A projekt tervezése, építése 12 éve zajlik. Az építész csapat szorosan együttműködött a plébánosokkal, akik nemcsak egy imahelyet, hanem egy olyan építményt is reméltek, amely a tájat és a helyi kulturális örökséget egyaránt formálja. 2024 nyarán végre elkészült a Fájdalmas Szűzanya-kápolna, amely a lágyan hullámzó tájat és a hatalmas nyílt mezőket tarkítja.
A barokk falu kis kulturális imahelye
A barokk elrendezésű falu az évszázadok során nagyjából változatlan maradt. A kápolna helye egy messziről látható dombtető. Ideális helyszínnek tekintették, mivel a barokk földművelés és a hatalmasság ünneplésének eszméihez is igazodik. A ritka természetes anyagok, például a kő és a fa felhasználása szerves részét képezte a kápolna kialakításának, szimbolizálva a hit bevezetését e látszólag kiszáradt tájba.
Hét szimbolikus fagerenda emelkedik ki a kőalapzatból
Az RCNKSK Stúdió a kápolnát a Fájdalmas Szűzanyának szentelte, „a szenvedést jelképezve, amelyet elviselt”. Az építészek ezt így magyarázzák: Története és érzelmei tükröződnek a térben. Ennek a helynek a porára és talajára, amelyek a padlót képezik, templomot építünk. A szerkezet durván faragott gneiszből készült kőalapja az emberi makacsságot és tökéletlenséget képviseli.
Ezekből a kövekből hét gerenda emelkedik ki, amelyek az ég felé nyúlnak, és „Mária hét bánatát” szimbolizálják, valamint „kapcsolatként szolgálnak a földi és az isteni között”.
Fent finom, ablakokkal átszőtt faszerkezet enged be természetes fényt a kápolnába, éteri hangulatot teremtve. A kápolna körül a keresztúttal jelzett út, almafákkal keretezett út vezet az épülethez, mögötte pedig a környező szántóföldekre benyúló gyümölcsös.
Hagyományos és modern stílust ötvöz
A kápolna építészeti tervezése a hagyományos technikákat modern technológiával ötvözi. Az építési módszereket a középkori építési gyakorlat ihlette, mégis korabeli eszközökkel kivitelezték. A födém tömörített, döngölt föld, a falak helyben bányászott kőből készültek.
Ezer faelem, hagyományos csapokkal és ékekkel összekapcsolva alkotja az épületet tartó lamellás szerkezetet. Ezeket a tizenöt méter hosszú gerendákat kézzel faragták, és úgy rendezték el, hogy átjárják a belső teret, és a tetőn egy acél toronyban csúcsosodnak ki. A kidolgozottság és a részletekre való odafigyelés időtlen minőséget idéz, miközben modern technikákat, például a CNC-marást alkalmaztak a pontosság biztosítására.
A kápolna látogatóit impozáns, öt méter magas ajtók fogadják, amelyek dinamikus belső térbe nyílnak.
A fagerendák perspektívája és a természetes fény kölcsönhatása felfelé vonzza a tekintetet, és elmélkedésre ösztönöz. A tapintható anyagokat – a kő, a fa és a föld – szépségük és nemes öregedő képességük miatt választották ki, ez az idő múlásával fokozza a kápolna karakterét.
Képek: RCNKSK Ondřej Bouška