Érd természeti kincsei – 1. rész

Gazdag flórájában és faunájában védett növény- és állatfajok is megtalálhatók. A Fundoklia tanösvény 1700 méter hosszú, melynek mentén 12 tábla 12 állomást jelöl.

Fundoklia-völgy. Területe: 205 000 m². Tengerszint feletti magassága 107-120 méter. A Tétényi fennsík nyugati részén 300 méter hosszú, 10-30 méter mély, karsztos, enyhén kanyargó, száraz völgy, mely keleti irányban 200-400 méter széles platóban halad tovább. Az aszóvölgyet a törésvonalak mentén lefolyó csapadékvizek a pliocén földtörténeti korban vájták ki.

Földtörténeti korszakok. A földtörténeti őskor 4500 millió évvel ezelőtt kezdődött. 550-től a 250 millió évig tartott a Paleozoikum, ezen belül a Kambrium, Ordoricium, Szilur, Devon, Karbon és Perm kor. 250-től a 60 millió évig tartott a Mezozoikum, ezen belül a Triász, Jura és Kréta kor. Végül 60-tól 0 millió évig tartott a Kainozoikum, ezen belül a Paleocén, Eocén, Oligocén, Miocén, Pliocén és a Pleisztocén kor.

A völgy alapkőzete a szarmata mészkő. A pleisztocén földtörténeti korban lösz borította. A területen a dolomitra jellemző porló felszínek, kőfolyások egyaránt megtalálhatók. A völgyben egykori kőfejtők maradványai mesterséges barlangoknak tűnnek. A terület felszíni vízfolyásmentes. A völgy éghajlata meleg-száraz, évi középhőmérséklete 10,5 Celsius fok.

A völgy északnyugati, az M7-es autópályától északra eső része régészeti oltalom alatt áll: őskori vadásztelep, ahol 30-50 ezer évvel ezelőtt a Neandervölgyi ősemberek többször is megjelentek.1963-1964 között Gáborné Csánk Vera régész ásatott a helyszínen. 37 állatfaj félszázezer csontmaradványát találta meg, köztük mamut, gyapjas orrszarvú, barlangi oroszlán és barlangi medve csontokat, továbbá kilencszáz darab szerszámfajtát, amivel a vadászzsákmányokat feldolgozták. Ennek alapján az mondható, hogy az érdi ősember a dél-kelet európai ún. charentin kultúrát képviselte. A csont- és kőleleteket az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum állandó kiállításán mutatják be.

A Fundoklia völgy helyi jelentőségű természetvédelmi és Natura 2000 terület. A völgy fennsík területéről a Dunai magaspart, a Mezőföld északi része, a Pázmánd-Verebi dombvidék és a Velencei hegység szabad szemmel áttekinthető.

A völgy flórája, növényvilága gazdag. 317 növényfaj egyedei találhatók meg. Két fokozottan védett fajhoz tartozik a magyar gurgolya és a fehér színű Szent István-szegfű, amely a száraz sziklagyepek virága. Védett fajok: árvalányhajak több ezer tőből álló telepei, tavaszi hérics és a sárga százlevelű len. Ritka védett fajok: turbán liliom és törpe mandula. A fafajták közül fontos néhány darab gyertyán és molyhos tölgy. Ezen kívül jellegzetes növények a bugás macskamenta, bárányüröm, macskahere és velővirág. Az egyetlen páfrányfaj az erdei pajzsika.

Faunája, állatvilága a növényekhez hasonlóan gazdag. Négy fokozottan védett. Ezek: pannon gyík, kuvik, gyurgyalag és magyar futrinka. Ritka védett fajok: bikapók, fűrészes lábú szöcske, sisakos sáska és a fürj. Itt élnek még a rézsikló és különböző gyíkok és itt költenek a vörösbegy, búbos pacsirta, poszáták és cinkefélék. Ezek az állatok a fás területek, sziklagyepek és lejtősztyeppek egyedei.

1986 tavaszán a völgy nagy veszélybe került. A főváros és Pest megye kommunális szemetét akarták itt elhelyezni, cserébe Érd vízellátásának megoldását ajánlották fel. Franka Tibor: „Fuldoklik a Fundoklia” című újságcikke hívta fel a figyelmet a veszélyre. Ezt követően rádióinterjúk sora hatására sikerült a völgyet megmenteni. 1999 óta a Fundoklia völgy helyi jelentőségű természetvédelmi, 2004-től Natura 2000 terület. A védetté nyilvánítást azonban nem követték gyakorlati intézkedések, így a terület hulladéklerakó hellyé, motorosok és quadosok gyakorlópályájává vált. A völgy megtisztítását Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója és a 2005-ben megalakult Környezetvédő Egyesület Érd vette kézbe. A mozgalomhoz később több civil szervezet és iskola is csatlakozott. 2007-2008-ban a völgyet kitakarították, a gyurgyalag-telepet helyreállították, fasorokat ültettek, a védett terület határait pontosan kimérték és kősorokkal kijelölték, a völgybe vezető utakat pedig lezárták. Figyelő kamerák tucatjai nyújtanak védelmet, rendőrök és polgárőrök folyamatosan járőröznek a területen.

2009-ben átadták a Fundoklia tanösvényt. Hossza 1700 méter. A tanösvényen felirat és kihelyezett „T” táblák segítenek az eligazodásban. Két szakaszból áll: 1100 méter hosszú rész a szárazgyepi helyszínen, a platón vezet 30 cm szélességgel. A 600 méter hosszú, gyertyános-tölgyes erdei szakasz szélesebb, de meredek lejtőkkel határolt, a völgy aljában halad. Megközelítése a Dévai, Hargita és Hegyalja utcából lehetséges, a kősáncokon átvezető falépcsőkön keresztül. Az ösvényen sem motorral, sem kerékpárral, sem lovon tilos közlekedni. 2014-ben a völgyről „A kőbaltás ember – Érdi medvevadászok” címmel tudományos ismeretterjesztő film készült.

Az ösvény mentén 12 tábla 12 állomást jelöl:

1. Bányászat, pincerendszer, szarmata mészkő, mint építőanyag
2. Ősember telep
3. Szálkaperjés sztyeppe
4. Árvalányhajas sziklagyep
5. Szarmata mészkő sztyeppe
6. Talajszelvény, geológiai viszonyok
7. Völgyalja erdő világa
8. Sziklafüves lejtő sztyepp
9. Naprózsás sziklagyep
10. Kőlépcsők, geomorfológia
11. Löszpusztagyep és törpe mandulás
12. Völgyvégi gyurgyalag-telep

2015-ben a völgy mellett ECOPOL néven 40 méter magas, rétegelt-ragasztott faszerkezetű távközlési tornyot létesítettek, mobiltelefon átjátszó berendezéssel felszerelve.

Érd természeti kincsei ismertetésének első része a Fundoklia völgy leírását tartalmazza, a földtörténeti korszakokkal, talajtani, nővény- és állatvilágának bemutatásával, történeti eseményekkel, a Fundoklia tanösvénnyel.   

Képek:

1. Érd, Fundoklia-völgy tájképe
2. Tanösvény erdei része
3. Tanösvény szárazgyepi szakasza
4. Korlátolt tanösvény
5. Tanösvény lépcső
6. Tanösvény állomás tábla
7. Érd, Fundoklia-völgy légitérképe
8. Lelőhelye a fokozottan védett Szent István szegfűnek
9. Lelőhelye az árvalányhajnak
10. Lelőhelye a ritka turbánliliomnak
11. Fokozottan védett madara a gyurgyalag