Kondacs András rendező és az Animatiqua stúdió munkatársai olyan épületeket választottak ki – több, mint 1500 Fortepan kép közül –, melyek hiánya ma is fájó, frekventált helyen álltak, és eltűnésük erősen megváltoztatta Budapest városképét. A film három olyan fotóval indul, ami valódi rejtély.
„Ezek az utcarészletek számunkra is rejtélyek. Bár a kutatásunk során beszéltünk építészekkel, pontosan ők sem tudták meghatározni, hogy hol készültek ezek a fotók. Így nem írtunk oda semmit, úgy döntöttünk, hogy a nézőkre bízzuk a nyomozást és a találgatást.
Bár nem ez egyedüli titok a filmben. A korábban Ritz Szállóként, majd Dunapalotaként működő épületben készült egy fotó 1920-ban. A képen olyan korabeli hírességek láthatók, mint Krúdy Gyula, de kíváncsiak vagyunk rá, hogy a nézők kiket ismernek még fel a képen” – mondja Kondacs András, a film rendezője, aki azt is elárulta, hogy már készülőben van az újabb rész, ahol az épületeket 3D-s technikával mutatják majd be, de egyéb meglepetéseket is ígérnek.
A Ritz Hotel vagy későbbi nevén Dunapalota, az Eötvös József téren működött 1913 és 1945 között. Az eredeti épületet Stein Náthán építési vállalkozó építtette fel 1867–1871 között, de 1909-ben a Ritz Hotel Development Company londoni cég tulajdonába került. A brit szállodalánc azonban a felújítás helyett az épület lebontása mellett döntött, majd Fellner Sándor és Sós Aladár építészek tervei alapján a helyére 1910–13 között felépíttette az ötemeletes luxusszállodát. A grand hotel semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával rendelkezett.
Egy másik kiemelt épület az Elevátor-ház, ami rendkívül korszerű épületnek számított akkoriban. Az ipari létesítmény a Boráros tértől északra, a Közraktár utca Duna felőli oldalán állt. 1881 és 1883 között Ulrich Keresztély tervei alapján készült. Az első világháború után a kereskedelmi tendenciák megváltoztak, az épület jelentősége csökkent. A második világháborúban sérülést szenvedett, ezért 1948-ban elbontották.
Feltűnik a filmben a Regnum Marianum templom is, ami a Városligetben, az Aréna út, a mai Dózsa György út mentén, a Damjanich utcával szemben állt. 1931-ben szentelték fel, 1944-ben súlyos bombatalálatot kapott, majd 1951-ben, hivatalosan a Felvonulási tér kialakítása végett a vasbeton szerkezetű épületet előbb hagyományos, majd robbantásos módszerrel lebontották.
De keveset tudtunk eddig, és még kevesebbet láthattuk a Magyar Királyi Osztálysorsjáték Palotát, amit egy új sorsjáték (a lottó elődje) jövedelméből építtették fel 1899-ben, Kőrössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr tervei alapján. Az eklektikus stílusú négyemeletes épület az egykori Eskü (ma Március 15.) tér déli oldalán, a déli Klotild palota és a Duna-part közötti épülettömbben állt, melynek ma már egyetlen tagja sincs meg. Helyét jelenleg részben az Erzsébet híd pesti hídfőjének lehajtója, részben park foglalja el.
„A filmben szereplő legtöbb épületben az a közös, hogy bár súlyos találatot kaptak a II. világháborúban, menthetőek lettek volna. Ám mégis lebontották...” – meséli András.
A stúdió az Eltűnt Budapest első része után készítette el a folytatást, mely sokkal érzelmesebb lett és több animációs technikai bravúrt mutat be.
„Az első rész után nagyon sok visszajelzést kaptunk, szerencsére jókat, de egy dolgot hiányoltak a nézők: rövidnek találták a filmet. Így most a második rész hosszabb és látványosabb lett. Élesebbek a mozgások, dinamikusabb az egész. A zenei aláfestés is változott. Olyan hangulatot kerestünk, ami mély és megrendítő, így a zene is tökéletesen illeszkedik a képek érzelemvilágához. A filmek teljesen nonprofit jelleggel készülnek, az a cél, hogy felkeltsük a nézők kíváncsiságát, hogy valami olyat adjunk számukra, ami maradandó a szemnek és a léleknek is” – tette hozzá a rendező.
A film második része február 11-től elérhető az Animatiqua Youtube-csatornáján, valamint a Facebook és a LinkedIn-oldalaikon is. Az eredetileg hat részesre tervezett filmet a későbbiekben is folytatná a csapat, ehhez várják a kulturális, építészeti kapcsolatokat vagy építésügyi és örökségvédelmi hivatalok jelentkezését is.
Forrás: sajtóközlemény, Animatiqua
A sorozat első részéről itt írtunk.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
