Filatélia és építészet I.

Bevezető
Amióta Sir Rowland Hill angol postaügyi reformátor javaslatára a brit parlament 1840. január 10-én elfogadta a komplikált levéltarifa helyett az egységes postabélyeg bevezetését, az eltelt 175 év alatt a levélbélyeg az egész világon elterjedt és óriási karriert futott be. A bélyeg tulajdonképpen a postai küldemények bérmentesítésére szolgáló értékcikk. Rajzzal díszített, rendszerint fogazott szélű, enyvezett hátú kis papírlap. Mini reklámplakátnak is felfogható, olyan grafikának, amely az adott országról számos képes információt közvetíthet mind belföldre, mind külföldre. A rajzok témája igen széles skálán mozog: arcképek, virágok, lepkék, sport, autók, repülők, festmények, térképek, hidak, címerek, űrkutatás stb., amit a motívumgyűjtők értékelnek igazán. Épületek is szép számmal szerepelnek bélyegeken. Régebben a finn építészeti folyóiratban egy rövid képes híradást láttam a svéd építészeti bélyegek megjelenéséről. Sigurd Lewerentz modern temploma és Erik Gunnar Asplund stockholmi könyvtár épületét ábrázoló bélyegek kiadásáról tudósított az Arkkitekti. Ez bátorított föl arra, hogy több mint negyedszázaddal ezelőtt a Magyar Építőművészetben azonos címmel cikket írjak. (MÉ 1989/5) Írásomban rövid áttekintést, vagy inkább csak válogatást szeretnék adni a hazai bélyegek fontosabb építészeti tárgyú kiadásairól, a teljesség igénye nélkül. Az eltelt majd’ másfélszáz évet négy korszakba soroltam. Mostani írásom a 26 esztendővel ezelőtti cikk aktualizálásával, bővítésével és átdolgozásával készült.

Magyar bélyegek 1867-1944
Az Osztrák-Magyar Monarchiában az osztrák postaigazgatás 1850-ben adta ki az első bélyeget. A magyar postaigazgatás az 1867-es kiegyezéstől ad ki bélyegeket. Az első épület, amely megjelenik magyar bélyegeken: a Parlament, az Ország háza 1916-ban, még Korona pénznemben. Az inflációra tekintettel egyre emelkedő értékek, 1921-ben már 1000 Koronás bélyegek is készülnek. Ezt követi 1926-ban a Pengő bevezetésével a Halászbástya és a Királyi palota a Budai várban, vagyis a századforduló három jelentős, historizáló épülete vezeti be a témát. Budavár visszafoglalásának 250. évfordulójára 1936-ban megjelent sorozat egyik értékén a török kori Buda minaret-tornyokkal tűzdelt képét láthatjuk. A debreceni kollégium fennállásának 400. évfordulójára kiadott sor bélyegei a 18. századi négyzetes tömböt és az új, 1932-ben emelt egyetem központi épületét mutatják. Az 1939-es és 1943-as templomsor a Koronázó főtemplomot (Mátyás-templom), a debreceni nagytemplomot, az esztergomi bazilikát, a Deák téri evangélikus templomot és a kassai székesegyházat örökíti meg, vagyis gótikus és klasszicista műemlékeink sorából emel ki ötöt. Mátyás király születésének 500. évfordulójára, 1940-ben jelent meg az a sor, melynek egyik értékén Hunyadvára látható. Az 1941-ben Széchenyi István születésének 150. évfordulójára kiadott emléksor egyik bélyegén Széchenyi alakja mögött az általa alapított Magyar Tudományos Akadémia tűnik föl. – Az épületek ábrázolása a két világháború között általában valamilyen nevezetes évfordulóhoz kapcsolódott. A téma: a legfontosabb és abban az időben legújabb – többnyire eklektikus – épületek, valamint néhány műemlék.

1945-1956
1945 után az első, épületeket ábrázoló sorozat az 1947-es repülősor. Nyolc értékén szerepel Sopron, Esztergom, Lillafüred, Visegrád, Tihany egy-egy nevezetes épülete valamint a budapesti Vajdahunyad vára és a Parlament az elkészült Kossuth híddal, a koalíciós időkre jellemzően, idegenforgalmi célzattal. Az 1950-es ötéves tervsorozat egyes értékein már az új idők új szeleként a fő célkitűzések szólamait hirdették a szalagfeliratok, pl. „Fejlett nehézipar”, s mellette illusztrációként egy gyáróriás emelkedik. Az 1950-es repülősor egyik értékén – érdekes epizódként – a Bem rakparti pontház látható egy úszódaru hátterében. Az 1951/53-as I. Épületsor 17 értéke a szocialista építés objektumait veszi sorra. Mindössze kettőt ragadunk ki: Rákosi Mátyás kultúrház 60 filléres címleten, Építőmunkások székháza 3 Ft-os címleten. (EFEDOSZ székház) Az 1953-as Metró sor záróértékén dokumentum értékű modellkép maradt ránk a budapesti földalatti gyorsvasút Népstadion állomásának kupolás csarnokáról, ami részben beépült a BKK jelenlegi üzemépületébe. A II. Épületsor 1953-ban az első sorozat szellemében 9 értéken folytatta a bemutatást. A 70 filléres érték a Diósgyőri nagykohót mutatta. A Népstadion megnyitására 1953-ban külön emléksor jelent meg, melynek záróértéke szintén dokumentum értékű: ugyanis a terv szerinti, 100 ezer főt befogadó végleges állapotot mutatja modellképen, amely azonban nem valósult meg. A korszak jelentős épületei közül nem került megörökítésre pl. a Fehérvári úti orvosi rendelő, a Tolnai kultúrház vagy az Iparművészeti főiskola. – Az ábrázolásnál a központi elvek szerint meghatározott politikai cél volt az elsődleges, nem az épület esztétikai értéke.

1957-1988
1956 után bélyegkiadásunkban bizonyos görcsből oldódás érezhető, mely a témaválasztásokra is kihatott. A magyar bélyegeken a dátumfeltüntetés 1957-ben kezdődött. A Magyar Televízió felavatása alkalmából 1958-ban szép réznyomatos bélyeg és blokk mutatja a Szabadsághegyi TV adótornyot. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonja jelenik meg modellképen. Az 1960-as I. és 1961-es II. Várak sor kétszer tíz értéke középkori váraink műemléki helyreállítása során végzett hatalmas munkát ismerte el és népszerűsítette. A világon egyedülálló kezdeményezésként a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége saját székházat épített. A tervezett épületet 1960-ban bélyeg örökítette meg. A Közlekedés II. sor egyik értékén 1964-ben a Miskolc-Avasi TV-torony és kilátó tűnik föl. A Közlekedési sorhoz kiegészítő értékként 1969-ben megjelent bélyeg a Budapest körszállót ábrázolja. Néhány külföldi téma: Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet részecskegyorsító épülete, és 1978-as Verne blokk a fantasztikum, a futurológia világába visz magas árbocokra függesztett lakódobozokkal. Az 1979-es olimpiai városok sor 1952-től kezdve örökíti meg a helyszínek jellemező épületeit. Az 1980-ban kiadott hét értékű sor az Ókori világ hét csodáját mutatja be: Szemiramisz függőkertjeit, az epheszoszi Artemisz templomot, Pheidiasz Zeusz szobrát Olympiában, a halikarnasszoszi mauzóleumot, a rhodoszi kolosszust, az alexandriai világítótornyot és az egyiptomi piramisokat. Bélyegeken látható a New York-i ENSZ székház, a genfi volt Népszövetségi palota és a bécsi UNO City, blokkon a helsinki Finnlandia palota és az európai találkozó más színhelyei. Jelentős kerek évfordulók: 800 éves a zirci apátság, 200 éves a Budapesti Műszaki Egyetem, 100 éves az Operaház. Az 1986-ból és 1987-ből való, hazai kastélyokat felvonultató forgalmi sorozat darabjai monochrom színezésük miatt nem váltottak ki túlzott lelkesedést a gyűjtők körében. Ezzel szemben a gyöngyöspatai templomot bemutató szelvényes bélyeg egyszerűségében megragadó. – A korszak bélyegkiadására jellemző a széles választék.

1989-napjainkig
Az építészeti témák változatosak. Érdekes bélyeg 1989-ből Vésztő-Mágor középkori templom rekonstrukció rajza. A Régi malmok sorozat négy értéke a Túristvándi vízimalmot, a Szarvasi szárazmalmot, a Kiskunhalasi szélmalmot és egy vízimalmot a Dráván mutatja. 1992-ben Hollókő, a Világörökség egyik helyszíne bélyegen látható. 1993-ban Makovecz bélyegek a paksi katolikus templomot és a sevillai magyar pavilont ábrázolják. 1993-ban óriási méretű EXPO bélyegek jelentek meg 80x60 mm mérettel: a Lánchíd mögött a Királyi Palota, az Operaház és a Mátyás templom képekkel. Ezek a legnagyobb magyar bélyegek. 1995-ös bélyeg: 150 éve született Lechner Ödön, arcképe hátterében az Iparművészeti Múzeum látszik. A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Magyar Posta kétszer két értékből álló sorozatot adott ki: Porta Speciosa, kerengő, illetve barokk ebédlő és könyvtár címmel. 2000-ben indult a vallástörténeti sorozat, négy értékén a jáki apátsági templom, a tákosi református templom, az egri minorita templom és a Deák téri evangélikus templom jelenik meg. 2002-ben borítékra nyomott bélyegek vidéki templomokat vonultatnak fel: Boldva 33 Ft, Vörösberény 38 Ft. A 100 éves Országházra 2002-ben emlékbélyeggel emlékeztek. Az új Nemzeti Színház megnyitását blokkal üdvözölték, a képen a kivilágított főhomlokzattal. 2003-ban a Budapest Sportaréna műanyag szappantartóra emlékeztető modellképével jelent meg bélyeg. 2005-ös bélyegen a Jövő házát láthatjuk a Millenáris Parkban fakoronaként elágazó acélcsőágakkal. A Művészetek Palotájáról bélyegblokkot adtak ki enteriőrképekkel. 2008-ban a zsinagógák sor két darabján a nagykőrösi és szolnoki izraelita templomok enteriőrjét mutatták be. 2009-ben 1000 éves a pécsi püspökség emlékbélyegén a négytornyú pécsi székesegyházat örökítették meg. 2012-ben Egészségturizmus címen két érték jelent meg a Király-, illetve a Rudas gyógyfürdőről, a külső kép alatt az enteriőrt jelenítették meg. 2013-ban az Idegenforgalom sor két értékén a szegedi dómot és Csete György orfűi forrásházát adták ki. (Igaz, a bélyegen az építész neve nem szerepel, csak a fotósé és a bélyegtervező művészé.) 2014-ben Ybl Miklós születésének 200. évfordulójára 1000 Ft névértékű emlékblokk jelent meg, amely a szabadkígyósi volt Wenckheim kastélyt ábrázolja, amit szintén Ybl tervezett. Az alaprajzot alányomással készítették. A 2014-es bélyegnapra két érték a debreceni Kölcsey központ modern épületét, illetve a debreceni Csonkatemplomot mutatja. A bélyegblokkon a kéttornyú debreceni nagytemplom jelenik meg. – Ebben az időszakban megjelent új bélyegeken már Makovecz és Csete alkotások is előfordulnak. Azonban még sok kívánnivalót találunk ezen a területen: a szecesszió, a Bauhaus és a posztmodern műveivel nem találkozhatunk.

A bemutatott bélyegek szerző saját gyűjteményében találhatók.