Elkészült a Magyar Zene Háza, nagyon aranyos lett

A Magyar Zene Háza az eredetileg 2018 márciusára tervezett helyett 2022 január végén, a magyar kultúra napjához kötődve interaktív zenetörténeti kiállítással és zenei programokkal nyitja majd meg kapuit. A tíz éve indult projekt eredményeként elkészült Magyar Zene Háza egy úgynevezett zenei beavató intézmény lesz, amely a zene, illetve a benne rejlő értékek megismertetésére hoztak létre. Mint ilyen, elsősorban nem a kifinomult zenei ízléssel rendelkező közönséget célozza, hanem a zeneileg kevésbé tájékozott látogatókat kínálja majd meg könnyen szerethető és emészthető csemegékkel.

A Sou Fujimoto által tervezett épület vesztett ikonikus jellegéből a hosszú évek alatt. A 2014-es pályázati tervben bemutatott lágy, felhőszerű lebegő paplan minden díszítést megkapott, amit egy különlegesnek látszó ajándéktól elvárhatunk. Aranyozás, csillagok, ékszerek fénytörését imitáló élek, tükröződések egyvelege egy rojtozott gombafejbe tömörítve. Mindazokat az eszközöket bevetették, amelyek az elkészült mű pénzben is kifejezhető értékét képesek reprezentálni.

A felújított Szépművészeti Múzeum, a Millennium Háza, a most elkészült Magyar Zene Háza, és a jövőben megvalósuló további létesítmények kulturális tengelyt alkotnak majd, miközben teljes körűen megújul a liget zöldfelülete is. Utóbbi felülete némileg növekszik is majd, ugyanakkor maguk az új létesítmények és azok személygépkocsival történő megközelítését szolgáló parkolók komoly gyalogos, illetve gépkocsi terhelést jelentenek majd a Városliget és környezete számára. 

A Magyar Zene Háza hármas funkciót tölt be a tervek szerint. Januártól otthont ad koncerteknek, táncházaknak és közösségi zenéléseknek, hangsúlyos szerephez juthat majd az oktatás és a zenepedagógia, ezzel párhuzamosan interaktív kiállítások, hangdóm és kreatív hangtér is szórakoztatja a látogatókat.

Az állandó kiállítás az európai, s benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain kíséri végig a látogatókat. A Hangdimenziók - Zenei utazások térben és időben című, ezer négyzetméteren felépülő tárlat látogatói egy élményekkel teli történetet járhatnak be interaktív módon, az adott kiállítótér anyagát automatikusan lejátszó fejhallgatók segítségével. Ilyet használtak például néhány évvel ezelőtt Londonban a Pink Floyd „Our Mortal Remains” című kiállításán is. A kreatív hangtérben hagyományostól eltérő hangszereket lehet kipróbálni, a hangdóm, egy kupola alakú tér pedig 360 fokos vetítéssel teszi térben is átélhetővé a play-back zenét.

Az eredeti tervezői azon eleme, mellyel szinte láthatatlanná teszi a határokat az épület belseje és a park között nagyrészt megmaradt, az átláthatóságot a magas, vízszintes osztásoktól mentes homlokzati üvegfalak adják. A ház másik fő eleme a lebegő tetőszerkezet azonban jelentősen megváltozott. Az eredetileg puha felhőként elképzelt lefedés éles kiszögellésekkel záródó pereme szinte agresszíven, de mindenesetre ellentmondást nem tűrő módon áll az üvegfalak tetején.

Fujimoto, aki tíz esztendővel ezelőtt kísérleti mini projektjeivel hívta fel magára a figyelmet, mára sztárépítésszé nőtte ki magát, olyannyira, hogy jól fizető munkáinak gyümölcseként 2019-ben bejelentette, hogy gyakornokait nem dolgoztatja tovább ingyen. Láthatóan nem kötötte az ebet a karóhoz a japán építész, a megrendelő minden kérését teljesítette, feladva a láthatatlan hanghullámok építészeti megformálására tett kísérletét. Ettől persze még nívós kortárs, 21. századi épület maradt a Magyar Zene Háza, számtalan új megoldással, igényes kivitelezéssel, nemcsak zenei, de vizuális élménnyel is szolgál majd jó ideig minden látogatója számára. Látványos, fotogén, érdekes épülettel gazdagodott Budapest, még ha kissé csillogóbb, mondhatnánk „aranyosabb” is kelleténél, de mindenképpen olyasmi, ami sehol máshol nem látható. Megnézni bárki számára érdekes lehet, és az átlag szemlélő könnyen azonosul majd vele, és a szelfi-dömping sem marad majd el.