Építész, a Metszet főszerkesztője
A Tervlap már az átadás után nem sokkal tudósított az új épületről, de most ott jártunkkor, alig öt hónappal később az is kiderült: „vannak még hibák”. Az épület egyébként gyönyörű, hihetetlenül erős, messziről is hat, bent pedig a ferde falak tényleg mindenütt érezhető erős aurát hoztak létre. Az előcsarnokba lépve tényleg lenyűgözve áll meg az ember, a rámpás hidak, a fehér, kissé jacht-jellegű dizájn elegáns, fantasztikus. Az – egy átlagos hétköznap is – a diákok közé keveredő, a fényképezőgépükről felismerhető építészek és építészetrajongók tényleg megrendülve szemlélik az alkotást.
Már az első rámpára lépve észreveszi az ember a ferde korlátfalak közül a kifelé dőlő alján a cipőnyomokat – de hát rendben, talán, ha nagyobb kiállású a korlát, elkerülhető. Az oldallépcsőn látható ugyanakkor: helyenként ijesztő méretű korlát kell, hogy a ferde falba a fejét ne verje be az ember. De ugye, a dinamikának ára van.
Ennél feltűnőbb, hogy az épületet több helyen javítják, hátul feltehetően a ferde falat nem tetőként, hanem falként szigetelték – biztosan nem ismerik Horváth Sándor idevágó előadásait az Építész Tervezői Napokról. Kívül egy üvegkorlát sarokdarabja hiányzik – hogy kitört-e, vagy más gond van-e vele, az nem látszik, de a hősokktörés délkeleti oldalon, napsugárzásnak kitett helyen íves darabra nem lenne meglepő. Ha ezen az oldalon bemegyünk, ismét súlyosabb gondokat látni: a kőzetgyapot „kivigyorog” két réteg közül, felnézve pedig tönkrement álmennyezetet látunk, talán gépészeti szivárgásból eredően.
Ha már bent vagyunk érdemes viszont mást is észrevenni: gyönyörűen rajzolt és kivitelezett látszóbeton szerkezeteket találunk, de még az ajtók betekintőablaka is gondosan tervezett. Érdekes a térszervezés: az előcsarnok négy szint magasságú, ráadásul a rámpákkal élővé tett, és több irányból „kanyonok”, többszintes keskeny átriumok folytatják a terét.
Kívülről pedig a Prater felé néző „monitor”, a fenti szürke doboz teszi egyedivé a tömegképzést.
Ha Bécsben járunk érdemes kiugrani, megnézni a Messe Wien mögött, az U2 metróval könnyel elérhető. Lehet kicsit csodálkozni az épület szépségén, és kicsit megnyugodni, hogy azért odakint sem hibátlan az építőipar.
Fotó: a szerző
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
