Építész, a Metszet főszerkesztőjeThomas Vonier, az Építész Világszövetség elnöke pénteken Budapesten, a Nemzetközi Építészkongresszust megnyitva megemlítette, hogy a The New York Times is épp a friss számában írt az építészet szerepéről a koronavírus-fertőzések megelőzésében. Mire utalt vajon?
, a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola Egészséges Épületek progamjának igazgatója cikkében először egy 1974-es esetre utalt, amikor egy kanyarós kislánytól New Yorkban úgy kapta el 14 tanteremben 28 iskolatárs a betegséget, hogy a kislány ki sem lépett a saját terméből. A vírust ugyanis a szellőzőrendszer szórta szét. Ezért is emeli ki a cikk címében: "Az épület betegséget okozhat, vagy egészséget is őrizhet". A probléma ma is létezik, a Diamond Princess 3000 körüli utasa közül 700 fertőződött meg, ami magasabb arány, mint a karantén alá helyezett kínai Vuhanban tapasztalt. Felmerülhet, hogy a legjobb a középkori taktikát alkalmazni, és vidékre menekülni a járvány elől. A valóság azonban az, hogy az épületek megfelelő szellőzése akadálya is lehet a vírusterjedésnek – hangsúlyozza Allen.
Két korábbi koronavírus járvány tapasztalatai azt mutatták, hogy a fertőzésért elsősorban nem a szemmel látható cseppek, hanem a kisebb, mikroszkopikus részek felelősek, és közvetlenül az alsó légutakra, a tüdőbe jutnak. Ezek a részecskék a szellőzőrendszerbe tudnak jutni, ezért fontos, hogy a szellőzőrendszerben minél kevesebb levegőt keverjenek vissza, és ha visszavezetnek, csak szűrés után. Egy tavaly közzétett tanulmány megállapította, hogy a frisslevegő-bevezetés minimális szintjének biztosítása is már annyira gátolja az influenza terjedését, mintha az épületben élő emberek 50–60%-át beoltották volna. Kórházakban a visszakevert levegőt MERV 13-as szintű szűréssel kell kezelni, aminek jó oka van, ez a vírust hordozó részecskék több mint nyolcvan százalékát megfogja. Mesterséges szellőzés nélküli terekben légtisztítók alkalmazhatók HEPA szűrőkkel, melyek a részecskék 99,97 százalékát megfogják – javasolja Allen veszélyeztetett területekre. Kutatócsoportja azt találta, hogy például kanyaró esetében a szellőztetési sebesség növelése jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát. Szintén csökkenti a vírusok életképességét a páratartalom növelése, a felületek gyakori tisztítása.
A vírus elleni küzdelemben minden eszközt be kell dobni – zárja cikkét
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
2026. március 6., Budapest, Jedlik Ányos Gimnázium 