hír rendezvény

Európai parlamentek öröksége konferencia


Timon | 2012.06.07
A Tavaszi Nemzetközi Építészeti Fesztivál kétnaposra tervezett rendezvényeinek első napi ülését az Országház Felsőházi üléstermében 2012. március 2-án tartották Európai parlamentek öröksége címen.

A délelőtti ülést Kálmán Ernő DLA, a MÉSZ (akkori - a szerk.) elnöke vezette le. Dr. Kövér László, az országgyűlés elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kiemelte, az országház maga volt az üzenet lépcsőinek számával és magasságával. Négy évtizednyi időszak után levettük a vörös csillagot a kupola csúcsáról, és a csarnokban elhelyeztük a Magyar Szent Koronát. Dr. Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a magyar főváros tizennégy négyzetkilométernyi területén egységes, világelső építészeti együttesét hangsúlyozta a historizmust képviselő épületeivel, de a szecessziós és a bauhausos épületeket is kiemelte. Andrássy negyed néven a sugárút környezetében egységes örökség-megóvásra tett javaslatot. Prof. Deniz Incedayi, a Török Építész Szövetség elnök-asszonya, az UIA II. Régió elnökhelyettese az 1877-es isztambuli, majd a modern ankarai parlamentről beszélt, amelyet Clemens Holzmeister (1886–1983) osztrák építész 1938-ban tervezett ötszázötven képviselőre a világ egyik legnagyobb parlamenti épületkomplexumaként szimmetrikus elrendezésben, de igen összetett alaprajzzal. A belső terek gazdag képzőművészeti kialakításúak. Kálmán Ernő elmondta, hogy ez a konferencia a 2012. január 20-i ünnepi ülés folytatása, amelyen Steindl Imre, a magyar Országház tervezőjének 1902-ben bekövetkezett halála 110., valamint a Magyar Építőművészek Szövetsége magalapításának hasonlóképpen 110. évfordulóját ünnepeltük ugyanezen a helyszínen.

Dr. Kalmár Miklós a Steindl Imre által 141 évvel ezelőtt alapított műegyetemi Építészettörténeti Tanszék vezetője Az országház épülete a századforduló idején címmel tartotta meg az épületet átfogó, nemzetközi összehasonlításba helyező, érdekes előadását. Bevezetésként kijelentette: a magyar Országház létrejöttét öt körülmény egyidejű megléte befolyásolta: 1. A tervező építész tehetsége. 2. A funkcionális igények kielégítése. 3. A helyszíni adottságok. 4. A korszakra jellemző építési eljárások. 5. A századfordulós események, a millennium történelmi háttere. Fejtegetéseit képekkel illusztrálva és magyarázó szerkesztési vonalakkal kiegészítve a washingtoni Capitollal kezdte, a londoni és bécsi parlamenttel folytatta, majd a berlini Reichstaggal zárta. A budai Várhegyen a királyi palota Hauszmann Alajos által tervezett kupolás bővítésének és arra tengelyes homlokzati megkettőzésének a Duna túlparti pandanjaként, Steindl Imre által tervezett, hosszanti elhelyezésű, kupolával megkoronázott, barokk térsorozatú parlament épülete valósult meg.

Lukács József, az Országház főépítésze Az Országház innovatív építészete címen adott ismertetést az épület kivitelezési adatairól és üzemeltetési kérdéseiről. A köveket az építéskor három kategóriába sorolták: kemény, közepesen kemény és puha. A külsőben a problémát az utóbbi kettő okozta, mert a kövek porladása rövidesen megkezdődött. Cseréjük közel száz éve tart. A Duna volt árterületén készített, 19500 négyzetméteres betonalapot átlagosan 3,5 méteres, az üléstermek és a kupola alatt 4,7 méteres vastagságban, húsz centiméteres rétegekben, toldási hézagok nélkül három és fél hónap alatt fejezték be. Süllyedések az eltelt több mint száz esztendő alatt nem történtek. Az épület két végén, egymástól 260 méterre levő két kapu alapja közötti szintkülönbség mindössze két centiméter!

Kávészünet után az időközben megérkezett Albert Dubler UIA elnök köszöntötte a konferenciát. Dr. Brenner János Berlinben a szövetségi gyűlés alkalmazásában álló magyar mérnök a Reichstagot mutatta be. A Spree partja mentén az új igazgatási épületek csoportjának alliteráló neve: „A Szövetség szalagja”. A munkássága nyomán Lorddá vált Norman Foster tervpályázaton nyert tervét építették meg 1999-re. A megbízók ragaszkodtak a kupolához, amely csak a tervező rendkívüli ellenállása ellenére készült el. Az ülésteremben a német címerállatot, a kiterjesztett szárnyú óriási méretű sast a berliniek csak úgy hívják: „Fettes Huhn” – kövér tyúk. Az átlátszó üvegkupolába az ellentétesen csavarodó spirállejtőkön a német választópolgárok a felső kilátó platformig felsétálva jelképesen az ülésteremben helyet foglaló képviselők fölé kerülnek, kifejezve a demokrácia lényegét.

Michel Barmaki libanoni építész, az UIA főtitkára a bejrúti parlament épületét mutatta be. Libanon viszonylag kicsi ország, tízezer négyzetkilométernyi területen mindössze négymillió lakos él, akiknek 95 százaléka arab, és négy százaléka örmény. A 128 képviselőre méretezett parlament is szerény méretű, 1933-ban épült. Tervezője Mardiros Altounian örmény építész. A szimmetrikus szerkezetű épület keleti megújulási stílusban, regionális történeti utalással, új-Mameluk felhangokkal rendelkezik.

Jan Bahna, a Szlovák Építész Szövetség elnöke először a közös magyar-szlovák történeti eseményeket és épülethelyszíneket ismertette. Michal Milan Harminc (1869–1864) szlovák építész feljegyzése szerint a szlovák parlamentnek a pozsonyi várhegyen kell megépülnie. Igen termékeny építész volt, 94 éves korában halt meg. Az önálló szlovák parlament épülete valóban a vár közelében épült meg. Az építkezés még a szocialista érában, 1986-ban kezdődött, 1989-ben megszakadt, s 1994-ben fejeződött be, miután 1992-ben szétvált Szlovákia és Csehország. Az épület betonhomlokzata, ablakosztása a kommunizmus korszakát hűen fejezi ki. Az egykamarás nemzetgyűlésben százötven képviselő foglal helyet.

Radomira Sedlaková, a Cseh Építész Szövetség delegáltja a prágai parlament viszontagságos történetét vázolta fel. Az 1918-ban létrejött Csehszlovákia parlamentjének kezdetben Prága belvárosában egy régi műemlék épület adott helyet, a Rudolfinumnak is nevezett Művészetek Háza. 1973–1974-ben Karel Prager (1923–2001) cseh építész tervpályázaton nyert terve alapján épült meg az új csehszlovák parlament igen erőteljes architektúrával. A tervező a Vencel tér északkeleti sarkától a főpályaudvar felé eső részen, a régi tőzsdepalota fölé négy acél ikerpilléren egy kétszintes üvegdobozt helyezett el. 1992-ig használták az épületet a közös cseh és szlovák nemzetgyűlés üléseinek megtartására. 2008-ig a Szabad Európa Rádió székháza lett. Jelenleg a Nemzeti Múzeum kiállításainak ad helyet. A Cseh Köztársaság parlamentje ismét egy műemlék épületben ülésezik. A csehek még várják parlamentjük önálló új épületének megszületését.

Jerži Grohuļsky, a Lengyel Építész Szövetség elnöke a varsói parlament épületének nem kevésbé változatos történéseit ismertette. Lengyelország az utóbbi évszázadokban többször is elvesztette függetlenségét, a 20. században 1918-ban kapta vissza. A szejm épületét egy leányiskolából alakították át, amelyhez egy félkör alakú, középen üvegkupolás üléstermet csatoltak a 460 képviselő számára. A bővítményt Kazimierz Skórewicz (1866–1950) lengyel építész 1925-ben tervezte, 1928-ban nyitották meg. A belsőben a fény szerepe döntő, amelyet a körüljáró oszlopainak ritmikus árnyékhatása emel ki. Majd folytatták az építést dél felé: könyvtárat, szállót és postát kapcsoltak hozzá. A lengyel parlament kétkamarás, a szenátorok száma kereken száz fő. Újabb bővítések történtek, az üléstermet a testi fogyatékkal élők számára is megközelíthetővé tették, mert a lengyel szejmnek jelenleg két kerekes-székes képviselője van. Az átalakítások eredményeképpen az épületegyüttesnek bonyolult rendszere jött létre középen a félköríves ülésteremmel, amely egyedül képez architektonikus értéket. A legújabb toldalékot a zöldterület alá 7/8-ad részben besüllyesztették, de a parkot a közönségnek az építész elgondolása ellenére sem nyitották meg. Győzött a politika.

Az Országház Vadásztermében tartott fogadáson Albert Dubler UIA elnök mondott pohárköszöntőt. A délutáni ülésszakon Jerzy Grochulski vette át a levezető elnöki tisztséget. Ebédszünet után időközben megérkezett Barcelonából Joan Calis Nierga, a skót parlamentet tervező Benedetta Tagliabue és a korán elhunyt Enric Miralles (1955–2000) katalán építészpáros munkatársa. Ő mutatta be tervpályázaton nyert megbízásuk eredményét. Edinburghban az ezerhatszáz méter hosszúságú, Királyi Mérföld nevű főútvonal az óvároson keresztül a skót királyi várat köti össze Holyrooddal, az angol királynő kastélyával. Itt az út végén, a kastéllyal szemközt építették meg a skót parlamentet természeti tájba, a környező hegyek csodálatosan szép koszorújába illesztve. A félköríves üléssorokkal bíró üléstermet 129 képviselő részére a skót föld gránitjába mélyítették, felette könnyed acélkábel és fa konstrukciójú tetőszerkezettel. Az előcsarnok tizenhárom levélformájú bevilágítóval sajátos hangulatú teret formáz. A képviselői épületszárny minden képviselőnek intim saját szobát biztosít a visszavonulásra, amely a külsőben kiugró lépcsős fülkékben jelenik meg. Az új skót parlamentet II. Erzsébet királynő 2004. október 9-én avatta fel. (A Csanády Pál szerkesztette folyóirat 2005/2. számában mutatta be az épületet.)

Nagy Gergely, az Icomos Nemzeti Bizottságnak elnöke a történeti városrészek megújulásának metodikai módszereit foglalta össze felszólalásában a 2002-es kiadású Charták könyve alapján, amelyet 2011-ben másodszor is megjelentettek. Kálmán Ernő Az értékalapú programelemzés módszertanáról tartott előadást. Vitára késztető kérdést vetett fel. Mi legyen a Budai Várban? A Nemzeti Galéria nem biztos, hogy a legjobban odapasszoló funkció az épületben. A Vár, a Parlament és a Bazilika kupolájának hármasa a magyar főváros, Budapest sziluettjének meghatározó eleme. Az országház a profán, a bazilika a szakrális központ helyét egyértelműen kijelöli. Fontos lenne a harmadik központ eldöntése. Ezután az Óbudai Zichy-kastély értékelemzését adta meg.

Kávészünet után Nyina Nedeljkov az UIA Örökség Munkabizottság céljait foglalta össze. Bevezetőben megemlítette: családja Magyarországról származott, ezért nagyon örül, hogy most itt lehet Budapesten. Elsőként a 2012. évi új Pritzker-díjas, kínai Wang Shu építész munkáit értékelte az építőanyagok újrahasznosításával. Elgondolkoztató számadatokat közölt. Európában ötszázezer építész van, Kínában pedig 420 ezer építészhallgató. Hová fog ez vezetni? Le Corbusier munkái nem szerepelnek a világörökség listán – hívta föl a figyelmet. Sara van Rompaey holland építész Örökségvédelem és fenntarthatóság az Európai Unióban címmel a téma öt elvét ismertette, és azokra példákat sorakoztatott fel. Kettő a sorból. Egy ablakcsere az eredetitől eltérő osztásokkal tönkreteszi a homlokzat harmonikus megjelenését. Az energiahatékonyság fontos szempont az egymást követő konferenciák meghatározta követelmények szerint: Kyoto 1997, 2005, Koppenhága 2009, Cancun 2010.

Dr. Vass Csaba Az Országház és a Szent Korona címen tartott előadást a Szent Korona személyiségéről. Kérdés: Miért van a Szent Korona az Országház kupolacsarnokában? Erre próbált meg válaszolni. Hungáriában a koronázáshoz három egyenrangú fél együttes jelenléte volt szükséges: 1. A Szent Korona. 2. Alkalmas király. 3. Szabad nemzet. A szabad nemzet fogalmába minden magyar beletartozott. Magyarország az egyetlen állam egész Európában, amely apostoli királyság volt, a pápával egyenrangú. A kontinens első alkotmányát az Aranybullában 1222-ben Hungária adta. A szigetország, Anglia 1215-ben a Magna Chartával ezt csak pár évvel előzte meg. A kisebbségek egyenlő jogokat kaptak II. Andrástól. Az erdélyi vallási türelmi rendelet hatszáz éve az első volt egész Európában. Mindennek a tulajdonosa a Szent Korona, a Hungarus csak birtokosa a földnek. 1990-ben a horvátok vissza akartak lépni a Szent Korona fennhatósága alá.

Csanády Gábor DLA A Visegrádi Négyek Szakrális helyek kiállítása Tokióban címen tartott ismertetőt. A kiállítás kiindulása Debrecenben, a MODEM-ben 2009-ben rendezett Szakrális terek nagyszabású bemutatója volt. A kiállítás kurátora, Wesselényi-Garay Andor a templomokat famodelleken dokumentálta. A témát három csoportosításban vallásokra – római katolikus, református, evangélikus és görög katolikus – stílusokra és nagy egyéniségekre alapozva szervezte meg. A kiállítással egyidejűleg az ökumenizmusról konferencia is elhangzott. Csanády a V4-ek kiállítását országonként tíz-tíz témát kapva, a hazaiból szintén tizet beválogatva állította össze. Ám kellő mennyiségű pénz híján a kiállítást mégsem sikerült Sanghajban, a 2010-es expón bemutatni. Végül is Tokióban, a 2011-es UIA kongresszus alkalmából Puskás Barnabással szoros együttműködésben közösen állították fel. Itthon az Építészek Háza Kós Károly termében volt látható.

Jerzy Uscinowicz lengyel építész, a Szakrális Helyek Munkabizottság tagja Nyugat és kelet – gyakorlati ökumenizmus a szakrális építészetben címmel főleg modern lengyel templomok enteriőrjeiről mutatott számos érdekes és gyakran meghökkentően újszerű színes képet. „A szépség és egyszerűség az egész világot megmenti” gondolattal zárta előadását.

A szünetekben folytatott beszélgetések során megállapíthattuk, a látott európai parlamenti épületek között a magyar Országház építészeti kvalitásaival, művészi szépségével messze kimagaslik. Sőt Csehországban az a sajátos helyzet áll fönn, hogy a cseh parlamentnek jelenleg nincs is önálló, új épülete. Egyedül a skót parlament rendkívül invenciózus székháza érdemel említést. Az előadónak a rendelkezésre álló harminc perc nem is volt elég, hogy a terv minden gondolati csírakezdeményét kifejtse. A tervezők az egész műben a szellemiség, a demokrácia és a környezetbarát jelleg kidomborítására törekedtek.

Fölvetődött továbbá egy javaslat, miszerint egy másik alkalommal lehetne a témát folytatni, és a terítékre nem került parlamenteket is bemutatni. Az angol, a francia, az osztrák, a finn, a bolgár, a szerb, a görög és utoljára, de nem utolsósorban az amerikai parlamentet is érdemes lenne megismerni az eddigiekkel való összehasonlítás érdekében. A következő konferencia témáit teljesen díjmentesen bocsátjuk a MÉSZ 2012 áprilisában újonnan megválasztott vezetői részére.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások