1959-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 959–1961 között az AGROTERV-ben és az ÉLTERV-ben dolgozott. 1961–1983-ig az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője volt, ahol számos középülettervet készített. A FŐBER 1970. évi megbízására kidolgozott a hazai gyártóbázisra alapozva egy „könnyűszerkezetes rendszert", elsősorban iskola-, óvoda-, bölcsődeépítés céljaira. 1964 óta magánpraxist is folytatott feleségével, Földvári Éva építésszel. Ezen időszak jelentős alkotásai közé sorolhatók a Budán épült teraszházak. 1983-ban megalapította és 1985-ig igazgatta a „Stúdió R" építészeti tervezőirodát. 1987–1992 között KÁVA építésziroda, majd 1992-től a „Kévés és Építésztársai Rt." igazgatója volt.
Jelentősebb építészeti munkái közé tartozik a székesfehérvári KÖFÉM bejárati épületcsoport és irodalaboratórium (1963), a budapesti Ganz Villamossági – Kohó és Gépipari Minisztérium (1966), az Orczy Városközpont tíz épülete és városrendezési építészeti terve, generálkivitelezése, finanszírozása (1998–2007), a budapesti Meredek utcai teraszházak épületei (1966), valamint az Új Gazdasági Mechanizmus épületei: az esztergomi étterem és kultúrház, a győri Acél Öntöde (mindkettő 1969-ből).
Az Orczy Fórumért másodszor is elnyerte a Nemzetközi Ingatlan Szövetség, a FIABCI díját.
1999-ben létrehozta a Kévés Stúdió Galériát is, mely helyiség kiállítóteremként működik. Az elmúlt két évtized alatt közel száz kiállítást rendeztek.
Kévés György 1963–1976 között a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott oktatója volt, 1974–1984 között tanított a MÉSZ mesteriskoláján, 1981-ben, 1983-ban és 1991-ben a St. Louis-i Washington Egyetem vendégelőadója volt. 1963–2015 közt tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) és egy időben a Magyar Építőművészet folyóirat egyik szerkesztői teendőit is ellátta. 1990–2015 tagja volt a Magyar Építész Kamarának, majd 2015-ben az említett építész szervezetekből (MÉSZ, MÉK) kilépett, és megalapította a Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületét, az ÉMKE-t.
Kévés György munkásságát többször elismerték: Ybl Miklós-díj (1973), Prima díj (2007), Kossuth-díj (2007), Magyar Művészetért Díj (2008), Nemzet Művésze (2022). 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Forrás: Magyar Művészeti Akadémia
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
