Kerekes György lett Budapest „több mint főépítésze”

Tarlós István Kerekes Györgyöt, Zoboki Gábort, Ráday Mihályt és Finta Józsefet kérte fel építészeti tanácsadóként novemberben, akik közül, mint az elektronikus média beszámolt róla, Kerekes György lett a főépítész. A korábbi ötödik és tizenegyedik kerületi főépítész a Metszetnek nyilatkozva elmondta, hogy ő nemcsak főépítész. Hiszen korábban a főépítészi iroda mellett volt városrendezési és települési értékvédelmi ügyosztály is, ő most „városfejlesztési főosztályvezetőként” mindhárom területet irányítja.
Az építész vezető tervező, szociológus, vezető településtervező talán azért jutott a főpolgármester eszébe, mert ő dolgozta ki Óbuda rendezési tervét, amikor még Tarlós volt a helyi vezető.
A január 17-e óta a városházán dolgozó szakember kérdésünkre elmondta, Budapest Építészeti Nívódíját, 2010 után idén sem írják ki, forrás hiányában.
Tavaly júniusban egy Balaton fejlesztési konferencián – a tervlap tudósítás szerint – alapvető problémákra már rámutatott: „Az országos, regionális, kistérségi és települési fejlesztési szintek között nincs kompatibilitás, a koncepciók tartalma nem meghatározott, az egész rendszer széteső, átgondolatlan; az ezzel foglalkozó közszereplők néha hihetetlenül tájékozatlanok, felelős pedig nincs.” Még korábban, 2009-ben az Építészfórumon ezt írta: „Ki kell emelni a főépítészeket a helyi politikai alapon működő önkormányzatok fennhatósága alól, hogy szakmai munkájukat ne lehessen politikai érdekek szerint irányítani.” Logikus volt tehát megkérdezni a szakembertől, vajon ő jelenlegi helyzetében nem lesz-e a politika befolyása alatt. Úgy fogalmazott, „a gond az, hogy a 23 kerület 23 főépítésze könnyen kerül olyan nyomás alá, hogy kénytelen fővárosi fejlesztéseket gátolni. Jobb lenne, ha a főépítészek nem közvetlenül a kerületek alá tartoznának, és egyeztetési kötelezettségük lenne a fővárossal.” Hozzátette: erre jelenleg legfeljebb remény van.
Reméljük, a főépítész a befektetőkkel szemben határozott lesz. erre enged következtetni egy 2008-as cikke (Népszabadság): „Településeink vezetőinek és önkormányzati képviselőinek többsége sajnos még mindig nem ismeri fel a települések egészséges fejlődését megalapozó hosszú távú koncepciók, stratégiák jelentőségét, ezeket fölöslegesnek, akadályozó tényezőnek tekintik (ezért nem is vesznek részt szívesen a stratégiakészítés közös munkájában sem). Zoboki Gábornak igaza van akkor, amikor úgy látja, hogy városaink változását ("fejlődésről" beszélni itt nem helyénvaló) gyakran a befektetői tőke akarata határozza meg. A koncepcióval nem rendelkező, vagy azt figyelmen kívül hagyó településeken a látszólag kemény szabályozók ellenére (vagy talán éppen azért) gyakran előfordul, hogy ha egy befektető számításainak nem felelnek meg a településre vonatkozó tervek, újakat készíttet (és ebben az önkormányzatok többnyire partnerek!)”