Justus Dahinden építészete II.

Dahinden könyve
A Karl Krämer Kiadó Stuttgart/Zürich 1987-ben jelentette meg Justus Dahinden Építészet című könyvét. A kötetet Dahinden érték-megbecsüléssel nevemre dedikálta. A mű felépítése. Szakmai vélemények építésztársaktól: Ionel Schein - Párizs, Pierluigi de Stefano – Milánó, Jorge Glusberg – Buenos Aires, Kiyonori Kikutake – Tokio, Rob Krier – Bécs. Gondolatok a tanításhoz: Feladatom… és azt miként oldom meg? Filozófiám: Ember és tér. Elmélet: kontextualizmus az építészetben. Az épületeket dokumentáló fejezetek következnek: művészet az építésben, családi házak, lakásépítés, üdülőfaluk, szállodák, többcélú épületek, templomközpontok, építési rendszer, városépítés, tervek. A könyvet az épületek listája, az építész életrajzi adatai, könyvek, kutatások, kiállítások, díjak felsorolása zárja. Mérete: 222x222 mm, terjedelem: 312 oldal.

Művészet az építészetben
Bécsben a Műszaki Egyetem Könyvtárépületének sarkát és párkányát a bölcsességet jelképező, tudós baglyok szobrai díszítik. A szobrokat Bruno Weber szobrász faragta. Ezek a baglyok, Witikonban bikafők, Ostermundigenben női fejek Dahinden épületein a szobrászat és építészet szintézisét testesítik meg. Felfogásbeli rokonság figyelhető meg Makovecz Imre Visegrádon épült Erdei Művelődés Házával, az ott alkalmazott bejárati állatokkal.

Lakóépületek
Az építész első megvalósult épülete 1955-ből: Sátorház a Rigin. A kontyolt csupatetős családi ház a hegyoldalban négy vasbeton pillérre támaszkodik, déli tájolású tágas terasszal. A Középsvájci Alpokban egy szabályos piramis.

Oberwil, családi házak, 1977. A kétszintes épületek falai úgy dőlnek befelé, mint azt már a zürichi FERRO-háznál láttuk. Az alaprajz központi eleme egy henger, amely a tető fölé nyúlik, és felülről világítja meg a benne tekeredő csigalépcsőt.

A Bikafejes ház Witikonban, Zürich közelében, saját lakását és irodáját tartalmazza. A háromszintes épület földszintjén található a 15 rajzasztalos tervezőiroda, mellette, részben földbe süllyesztve 10 gépkocsi-beállásos teremgarázs. Felettük két szinten lakások foglalnak helyet. Az épület előtt egy oszlopon négy égtáj felé fordulóan négy stilizált bikafej látszik. A bikafejek a ház főpárkányán is megjelennek. Az épület két végén egy-egy kerek torony emelkedik, felhasított kupolaimitációval, közepén aranyozott félgömbbel.

Ponte Cremenaga, „Bosco della Bella” üdülőfalu, 1962. Jellegzetes, ötszögletű keresztmetszettel bíró épületek, szürke műpalafedéssel, a lejtős hegyoldalon lábakon állnak. Kiérlelt alaprajzok, a földszinten 4, a galériákon 6 fekhellyel, házanként összesen 10 főre méretezve.

Twannberg üdülőfalu, 1981. A hatszögletű lakósejtek, mint a méhkaptár, egymáshoz kapcsolódnak. Az építész a hatszögű sejteket azonban középen válaszfallal két félre osztotta. Egy felezett cellában a földszinten 2 és a galérián is 2, összesen 4 fő tud aludni. A központi cella nagyobb, közös tartózkodó tér. A terv 1981-ben Párizsban Építészeti Nagydíjat kapott.

Ezeknek az épületeknek a képeit illusztrációként írásom első része mellé csatoltam.

Középületek
Hotelek
Bad Mergentheim, Parkhotel, 1982. A háromszintes épület földszintjén a közösségi terek, két emeletén a szobák foglalnak helyet, mindegyikhez napos erkély tartozik.

Gaggenau, városi szálloda, 1983. Háromszög alaprajzú, ötszintes épület, jellegzetes, félköríves ablakokkal. Az éttermi rész a földszinten egy kisebb háromszögben kapcsolódik a főtömeghez.

Többcélú épületek
München, Schwäbylon, 1973. A ferde falakkal határolt tömb kísérleti jelleggel épült a város szívében bevásárló központnak, szállónak, hétvégi sportolásra. A piros falakon egy nagy sárga napkorong szétágazó sugarakkal hívta fel magára a figyelmet. A kísérlet azonban pénzügyileg nem vált be. Az épületet 1977-ben lebontották. Az épület neve a Sváb Babilon szavak összevonásából keletkezett.

Ostermundigen, Migros bevásárlóközpont, étterem, fitness-club, 1989. Bern közelében épült meg a MIGROS Szövetkezet centruma. A szövetkezetet az 1930-as évek elején alapították. Svájcban a legszélesebb élelmiszer áruházi lánccal rendelkezik. Ehhez később más árufajták is csatlakoztak: építési kellékek, virág, kertészeti cikkek stb. Nem profitra orientált szervezet, ezért a nyereség meghatározott hányadát újabb fejlesztésekre fordítja. „Az építtető igénye nem mindennapi volt – mondja Dahinden. Elkerülni a dobozépítési módot, a poézist alkalmazni a pléhtechnológia helyett, mindenütt oldott, természetes fényatmoszférát teremteni, intenzív természetkapcsolatot létrehozni kívül és belül egyaránt, ezért a bevásárló központhoz éttermet és fitness-clubot társítottam. Az épület előtti íves kaszkádudvarban szökőkutakat létesítettem. A bejárati homlokzat ívelt architrávját öt oszlop hordja. Ezek a vízfelületben tükröződnek, s az a feladatuk, hogy a bevásárló- és egészségházat a puszta ’fogyasztógép’ (Konsummaschin) szintje fölé emeljék. A stilizált nőfejek, amelyek az oszlopok kapiteljét formázzák, az alapgondolat szerint magát a MIGROS-t szimbolizálják.”

Templomok
Dahinden templomépítészete igen jelentős. Svájcban és Afrikában egyaránt épített szakrális helyeket.

Zürich-Witikon, Mária koronázása plébániatemplom, 1965. A templomtér fölött piramidális sátortető uralkodik, amely a belsőben a fölső megvilágítás révén felemelő érzést kelt az ott tartózkodó hívőkben.

Monza, Szent József plébániatemplom, 1976. A város sűrűn lakott részén a templomegyüttes szociál- és sportlétesítményekkel is rendelkezik. A téglafalak belül többségében faburkolattal ellátottak.

Mityana katedrális, Uganda, 1972. Egy félgömb negyedekre szeletelt három gerezdjéből keletkezett, vasbeton bordákkal gyámolított héjszerkezet.

Építési rendszerek
Trigon építési rendszer, Zürich, Dolderthal, 1969. A szabályos (háromszor 60 fokos) háromszögletű alaprajzi egység egy oldalának hossza, 10,35 méter, amely válaszfalakkal egy hatszögű központi térre, és 3,45 m oldalméretű háromszögű sarokterekre osztható. Az építő elemek előregyártott vasbetonból daruval szerelhetők össze. Egy épület lehet egy-, két- vagy háromszintes. Két háromszögű egység összekapcsolódhat többféleképpen is.

Buborék rendszer, Moghan város, Irán, 1981. 15 ezer lakosú várost kellett építeni Irán ÉNy-i részén, figyelembe véve az ott honos nagycsaládos formát, az iszlám építészetet, de modern technológiával kiszolgálva. A település legtávolabbi pontjáról a központi bazárnegyed gyalogosan 8 perc alatt érhető el, a körkörös telepítési szisztémából következően. A lakóegységek úgy készülnek, hogy egy vékony betonhéjra agyagot lőnek föl.

Justus Dahinden 1925-ben Zürichben született. 1945-1949 között a Zürichi ETH-n építészetet tanult. 1955-ben önálló építészirodát nyitott Zürichben, majd 1956-ban PhD fokozatot szerzett. 1974-1995 között a Bécsi Műszaki Egyetem építészprofesszora volt. A Szófiai Építészeti Biennálékon többször kitüntették, többek között az iráni Buborékváros tervéért. Dahinden építészeti munkássága széles körű. Lakó- és középületei közül különösen templomépítészete emelkedik ki. Súlyt helyez az építészet és a művészet szintézisére. Filozófiája a hármas törvénnyel építészetének alapja. Építési rendszerekkel is foglalkozik.