Ez a rendkívül szűkös költségvetésből épült, nagyvonalú, öt hálószobás családi ház a tottenhami Clyde Circus Conservation Area-n (védettség alatt álló terület) inspiráló példája annak, hogy mit lehet elérni kreatív és ambiciózus tervezési megközelítéssel. Az építész és a megrendelő kiváló együttműködése, valamint a projektet befékező Covid-járvány eredményeként egy különlegesen átgondolt otthon született, amely nemcsak rendkívül praktikus és építészetileg izgalmas, hanem fenntarthatósági szempontból is innovatív.
Egy szerény sikátor hátsó zugában rejtőzködő Green House egy rogyadozó épület helyére épült. A Hayhurst & Co építész által tervezett ház az úttól távolabbi telekrészen helyezkedik el.
A Green House tervezése a helyszín természetrajzára és zöldellő jellegére támaszkodik: egy hazai üvegház kortárs újragondolását nyújtja. Egy dizájn, amely elmossa a határokat a belső és külső terek között, és újrazöldíti az egykor nem szeretett helyszínt.
Nagyvonalú, parkosított udvar fogadja az érkezőt, amely az otthon bejárati előcsarnokaként szolgál. A polikarbonát tetőfedő lemezekből álló homlokzat kiemeli az új házat jelentéktelen tégla szomszédai közül. A RIBA zsűrijének véleménye szerint a tervezés leginkább kiemelkedő minőségű elemeit belül találhatjuk meg, ahol minden tér természetes fényben úszik. A terek arányai kellemesen nagyvonalúak.
A külvárosi házban számos további kellemes meglepetéssel találkozunk: A konyha és a gardrób terrazzo burkolata, amelyet a megrendelő kézzel készített; a gyerekmentes oázisként funkcionáló tetőterasz; a növények iránti szenvedély megnyilvánulásai akár beltérben, akár a szabadban.
A Green House rétegelt ragasztott fa szerkezete lehetővé tette a belső alátámasztás nélküli teret. A projekt bemutatja, hogy az új építésű házak hogyan képesek egy fedél alá ölelni a faszerkezetet, természetes nappali megvilágítást, passzív szellőztetési stratégiát és megújuló technológiákat. A zsűri dicsérte, hogy a biofil dizájnt természetes hűtést és árnyékolást biztosító eszközként alkalmazzák, ezáltal jó közérzet alakul ki az épületben.
Belül a zsűri érdekesnek találta a szobák összekapcsolódását, a finom szintváltásokat, merész vagy rejtett lépcsőket, vagy a szokatlan, első emeleti körfolyósót, amely körbeveszi a magas, felül megvilágított belső udvart. A „riad stílusú” átrium, melyet akár a budaperti gangos bérházak is ihlethették volna, sikeresen biztosít passzív szellőztetést az egész épületben.
A tágas, az egész család által használt földszintet alaposan átgondolták nagy belmagasságával, a család használati igényeinek ismeretében. A térelválasztó függönyök lehetőséget adnak arra, hogy a teljes teret eldugottabb helyiségekre osszák fel, akár főzés, étkezés, akár üldögélés céljából, sőt a kertre nyíló kilátás is nyitható és zárható. Ezzel szemben az első emeleti hálószobák és fürdőszobák szándékosan zártabbak, cellás funkciójuknak tökéletesen megfelelnek.
Az épület még akkor is szinte berobban környezetébe, ha az kevés karakterrel büszkélkedhet. Tervezői kortárs mintaprojektnek szánták, mai anyagokkal és megoldásokkal. Déli homlokzatát bambusszal ültetették be, eltolható polikarbonát paravánokkal, amelyek az egykor a helyszínen állt üvegházakra utalnak. A növények és a paravánok lágyan szűrik a napfényt, miközben elrejtik a magánéletet.
A házban minden helyiség az égre vagy a zöldre néz. Kettős tájolású hosszú kilátások jönnek létre az egész házon keresztül az elülső és hátsó kertekig, valamint a környező erdőkig és fákig, ami a nyitottság további érzetét kelti, amely kívülről és belülről összekapcsolódik.
Képek: RIBA / Kilian O'Sullivan
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére