jellemzőjük, hogy az oltár fölött magasan helyezkedik el a szószék, megközelítése oldalról, gyakran fal mögé rejtett falépcsőn történik. Az oltárok és szószékek többségükben fából készültek, asztalosmunkák voltak. II. József Türelmi Rendelete, 1781. október 29. után készülhettek. Ezen kívül még egy formát említett, amikor a szószékoltárokat másutt vásárolt elemekből állították össze. Ilyen volt a szakrális tárgyak mintegy 1/5-e. – Holnapy Dénes Márton építész, zsámbéki premontrei plébános a zsámbéki középkori templom múltját, jelenét és jövőjét ismertette. Az ICOMOS magyar szekciója konferenciáját idén májusban a városban tartotta, ezzel is kiemelve a helyszín fontosságát. 2021-ben lesz a premontrei rend alapításának 900. évfordulója. A zsámbéki premontreiek és a város önkormányzata nagyon szeretné elérni, hogy erre az időpontra a zsámbéki öregtemplom – nem romtemplom – műemléki helyreállítása a sok előd kutató és helyreállító munkája után (többek mellett: Rómer Flóris, Henszlmann Imre, Möller István, Lux Kálmán, Lux Géza, Pogány Frigyes, Pelikán József, Valter Ilona, Sedlmayer János) végre megvalósuljon. Már Möller is álmodozott a teljes rekonstrukcióról, és 1959-ben Fényi Ottó premontrei perjel fáradozásainak köszönhetően a Műegyetem tervezőgárdája legyezőszerűen hajtogatott acél-üveg szerkezetű lefedés tervét készítette el a falak megóvására és az épület használhatóvá tételére. Hasonló lendületre és igényességre lenne szükség, hogy Zsámbéknak ez a nemzetközileg is jelentős épületegyüttese megmeneküljön a pusztulástól. – Holló László kertépítész Jászdózsa jelenlegi és tervezett főteréről és templomkertjéről, majd az oda telepítendő növényekről beszélt, előtte a településen meglévő 30 köztéri szobrot mutatta be. 

Ebédszünet után elsőként Kőnig Tamás építész a magyarországi zsinagóga épületek továbbélési lehetőségeit elemezte. A téma szakértője az erről könyvet kiadó Klein Rudolf. A szegedi, esztergomi, kőszegi zsinagógák után budapesti Dob utcai és Kazinczy utcai, valamint lakóházakban kialakított zsinagógákról is beszélt az előadó. A II. világháborúban súlyosan megsérült, viszontagságos történetű Rumbach utcai, Otto Wagner alkotásaként ismert, gyönyörű zsinagóga helyreállítását a Kárpát medencei zsidó kulturális központnak Wagner Péter építésszel közösen tervezik. Az épület végleges sorsa még bizonytalan, bármennyire szépek is a már helyreállított enteriőrrészletek. A lesüllyeszthetőnek képzelt tóraszekrény megvalósítása még hátra van. – Márton Judit a gyulafehérvári székesegyház műemléki helyreállítását koordináló építészként vetítette a legutolsó évek eredményeit: a déli torony párkányköveinek megerősítését, a Lázói kápolna beázó ólomfedésének kijavítását, egykor a püspöki palota emeletére vezető lépcső rekonstrukcióját, a fejedelmi kapu megnyitását és mozgáskorlátozottaknak lift beépítését, a régi sekrestyében Márton Áron püspök kőszarkofágjának elhelyezését. Legmeglepőbb közlése az volt, hogy a Szent István királyunk által alapított székesegyház gótikus szentélyét a 18. században az alapokig lebontották és újra építették. Ez írásos dokumentumokkal alátámasztott tény. – Benda József szakértő Magyarország népességgyarapításának szakrális tereiről szólt. A humanisztikus kooperatív tanítás bevezetését javasolta és szorgalmazta az iskolákban, már több mint 30 éve. Vagyis nem az egyéni, hanem a közösségi teljesítményért szállt síkra. Magyarország népessége rohamosan fogy. A világra jött gyerekek nagy számban sérültek. Mi ennek az oka? Több adatot is felsorolt. 1954-ben a gyermekek 97%-a még házasságban született, 1984-ben 50%, 2016-ban már csak 37%. A család nélkül a biztonság hiányát érzik az újszülöttek. A biztonságot ezzel szemben az ismert Szűz Mária képek a kis Jézussal ikonként sugározzák. Az anyaméh a legbiztonságosabb szakrális tér. Cselekedni kell, hogy a vészes fogyást megállítsuk és a folyamatot megfordítsuk. 16 pontos tervet dolgozott ki. Csak együtt tudjuk megvalósítani.

Kávészünet után Nagy Tamás DLA építész Mátraverebély-Szentkút zarándokközpontról szólt. Először a csodálatosan szép nógrádi táj lankás-dombos képeit vetítette. Aztán a ferences kolduló rend 3 milliárdos beruházását mutatta be. (Szent Ferenc szerint a barátok nem birtokolhatnak semmit személyesen, de mint rend, lehet vagyonuk.) Giotto freskóit mutatta az Assisi templomból. Szentkúton először a kálváriát rendezte. A barátok jó tapasztalata alapján kapott megbízást a nagy feladatra. A fogadó épület alaprajzát felesége, Lovas Ilona ostyasütő munkásságából vett ostyából kiharapott kerek lyukak ihlették. A buszforduló felől íves, 70 méter hosszú oszlopsor a római Szent Péter bazilika Bernini tervezte szimmetrikus kollonádját idézte, a megbízók hamar elfogadták. Ellenkező oldalon, a patak völgye felé konzolosan kinyúló íves épületrészekben a WC csoport, ajándékbolt és információs iroda kapott helyet. A szállás- és étterem épület kissé távolabb, 300 méter hosszan szintén a patakvölgy íves vonalát követi, de bebújik a zöld gyepszőnyeg és talajréteg alá. A homlokzatok függőleges fa lamellákkal jelennek meg. A telepített fiatal fák köré sok-sok kör alakú kőülőkét létesítettek a zarándokok pihenésére, fatimai mintára. A Szent kút és Mária szobor belső barlangterét – és más felületeket is – a fehér márvány Hálatáblák sokaságával burkolták. (Az együttest a Metszet 2016/1 száma bemutatta.) Befejezésül egy német rendező Harangok című kisfilmjét vetítette egy árvagyerekként felnőtt orosz harangozóról, aki tucatnyi harangot szólaltatott meg egy műemlék harangtoronyban. – Krizsán András építész „…köveket keres, hogy templom épüljön” címmel a pestszentimrei Luther-kápolna tervezésének történetét foglalta össze. 2017, a reformáció 500. évfordulójára szeretnék szerkezet-kész állapotba hozni, jelenleg a gyülekezetben a gyűjtés folyik. Családi házas övezetben a Nemes utcai saroktelken már egy sátortetős kockaház áll. Ide kellett a kápolnát és gyülekezeti termet elhelyezni. Az „L” alak a belső kertben védett előteret nyújt. A kerítés mentén a galéria befordul. A sarokra tervezett karcsú, fa szerkezetű harangláb már messziről hívogatja a híveket. – Rainer Péter építész-belsőépítész – az előzetes programhoz képest kissé módosítva – keresztény templomaink oltárait, szószékeit, ambóit vetítette nagy számban, szinte vég nélkül a történelmi Magyarország területéről, így Erdélyből és Felvidékről is, és egyet-egyet Őrvidékről, illetve a Vendvidékről. – Befejezésül a Schola Gregoriana Budapestiensis kórus Béres György atya vezetésével zsoltárokat énekelt klasszikus latin nyelven. – A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta.