DEN

Egy meglévő villaépület átépítése a DEN (synthesis of Design, Energy and Nature) szellemében.

„Meghívtam egy kedves barátomat. A neve Ginko Biloba” - kezdtem a TEDxDanubián az előadásomat, de abban egy kicsit sem vagyok biztos, hogy a jelenlévők megértették, hogy miért Őt, ezt a furcsa, idegen hangzású nevű teremtményt hívtam meg.

Csődhelyzetbe kerültünk. Az elmúlt évezred végén felismertük, hogy az ember fejlődési iránya és dinamikája nem egyeztethető össze a számunkra az élet lehetőségét biztosító, állandóan változó harmonikus természeti közeggel. Elszaporodtunk, és ezen tömegszerűség, a hatalom koncentrátumának tudata olyan gondolatokat generált bennünk, hogy mi vagyunk a Természet, hogy képesek vagyunk átvenni földi természeti környezetünk irányítását. Elszaporodtunk, és ha ez a pillanatnyi tapasztalataink szerint más élőlénnyel (mondjuk pl. rovarokkal) fordulna elő – akár csak részlegesen is – azonnal tudnánk, hogy mi a "helyes" beavatkozás. Átnyúltunk az életterünkön kívüli zónákba és annak természetes megismerésén és szempontunkból történő értelmezésén túl beavatkoztunk. Az adatok önálló, önmagukat generáló halmazzá váltak és az egyes ember élete statisztikai adattá silányult.
Az orvos a tünetek alapján akár telefonon is megmondja a betegséged, a bíró, a jogász a törvény betűiben keresi a megoldást – az embernek az élethez egyre kevesebb köze van.
Az építészetben komoly környezetvédelmi koncepciók jelennek meg, statisztikai adatokkal és hittel elkezdünk tervezni valamit ezen adatok módosítása érdekében. A passzívházak építői és tervezői eddig hihetetlen wattperméternégyzetKelvin eredményt produkálnak. Az fel sem merül, hogy az abban lakó ember a környezetétől már lassan légmentesen elzárt börtönbe került, ahol gépek biztosítják számára a friss levegőt – az embernek az élethez egyre kevesebb köze van.
Tervezünk bonyolult gépi rendszereket a megújuló energiák hasznosítása érdekében, megjegyezve, hogy hamarosan olyan mértékben lehet majd ezeket a berendezéseket gyártani, hogy olcsó lesz, mintegy generálva a forgalmat a gyártók üzleti érdekeinek megfelelően. Az fel sem merül, hogy a gyártás milyen környezetszennyezést, a termék pedig milyen mértékű ipari hulladékot hoz létre – az embernek az élethez egyre kevesebb köze van.
Környezetet akarunk védeni, mégpedig azt a kis részét, amit felismertünk azáltal, hogy jelt adott nekünk az azt sértő tevékenységünk eredményeként. Fel kellene ismernünk, hogy nem védeni, hanem megismerni és együtt élni kell megtanulnunk a bennünket életben tartó természeti környezettel!

Hogyan tudunk az ismereteink birtokában a természeti környezetünkkel harmonikus kommunikációt és életteret kialakítani? Hogyan tudunk együtt élni és együtt gondolkodni, mi emberek egymásért?

Ezek az alapvető kérdések generálták az építészeti gondolkodásunk, koncepciónk, a DEN megalkotását, és mivel gondolkodásunk szerint az épületek tervezése nem egy ötletroham, hanem egy tapasztalathalmaz szintézisének kreatív megoldása, így a különböző szakterületeken tapasztaltabb kollégáimtól segítséget kértünk. Keszthelyi István épületgépészeti területen, míg dr. Orlóczi László a növények világában osztotta meg velem kutatásait, majd bemutatta nekem Ginko Biloba-t. Ismereteink szerint Ő a földi életről mintegy 250 millió éves tapasztalattal rendelkezik. Általánosan elmondható, hogy a növények a földön azok az élőlények, akik a legfejlettebb energia- és anyagkommunikációval rendelkeznek, biztosítva ezzel a földi élet lehetőségét. Nem tettünk mást, mint e szemléletnek megfelelően egy villaépület felújítását megterveztük oly módon, hogy példát mutassunk abban a tekintetben, hogy hogyan lehet építészeti eszközökkel a természet energiáit befogadva létrehozni egy lakóépületet. Mi emberek mint a Föld élőlényei, kizárólag olyan igényekkel rendelkezünk, mely a természeti környezetben megvan. Így annak saját törvényszerűségeihez igazodó felhasználása, alkalmazása az elsődleges célunk. Az időjárás és annak változása nem statisztikai adat, amitől védeni kell magunkat, hanem egy természetes folyamat, mely hozzá illeszkedő fizikai, kémiai reakciókat generál. Testünk, létünk pontosan ugyanazzal az igénnyel bír, mint az Anyaföldünk és annak természetes környezete. Így nincs más teendőnk, mint felismerni és megérteni környezetünket és annak szabályait alkalmazni életterünk kialakításánál.

Egy meglévő villaépület átépítése a DEN (synthesis of Design, Energy and Nature) szellemében.
Helyszín: 4108 Bethesda Rd., Whitchurch- Stouffville, Ontario. A telek saroktelek a Bethesda Rd és a Ratcliff Rd között, területe 10,23 acres. Az épület megközelítése jelenleg a Bethesdáról történik.

Számunkra nagyon fontos volt, hogy a tervezett épület megadja mindazt a komfortot, amit az eddigiek során megszoktunk és egy háztól elvárunk, de mindezt ne bonyolult gépekkel, hanem a természet rendjének, szabályainak alkalmazásával tegyük. A meglévő épület statikailag teljesen stabil, így nem akartunk annak elbontásával felesleges hulladékot előállítani vagy az újrahasznosítással járó többletenergiát igénybe venni. Az épületet (falakat, ajtókat, ablakokat) nem látjuk el fokozott hőszigeteléssel, hanem az eredeti hőtechnikai állapotában hagyjuk annak érdekében, hogy a közvetlen környezetével képes legyen együttműködni, együtt lélegezni. Egy Átmeneti teret építünk a meglévő épület köré – jellemzően üvegből – intenzív növénytelepítéssel, mely gondoskodik a levegő tisztításáról és oxigéntermelésről. Itt olyan új életterületek jönnek létre, melyek a szabad természet és a hagyományos lakótér között szabadtéri élményt nyújtanak. Az átmeneti tér padozata burkolatlan, nem zárva le a föld szabad lélegzését, így ez a légtér együtt pulzál 1-5 méteres sávval. Ez az átmeneti tér megvédi a lakóteret az extrém időjárási változásoktól, kiegyenlítve a szélsőséges hőmérséklet-különbségeket. A délnyugati, a meleg oldalon az üvegréteg fölé mintegy 20 cm-rel vázszerkezetet építünk, melyre vadszőlőt futtatunk fel, mellyel egy természetes árnyékoló rendszer jön létre, mely pontosan tudja, hogy mikor és mi az tőle elvárható igény. Folyamatosan harmóniában él a klimatikus változásokkal, így télen nincsenek levelei, tehát a legkisebb napsugárzást is átengedi, míg nyáros dús levélzettel gondoskodik az árnyékolás hatékonyságáról. Tulajdonképpen az épületgépészeti berendezéseink zöme lecserélődött microchipekre – a fogaskerekek nyomtatott áramkörökre. Így az átmeneti tér rendelkezik szenzorok által vezérelt nyíló mezőkkel, melyek gondoskodnak arról, hogy a friss levegő mértéke és annak hőmérséklete a legmagasabb igényeinknek megfelelő legyen. Ez a vezérlőegység gondoskodik arról, hogy a föld alatt elhelyezett csőhálózatban milyen mértékben halad át a levegő a külső – szabad térből az átmeneti térbe, és ezáltal az épület hagyományos légfűtési rendszerének hatékonysága jelentősen javuljon.

Az épület viselkedése nyáron:
- a vadszőlő levelek dúsak, a levélzet és az üvegréteg között folyamatos levegőáramlás van a levegő hőmérséklet- és nyomáskülönbsége miatt
- az üvegfelület felmelegszik, ezt az anyaghasználattal elő is segítjük, ezért a meleg levegő a belső felületen felemelkedik és eltávozik a nyitott felső ablakokon
- a levegő folyamatos pótlásáról a föld alatt elhelyezett csőhálózat gondoskodik, ahol a levegő lehűl, mert átveszi a föld hőmérsékletét
- a földben és hidrokultúrában elhelyezett dús babérlombozatú növényzet levelei folyamatosan párologtatják a gyökérzettől nyert vizet, mellyel jelentős hideg energiát szabadítanak fel, hűtik a teret
- a lakótér felülete különböző színű, színhőmérsékletű mázas kerámiával van burkolva, mely intenzív felületi légmozgást eredményez – hasonlóan, mint a szavannán álló zebra esetében, ahol a fekete és fehér csíkozásnak következtében a zebra felületén 10 °C-t esik a hőmérséklet

Az épület viselkedése télen:
- a vadszőlő tudja mi a dolga, levelei nincsenek, így a legkisebb napsütést is átengedi
- az átmeneti tér jellemzően zárva van, így az üvegházhatás következtében a tér felmelegedik
- a meglévő légfűtési rendszer az átmeneti tér levegőjét használja el, melynek pótlása a föld alatti csőhálózaton keresztül történik, ahol a külső hideg levegő ez esetben felmelegszik
- a lakótér teljes fűtési hővesztesége melegíti az átmeneti teret

Az üvegházhatás miatt a téli fűtési energiaveszteségek harmadolódnak, miközben a légfűtés hatásfoka mintegy 30 %-ot javul. A föld alatti csatornák hőhasznosítása technikafüggetlen intelligens működést eredményez. A vadszőlő árnyékoló hatása óriási, a nyári beeső hőterhelés mintegy 60 %-a hasznosul a növényzeten.
Létrehoztuk azt a rendszert, ahol az ember ismét képessé vált a természettel való együttélésre, ahol nem kell lemondani az eddig megszokott komfortigényről, ahol az épületet a használó karakterére, hagyományaira és egészségi javulására lehet pontosan megtervezni.

A TEDxDanubián elhangzott előadás megnézhető itt vagy a website-n angol felirattal

Birkás Gábor
építész