Timon | 2015.02.16
Kételyek között: mint kizárt kamarai tag, írhatok-e én egyáltalán magyar építészekről a Tervlapon? Úgy tűnik: igen! Ezt senki sem korlátozza. – A kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központ belső termében 2015. január 20-tól február 10-ig volt látható. Károlyi Antal a magyar szocialista realista építészet egyik vezéregyénisége volt.

2015. január 20-án délután Nagy Bálint, a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetője üdvözölte a nagyszámú megjelentet a rusztikus falú, fehérre meszelt „L” alakú belső teremben. Winkler Barnabás, a HAP Galéria vezetője vette át a szót. Örömmel jelentette be, hogy bár a Galéria 2014. végével megszűnt, van folytatás: Károlyi Antal kiállítása, akinek szépen megőrzött terveit az építész fia – Károlyi István, szintén építész – bocsátotta rendelkezésünkre. A folytatás tárgyi érzékeltetésére két tárlót áthoztunk a Margit körútról ide a FUGÁ-ba, ahol a HAP-beli kiállítások folytatódnak.

A kiállítást Prakfalvi Endre művészettörténész nyitotta meg. Károlyi Antal 1906-ban a Kemenesháton, Csempeszkopácson született – mondta. A község szép románkori (Árpád-kori) templomáról nevezetes. A fiú tehetségét az egyházközség plébánosa fedezte fel. Családi összefogásra volt szükség, hogy Károlyi a Műegyetem Építészkarát elvégezhesse. 1927-ben a Megfagyott Muzsikus c. egyetemi folyóiratot illusztrálta. 1935-ben szerezte meg diplomáját. De előtte már Györgyi Dénes, Münnich Aladár és Wälder Gyula műtermében dolgozott. 1939-1948 között önálló, rövid ideig a MATI, majd 1952-től a Lakóterv tervező építésze. 1951-ben tevőleges résztvevője volt a magyar Építőművészek Szövetsége alakuló kongresszusának és a szocialista realizmus elvei elfogadtatásának. Munkatársi és baráti kapcsolatban volt dr. Kardos Györggyel. Nagy részben kettőjük együttműködésének köszönhető, hogy a reformkor haladó építészetét, a magyar klasszicizmust tették meg a szocreál építészet előzményének. 1953-tól Szombathely és Vas megye főépítészeként tevékenykedett. Dr. Gonda György megyei tanácselnökkel – mint megbízóval – jól együttműködött, hasonlóképpen Szentléleky Tihamér múzeumigazgatóval is. Legfontosabb munkája a Szombathely Megyei Művelődési- és Sportház. Itt további jelentős épületei: a Szakorvosi Rendelőintézet és a Bartók hangversenyterem, amelynek csatlakozását a zsinagógához példásan megoldotta.

Az örökifjú, 96 éves Zoltán László, a Lakóterv egykori vezetője emlékezett Károlyi Antalra két kép felidézésével. 75 éve láttam meg először, mint építészhallgató, az Ókori Építészettörténeti Tanszéken, Wälder Gyula tanszékvezető méltóságos úrnál, ahol belépve, szemben a falon barna csomagoló papírok függtek a villányi úti Szent Imre katolikus templom vasrácsainak részletrajzaival, amit – mint tanársegédek – Károlyi Kardos Györggyel közösen készített. Ezzel szemben Kocsis Iván professzor Reneszánsz építészettörténet tanszéki ajtajának kiírását: „Nélkülözzék a méltóságos megszólítást!” – a hallgatók nagy lelkesedéssel fogadták. – Aztán sok év után a 700 fős Lakótervben Károlyi Tóni munkatárs beszámolóját hallgattam egy Vas megyei kiszállásról, Bük faluról, ahol olajat kerestek, s forróvizet találtak. A hőtől és sótól a halak a patakban elpusztultak, ám a falu népe lábát lógatta a patak meleg vizébe. Nagy fantázia van ebben a lehetőségben: egy fedett fürdőmedencét kell tervezni – mondta Károlyi Tóni. Azóta Bükfürdőn szállodák sora, 32 medence várja a hazai és külföldi vendégeket. (Megemlítendőnek tartjuk, hogy Bükfürdő további ütemeit Károlyi István tervezte.) – Hogyan játszódna le ma ez a beszámoló? – tette föl a költői kérdést az emlékező. "Az Alföldön egy termálkutat tártak fel. A tervező cég két tulajdonosa járt a helyszínen. A polgármester már EU-s támogatást igényelt a fürdő kiépítéséhez. A területen olcsó földet vett a felesége nevére. Nekünk is ezt ajánlotta." (Taps.)

Winkler Barnabás bejelentette, hogy öt éve működik a FUGA Budapesti Építészeti Központ, de támogatása szükséges. Megalakult a FUGÁT Támogató Egyesület. Kérte, hogy aki teheti, kisebb, vagy nagyobb összegekkel segítse a Központ munkáját. Befejezésül Dr. Túry Ferenc citeraművész erdélyi legényes táncot és csángó népdalfeldolgozást adott elő. Ez azért érdekes, mert az építész szülőfalujának jellegzetes hangszere a citera volt. – A közönség soraiban a kiállítást szervező Károlyi István építész több évfolyamtársa is megjelent: Becker Judit, Halmágyi Ildikó, Kökény Ágnes, Nándori Klára, valamint Csák Máté, Kaszás Károly és Stefler Imre.

Károlyi Antal munkásságából a lakásépítés terén Komló, Tatabánya, Várpalota, Kazincbarcika és a budapesti Nagy Lajos király úti lakótelepek tervezését emelhetjük ki. Képválogatásunk szerteágazó működésének jó áttekintését adja, főleg saját rajzait mutatjuk. 1951-ben a háborús sérült Vígszínház újjáépítését végezte Kiss Tiborral és Flach János belsőépítéssel együtt. 1954-ben az ÉKME, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem új épülettömbjének tervpályázatán Miskolczy Lászlóval és Zöldy Emillel vett részt. A hosszú sávépület és aszimmetrikusan elhelyezett toronyház kompozíciójú tervük megvételt nyert. A Várpalotai vár példás műemléki helyreállításán dolgozott 1952-től 1967-ig. 1955-ben készített tervet Ajka városháza épületére, magasba törő karcsú toronnyal. Főműve a Szombathely, Megyei Művelődési- és Sportház, 1963. Az akvarellt Köllőd András, a munkatárs festette. (Itt megemlítendőnek tartjuk, hogy jelenleg folyik a Művelődési- és Sportház Agora program szerinti rekonstrukciója, amelynek tervezője Károlyi István. Így apja munkájának folytatója. A szcenikai terveken Szabó-Jilek Iván dolgozik.) Szombathely, Savaria tér beépítésére készített terve a Claudius kúttal, és Marton László Tyche szobrával a belváros rendezésére kultúrált megoldást nyújt.

Károlyi Antal visszaemlékezése A Hadúr kollégiumában című kézzel írott füzetből (részletek a kiállított tablóról):
„Mert igazán csak rajzolni szerettem. Ezt akkor vettem észre, amikor egy alkalommal a tanító úr a hegedűjét tette ki az asztalra, ezt kellett a hatodikosoknak lerajzolni. Én csak harmadikos voltam még, de a hegedű nagyon tetszett. Elkezdtem én is rajzolni.” „A rajzfüzetem a vizsga vendégeinek kezéről kezére járt. … A faluban is híre ment, hogy a plébános megnézett magának. A család komolyan kezdte fontolgatni, hogy mi legyen velem, hiszen mások is mondogatják most már, hogy be kellene küldeni a városba, iskolára. Tanító, pap ugyan nem, de valami olyas, ahol a rajzkészségnek hasznát lehet venni. Így kerültem be a városi főreálba, aminek nyolc hosszú évét éppen most a múlt júniusban végeztem el. Nem is akárhogyan, hiszen a jeles érettségim még a helyi lapban is megjelent.”

Károlyi Antal a magyar szocialista realista építészet egyik vezéregyénisége volt. „Formakészsége sokáig a klasszicizmushoz kapcsolta. E kötöttségekből 1955 után az új építészet irányában kereste a kibontakozást” – írja róla Preisich Gábor a Kubinszky Mihály szerkesztette Modern Építészeti Lexikonban.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások