Jó lesz, ha mélygarázs épül az Agrárminisztérium alá?

Ha a kormány elfogadja a terveket és biztosítja a szükséges forrásokat, akkor jövő év elején elkezdődhet a két épület rekonstrukciója. A Kúria épülete 2-2,5 év, az Agrárminisztérium – mivel alá mélygarázst is terveznek – mintegy 3 év alatt készülhet el. – tudatta Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre-program vezetője.

Az előkészítés alatt álló rekonstrukció egyszerre célozza a Turai kastélyt is jegyző Bukovics Gyula neoreneszánsz homlokzatainak eredetivel megegyező  helyreállítását, és a belső terek műemléki értékeket tiszteletben tartó modernizálását. Az épületben dolgozók parkolását könnyíti majd meg a Kozma Ferenc utcai szárny alatt megvalósuló mélygarázs.

Hogy műszakilag mekkora feladatot jelet az épület alá elhelyezendő mélygarázs, azt a tervezésben részt vevő mérnökök tudnák megmondani, de ma már semmi sem lehetetlen, így valószínűleg ez a feladat is megoldható, pusztán pénz kérdése.

A valódi kérdés az, hogy mennyi gépkocsit érdemes a főváros központjába terelni azzal, hogy növeljük a parkolóhelyek számát minden egyes új épület vagy átfogó mértékű átalakítás kapcsán. Mert tetszik vagy nem, Budapest gépjárműforgalmi és parkolási problémáinak gyökere abban keresendő, hogy az új beruházások kötelezően előírt velejárója az új gépkocsi-elhelyezési lehetőségek biztosítása. Noha egy frissen elkészült épület használóinak autóit esetleg el is rejtjük a nagyközönség szeme elől, azok a járművek ugyanúgy közlekedni fognak reggel és este, mint utcai parkolóhelyeken elhelyezett társaik, ezzel nem utolsó sorban tovább szennyezve a város levegőjét.

Budapest a mai napig nem képes túltenni magát azon a kényszerképzeten, hogy minden új lakáshoz, új irodanégyzetméterhez új parkolóhely is jár. Pedig számos nagyváros kifejezetten tiltja a tömegközlekedéssel jól ellátott belvárosi területeken a parkolóhelyek számának növelését. Bármilyen hihetetlennek tűnik, például a londoni Cityben 2015-ben Rafael Viñoly tervei alapján épült 62 000 m2 alapterületű Walkie Talkie néven elhíresült irodaházhoz mindössze három, mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyet alakítottak ki. Ez azért nem jelenti azt, hogy mindenkinek tömegközlekedéssel kellene munkába járnia, hiszen 718 kerékpártároló hely a dolgozók rendelkezésére áll.

Előbb vagy utóbb a Budapest városfejlesztéséért felelős szervezeteknek is át kellene gondolniuk, hogy milyen stratégiával lehet a várost valóban élhetőbbé tenni, újabb garázsok építésével még több autót a központba csábítva, vagy inkább a megtakarított milliárdokból a tömegközlekedési hálózatot továbbfejlesztve.