hír ICOMOS Jövő az örökségnek Kulturális örökség Örökség a jövőnek

Kulturális örökségvédelmi szakmafejlesztési program, 2014


Timon | 2014.12.03
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága által összeállított „Kulturális örökségvédelmi szakmafejlesztési programról” 2014. október 20-án a HAP Galériában sajtótájékoztatót tartottak. A füzet ingyenesen elérhető.

Winkler Barnabás, a HAP Galéria vezetője ismertette az „Örökség a jövőnek – Jövő az örökségnek” címen egy évvel ezelőtt meghirdetett program eredményeit. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott felújításokról és régészeti ásatásokról 38 tablót állítottak össze. A kiállítást 14 helyen mutatták be, amelyet két nagy és tíz kis konferencia kísért. Az ország minden részéből és minden korból igyekeztek helyszíneket választani. A nyújtott támogatások elindítottak egy folyamatot, a tablók a végállapotot mutatták. A kiállítást Winkler vitte végig az országban. A sorozatot folytatni kellene, hiszen több város is kérte a kiállítást – fejezte be ismertetőjét.

Deme Péter a kiállításhoz kapcsolódó programoknak az ICOMOS részéről volt a főfelelőse. Az NKA 2004-ben hozta létre a Műemléki és Régészeti Kollégiumot, amelynek vezetői voltak sorrendben: Román András, Erő Zoltán, Deme Péter és Pottyondy Péter. A komplex program célja, hogy a civil szervezeteket is mozgósítsa. – Nagy Gergely, az ICOMOS MNB elnöke elmondta, hogy a program egy évvel ezelőtt szintén sajtótájékoztatóval kezdődött, azzal a kérdéssel: mit várunk? Most az értékelés során elmondhatjuk: a sorozat sikeres volt, a konferenciatermek megteltek. A rendezvények mintegy 1000 főt mozgattak meg. A balatonfüredi zárókonferencián részt vett Gustavo Araoz, az ICOMOS elnöke is, aki elismerését fejezte ki a program végrehajtásáért. November 7-14. között Firenzében sorra kerülő ICOMOS közgyűlésre a kiállítást mindenképpen el kell vinni.

Pottyondy Péter Doncsev András helyett jelent meg. Az NKA részéről nagy büszkeséggel jelentette ki, hogy a rendezvényeket jelentős összeggel támogatták, amelyek közül többön is részt vett. Az NKA nevében köszönetét fejezte ki a szervezőknek a magas színvonalú szervezésért. A munkának folytatódnia kell. – Puskás Tibor helyettes államtitkárnak átadták az elkészült 38 oldalas programot. Bejelentette: részletesen át fogja tanulmányozni a programot, hogy impulzusokat szerezzen belőle. Az örökségvédelem most már a Miniszterelnökséghez tartozik – hangsúlyozta. Lázár János miniszter probléma-megoldó személy. A társadalomban is tudatosítani kell az örökségvédelem fontosságát. A közelmúltban Marosvásárhelyen járt egy kiállításon. Oda is el lehetne vinni ezt a kiállítást, és a Kárpát-medence más városaiba is.

Újságírói kérdésre Winkler Barnabás elmondta, hogy a kiállítás vándorlásának folytatására Sopron és Székesfehérvár már bejelentkezett, szülővárosába mindenképp elviszi a kiállítást. Deme Péter a kérdést továbbvitte: Lehet-e pályázni támogatásra az NKA-hoz? Pottyondy Péter közölte: A következő évi pénzügyi keret még nem ismert.

Kulturális örökségvédelmi szakmafejlesztési program rövid ismertetése. Hazánkban hosszú évtizedekig a 140 évre visszatekintő műemlékvédelem társadalmi közügy volt, és az esetek igen nagy többségében a szakterület és a műemlékek tulajdonosai együttműködő partnerként segítették egymást. A komplexitást képviselő magyar módszer és intézményi felépítés nemzetközi viszonylatban egyfajta példaképként is szolgált. Az utóbbi időben azonban az átszervezések következtében a létszámban is megnövekedett műemlék-felügyelet került előtérbe, az elsődleges védelmi feladat fokozatosan háttérbe szorult, a műemlékvédelem érdekérvényesítő képessége gyakorlatilag megszűnt. A kulturális örökségvédelem nem pusztán pénzügyi kérdés. Az oktatás és nevelés meghatározó szereppel bír. Globális szinten fontos az ICOMOS, a műemlékvédelem nemzetközi szervezete és az UNESCO világörökség intézménye. A műemlékekhez értő szaktudás ma Magyarországon csak posztgraduális képzésként szerezhető meg.

A rendszerváltás után sok vállalkozás a régi üzemépületeket, ipari csarnokokat minden válogatás nélkül lebontotta, nem értéket teremtett, hanem sok értéket semmisített meg. A politika elemi érdeke ösztönözni a kulturális örökségvédelmet. Országos értékleltárt, topográfiai felmérést, és inventarizációt fontos elkészíteni, jelentős költségét fel kell vállalni. Egy példa a gyakorlatból: a műanyag ablakok átgondolatlan elterjesztése a régi, faanyagú nyílászárók elbontásával nem csak műemlékvédelmi (esztétikai) szempontból káros, de épületenergetikailag is kedvezőtlenül hat. Ma Magyarországon az épületállomány számához képest 1/3 annyi védett épületünk van, mint amennyi hasonló vagy szerényebb adottságú országokban található. A fejlesztési programokhoz örökségvédelmi koordinátor szükséges. Hátteréül pedig intézet, amely tudományos műhely, kutatóhely és laboratórium egyben. A műemlék-felügyelet építész szemléletű kell, hogy legyen. A műemlék-felügyelő az állam képviseletében a társadalom érdekeit védi, társa a tulajdonosnak. A településkép megóvása nem csak új, esetleg környezetidegen burkolatok létesítését jelenti, mert a pályázatok ezt a kívánalmat támogatják, hanem sokkal többet. A történeti kertek megóvása külön speciális feladat. A kulturális turizmus, az épített örökség együttes bemutatása nagyobb vonzerőt jelent, mint az egyes emlékek megjelenítése. A népi építészeti emlékek pusztulása felgyorsult, a korábbi egyedi átalány-támogatási rendszer megszűntével.

A régészeti örökséggel kapcsolatos törvények és rendeletek anomáliáira hívja fel a figyelmet a program. Örvendetes, hogy az örökség-felügyelet a Miniszterelnökséghez került. Kulturális örökségvédelem civil szervezetek nélkül nem létezhet. Ennek bázisa településenként a Magyar Örökség Háza. A helyi értékvédelem az ICOMOS-UNESCO irányelveken alapul. De az önkormányzatok ehhez a tevékenységhez nem rendelhetnek hozzá forrást. A teljes Kárpát-medencei örökségvédelemre magyar értéktár alapján összehangolt nemzeti program szükséges. Magyarország kilépett az ICCROM szakértői testületből. Az UIA fogalmazta meg az Athéni és Velencei Kartát. Napjaink kortárs építészete a jövő műemlékei. Az egyházak számos műemlék tulajdonosai, de a teológián – sajnos – megszűnt az épület-karbantartás oktatása.

Hatékony ösztönző rendszer hiányában a tulajdonos minden előírást korlátozásként él meg. Legjobb ösztönző a pénzbeli támogatás, többszörös külső pénzbeli forrást mozgathat meg. A műemléki többletköltség átvállalása csak törvényi szinten létezik, de nincs gyakorlata. Támogatásformák: ÁFA kedvezmény vagy adójóváírás. Fontos lenne Kulturális Örökségvédelmi Tartalék Alapot létrehozni. Retorzió: ha a tulajdonos nem gondozza a műemléket, a tulajdonjog szálljon vissza az államra. A közbeszerzési pályázatoknál két objektív szempontot emelnek ki: a vállalási határidőt és a bekerülési költséget. A műemlékek érdekét jól szolgálná a kétlépcsős pályázati rendszer. I. lépcső: előkészítés, diagnosztika, kutatás, tervezés. II. lépcső: kivitelezés, de a fenntartás-karbantartás is lényeges. A Műemlékőr program remélhetőleg hasznos lesz. Az elmaradt haszon mellett meghatározható műemléki értékeket is be kell építeni az összehasonlító elemzésbe. A képzés, oktatás stratégiai feladat. A mai felsőfokú építészképzés új építés központú. Műemlékhez is csak általános szakterületi minősítés szükséges.

Műemléki szakmai elismerések a Schönviesner- és Forster-érem. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága megalapította az ICOMOS-díjat a mintaszerű helyreállításokra és helyreállítókra. A megújulás lehetősége, összefoglalás. A következők a legszükségesebbek: hatékony műemlék-felügyeleti rendszer, közvetlen és közvetett ösztönző rendszerek felállítása, az ifjúsági programok felkarolása, civil szervezetek támogatása és országos értékleltár létrehozása. – Ha mindezek megvalósulnak, a magyar örökségvédelem nagy lépést tehet előre a fejlődés útján. Ehhez kívánjuk az illetékesek megfelelő döntéseinek meghozatalát és végrehajtását.

A füzet itt olvasható (A Digitalstand felületén)

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár






Építési megoldások