Fekvése: az egykor Fejér vármegyéhez tartozó Sóskút ma Pest vármegye Érdi járásában, a fővárostól délnyugatra, Budapest központjától 30 km-re helyezkedik el. A Tétényi fennsík és az Etyeki dombság találkozásánál fekvő község Biatorbágy és Tárnok között található, a Benta patak völgyében.
Címere: csücskös talpú pajzs haránt kék pólyával osztva. Jobb arany mezőben zöld kettős halom völgyéből kinövő, fekete kontúrú kettős kereszt. ( A 18. század első feléből származó görögkeleti kereszt, amely egykor a templom tetejét díszítette, jelenleg a ravatalozó tornyán található.) A bal vörös mezőben 11 magvú, lebegő arany búzakalász. A kék haránt pólyán négy arany Anjou-liliom annak emlékére, hogy a községet Róbert Károly király fia (Nagy Lajos király) születése alkalmából adományozta a hírvivőnek.
Zászlaja: 1:2 arányú, világos kék zászló közepén a sóskúti címer látszik.
Népessége: 2023-ban 3540 fő. 2021. évi népszámlálás szerint a lakosok 80,4% magyarnak, 3,7% szlováknak, 1% németnek, 0,9% románnak, 0,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek mondta magát. 12,3% nem nyilatkozott. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,9%, református 7,9%, evangélikus 0,7%, görög katolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,9%. Nem nyilatkozott 27,1%.
Története: Anonymus Gesta Hungarorum című, latin nyelvű munkája, „A magyarok viselt dolgairól” címmel 1200 körül keletkezett. Ebben olvasható mondat: „Ezután Árpád vezér, meg nemesei a sereg harmadik részével Ecilburgból, Attila városából kivonulva a sóskút mezeje mellett szálltak táborba.” További írott említése II. András 1233-ban kiadott birtokadományozó oklevelében történt. Ekkor a Tétény nemzetség birtoka. A Nána-Beszter nemzetséghez vásárlás útján került. 1266-ban Nána özvegye a domonkos rendi apácák rendjébe lépett. 1276-ban oklevél rögzítette, hogy a Nyulak-szigeti apácák megkapták Sóskút földjét. Berky Mihály fia Tamás 15 márkáért az apácáktól megvette Sóskút földjét az 1300-as oklevél szerint.
A török hódoltság alatt 1546-ban volt az első népszámlálás. Sóskút lakossága 65-70 fő lehetett. 1590 táján már csak 55-60 személy lakhatta a települést. 1695-ben Csernovics Arzén ipeki pátriárka vezetésével szerbek települtek Sóskútra. Később a szerb pópát rablásban való cinkosság miatt elfogták és kerékbe törték. A szerbeket papjuk bűne miatt elűzték, és helyükbe katolikus tótokat, szlovákokat telepítettek a községbe, kiknek utódai ma is itt élnek.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára (1851) szerint „Sóskút tót falu Székes Fejér vármegyében 1397 katholikus és 8 zsidó lakossal Katolikus parochia szentegyházzal. Határa hegyes, erdős, van híres bortermő szőlőhegye, erdeje, vízimalma és igen jó kőbányája.”
Nevezetes személyiségek
Rajkay Károly 1883. október 25-én Sóskúton született. Vezérőrnagy lett. 1937-ben nyugdíjazták. 1940-ben reaktiválták. A II. bécsi döntéssel visszacsatolt Nagyvárad katonai parancsnokává nevezték ki. 1944-ben Bihar vármegye és Nagyvárad főispánja lett a Sztójay-kormány idején. Románia 1946-ban kérte kiadatását, mert betöltött pozíciói miatt háborús bűnösként tartották nyilván. Az 1956-ban lefolytatatott eljárások után elhalálozásának pontos ideje nem ismeretes. Magyarországon ezért „láthatatlan tábornoknak” nevezik.
Jozef Paulik szlovák régész, történész, numizmatikus 1931. március 30-án Sóskúton született. 1964. szeptemberében Bényen, Bina szlovák községben egy régészeti feltárás során ő talált rá a hatalmas éremkincsleletre, 108 darab bizánci solidusra 65 cm mélyen egy bikonikus díszítetlen edényben. Arcadius és II. Theodosius bizánci, továbbá Honorius és II. Valentinianus nyugatrómai
császárok pénzérmeit találta meg. Az egyedülálló éremlelet feltehetőleg a hunoknak fizetett adóval állhatott kapcsolatban.
Habsburg György politikus, újságíró családjával egy kastélyban Sóskúton él. 2021-től Magyarország nagykövete Párizsban. 1964. december 16-án született. Megtanult magyarul. Nagyapja Károly király, akit boldoggá avattak. Nagyanyja Zita királyné. Apja Habsburg Ottó. Felesége Eilika oldenburgi hercegnő. Három gyermeke: Zsófia Mária, született 2001-ben Telkiben, Ildikó Mária született 2002-ben Telkiben, Károly Konstantin született 2004-ben Telkiben.
Nevezetességei
Kőbánya. Sóskút legfontosabb létesítménye a kőbánya. A sóskúti kő a durva mészkövek csoportjába tartozik, szarmata korú mészkő, színe sárgásfehér vagy tört fehér. A bánya története közel 400 évre nyúlik vissza. A török időkben a sóskúti kövekből a környéken dzsámikat, fürdőket építettek. Több helyütt nyitottak kőfejtőt. A felhagyott lelőhelyek nevei: Káldor bánya, Sebek bánya, Parti bánya, Antal bánya. 1887. januárjából származó adat: a sóskúti kőbányászok száma 800-1200 között mozgott.
Kisvasút. Tárnok és a bánya között kisvasút működött, normál nyomtávon mozdonnyal, csillékkel és teherkocsikkal. Ezek szállították egyrészt a meddő törmeléket a hányódombra, másrészt a faragott köveket a fővárosba és máshova. Számos olasz kőfaragó család telepedett le Sóskúton. A legjelentősebb bányatulajdonos az Andreetti család volt. A faragott sóskúti kövekből épült a budapesti és bécsi Operaház, a Lánchíd, a budai alagút bejárata, a pesti Dunai rakpart, az Országház, a Bazilika, a Fővámház, a Várnegyed építkezései és még sok más épület.
Lóvasút.1870-től több mint 40 éven át a kőbánya kiszolgálására lóvasút is üzemelt, normál nyomtávval (1435 mm). Hossza mintegy 10 km volt. Esése a kőbányától 14 ölet (26,6 métert) tett ki. Kéttengelyes kocsikkal rendelkezett. Az üres kocsikat felfelé lovak vontatták. A 4-6 kocsiból álló szerelvények a 20%-os lejtőn önmaguktól gurultak lefelé. A közlekedésre szigorú szabályokat léptettek életbe. A vonalat csak nappal, jó látási viszonyok mellett használhatták. A vonatsebesség nem lehetett nagyobb egy mérföldbél (7,59 km). Az útátjáróknál a sebességet úgy kellett korlátozni, hogy a vonat 10 ölnyi (18,96 méter) távon belül megállítható legyen minden második kocsiban működő dörzsfékkel, amit egy gyakorlott fékező kezelt. Az első kocsi fékezője jelzőkürtöt kellett használjon. Ha az útátjáróknál a fékek nem működtek volna, abban az esetben két kerékrúddal kellett volna a szerelvényt megállítani.
Képek
- Sóskút címere
- Sóskút zászlaja
- Anonymus: Gesta Hungarorum első oldala
- Bényi éremkincslelet
- 5. századi aranypénz a bényi éremkincsleletből
- Habsburg György apjával, Habsburg Ottóval
- Sóskúti kőbánya
- Sóskúti kisvonat
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
