Jól sikerült az idei első Építész Tervezői Nap, több mint százan jöttek el múlt csütörtöki konferenciánkra

A márciusi Építész Tervezői Nap az Épületburok – esztétika és fenntarthatóság tetőn és homlokzaton címet kapta, a levezető elnök Pataky Rita egyetemi mestertanár (BME Épületszerkezettani Tanszék) volt.

Dr. Bakonyi Dániel tudományos munkatárs (BME Épületszerkezettani Tanszék) előadása általános áttekintést nyújtott az épületek hőszigeteléséről. Melyik síkon helyezzük el a hőszigetelést? Külső, belső vagy maghőszigetelés? Milyen állagvédelmi feladatokkal kell számolnunk az egyes esetekben és milyen előírásoknak, szabványoknak kell megfelelni a hőszigetelés részleteinek tervezésekor? Mindezekkel foglalkozott a konferencia nyitóelőadása, és még azt is megtudtuk, hogy van olyan eset, amikor kimondottan ajánlott a belső hőszigetelés – nem, nem műemlékek esetén, hanem az épület alatt elhelyezett garázsok kialakításánál érdemes a "belső hőszigetelő doboz" létrehozása, amelynek így mind a vonalvezetése, mind a kivitelezési módja jóval egyszerűbb, mint ha kívülről kellene megoldani. A reggeli blokkban az ismert hőszigetelésgyártók előadásai követték egymást. Elsőként Szatmári Zoltán (Bachl) ismertette a PIR hőszigetelések előnyeit, különösen a szarufák feletti egyszerű és logikus beépítést. A magastető-hőszigetelés szarufák feletti pozíciója a felújításoknál is hasznos, hiszen nem szükséges a belső tér irányából bontani. A PIR mellett a vákuumpanel hőszigetelés kivételes hőszigetelő-képességéről és beépítési lehetőségeiről is képet kaptunk – érdemes megjegyezni, hogy a polisztirolnál négyszer jobb hővezetési tényezőjű vákuumpanelt csak egyenes rétegrendbe lehet betervezni, kis vastagsága miatt teraszok burkolat alatti hőszigetelésére például kiválóan alkalmas. Brassnyó László (Knauf Insulation) ezúttal a Heraklith és a Tektalan homlokzati megoldásait mutatta be. A Heraklith nem csak a ma divatos látszó módon, de vakolt, átszellőztetett rétegként is beépíthető, amely a kürtőhatásnak köszönhetően hozzájárul az épület nyári hővédelméhez. A Tektalan kétrétegű kompozit építőlemez, egyoldali fagyapot réteggel ellátott kőzetgyapot tábla, amely mélygarázsok, pincék hő- és hangszigetelésére alkalmas. Varga Tamás (Ursa) az ásványgyapot szigetelések homlokzati hő- és hangszigetelési, valamint tűzvédelmi tulajdonságait mutatta be, szerelt, átszellőztetett burkolat mögötti alkalmazással. Megjegyezte, hogy míg a pontszerű, mechanikai rögzítés inkább nagyobb, a beszorításos, vonalmenti rögzítés inkább kisebb projektek esetén jellemző – a csak ragasztott rögzítés viszont semmilyen esetben nem ajánlott.  Kruchina Sándor (Austrotherm) a "Közel nulla energiaigény" (KNE) bevezetéséről szólva nem titkolta el, hogy jobb, ha a gépészet helyett az épszerkben bízunk: míg a legtöbb gépészeti berendezés (napelem, hőszivattyú) élettartama optimista esetben is legfeljebb 20-25 év, az EPS hőszigetelések 30 év után is a kezdeti értékeket hozzák. A kávészünet előtti utolsó előadásban áttértünk a rögzítéstechnikára: Honavecz Gergely (Ejot) bemutatta, milyen sokat számít, ha a homlokzatburkolatok rögzítésénél a megszokottnál kisebb fúrási mélységgel kell számolni, hiszen így vékonyabb, tehát könnyebb burkolati elemeket használhatunk. 

Kávészünet után Forró Sándor (Prefa) a különböző kiselemes fedések ismertetésével kezdett. Különösen izgalmas példák a zamárdi kiállítótér és a kecskeméti "tőzsdetojás" burkolata – a görbült felületeket sztenderd és egyedi elemek kombinációjával lehet lefedni. Petényi Norbert (Esal) a homlokzatról tetőre átforduló burkolatok szerkesztési és szigetelési feladatai között említette a megnövekedett lefolyási hosszokat, a vápák fontosságát, és azt is, hogy átforduló tetőt 6°-os dőlésszögtől lehetséges készíteni. Arra is rámutatott, hogy a tervezés fázisában nagyon fontos az összes problémás, egyedi csomópontot felvenni és kidolgozni, hogy ne a kivitelezéskor kelljen rögtönözni. Tóth Sándor (Saint-Gobain) az üvegek tulajdonoságait vette sorba, megjegyezve, hogy az építész tervezők elvárása általában a maximális szelektivitási index (direkt fényáteresztés), alacsony g érték (hőátbocsátás) mellett. Arra is rámutatott, hogy az üveg újrahasznosítása sokkal hatékonyabb is lehetne, hiszen nagyon jól újrahasznosítható anyagról van szó. Dvorák Andrea (Dörken) bemutatta, hogyan befolyásolja a különböző áttört homlokzatburkolatokat, ha más-más színű homlokzati fóliával kombináljuk őket. A normál és nem éghető fóliák tűzterjedési különbsége szembeötlő volt a szemléltető videón. Tornóczky Mónika (Alukönigstahl) három megépült példán szemléltette a Schüco és Jansen függönyfalas homlokzatokban rejlő lehetőségeket. Különösen nagy terhek viselésére a Schüco AF UDC ajánlott, amely akár kőburkolatot, erkélyelemeket is elbír, de érdekes volt a zöldhomlokzat "építőköveként" működő homlokzati elem is, amelyet öntözőrendszerrel, ültetőréteggel láttak el. Gehringer Krisztina (Efaflex) az ipari épületekben alkalmazható hőszigetelt spirálkapukkal ismertette meg a közönséget. Ezek a kapuk kiválóan alkalmazhatóak különböző hőmérsékletű terek közötti összeköttetésként. 

Az ebédszünet utáni blokkot Kúr Dávid és Kardos Zoltán, valamint Kovácsik Tamás (KÉSZ Építő Zrt.) kezdték, akik a Hungexpo F1 fogadóépületének szerelt szerkezeteiről beszéltek a kivitelezés szemszögéből. Nem mindennapi feladat volt az íves épület parametrikus tervezése Grasshopper és Tekla programokkal, a szerkezetek tipizálása, a hajlított acélelemek és a kivitelezés, összeszerelés megtervezése. Wiesner György (Knauf) a szárazépítési technika kültéri alkalmazhatóságáról mesélt. Az Aquapanel cementkötésű lemez vakolható és burkolható is, A1 tűzvédelmi osztályú. Különlegessége, hogy könnyűszerkezetes tetőben is használható. Kóbor Csaba a Bauder magastetős megoldásait tekintette át, különös tekintettel a belső tér megbontása nélküli tetőfelújításra. A BauderEco S-hez kőolaj helyett biomasszát használnak fel, vagyis a mezőgazdaságból származó különböző növényi maradék anyagokat. Molnár Gergely (Wienerberger) először a Tondach V-11 kerámiacserepet mutatta be. A cserép felületén megjelenő V alakú törésvonal nem csak dizájnelem, a vízelvezetést is segíti. A Tondach a megújuló energia lakossági hasznosításának elősegítésében is jeleskedik: a WeVolt panel a cserépfedésbe integrálható napelemegység, amely négy cserép szélességű, hosszúsága pedig a sztenderd cserépmérettel megegyező. 

Záró előadásában Pataky Rita okleveles építészmérnök, mestertanár (BME Épületszerkezettani Tanszék) a szerelt térelhatárolás témakörét foglalta össze, megjegyezve, hogy az építés nem lehet "fenntartható", hiszen rombolással jár – de azért az épületekkel törekedhetünk a fenntarthatóságra. Fontos a szerekezetek átszellőztetése, és várható, hogy a légrés elvárt mérete a jövőben növekedni fog. Kitért a szarufa feletti hőszigetelések tervezésére is: mivel a burkolatot a szarufák felett kell rögzíteni, utóbbiak tengelytávolságát az előbbiel táblamérete határozza meg, erre a tervezéskor figyelni kell.