A kongresszusra Nagy Dénes, a melbournei egyetem matematikaprofesszora hívta fel a figyelmemet. Az előadással azt a célt tűztem ki, hogy a feltörekvő magyar turizmus számára egy új szempontú túratervvel szolgáljak, amely hazánkba csalogathatja az extrém témák iránt érdeklődő külföldieket, s ez idegenforgalmunk növekedéséhez vezethet. A kongresszuson – sajnos – nem tudtam részt venni, mert a Magyar Művészeti Akadémiához benyújtott pályázatomat a bírálók nem támogatták. Szervező: ISIS = International Society for the Interdisciplinary Study of Symmetry, vagyis A Szimmetria Interdiszciplináris Tudományának Nemzetközi Társasága. A Társaság alapítói között találjuk Nagy Dénes professzort is. Ezután lássuk magát a témát!
A labirintus általában
Az Oxford Dictionary meghatározása szerint a labirintus „BONYOLULT, SZABÁLYTALAN ÚTVONAL, SOK ÁTJÁRÓVAL, AMELYEKEN KERESZTÜL ÉS MELYEK KÖZÜL AZ UTAT VEZETŐ NÉLKÜL NEHÉZ MEGTALÁLNI.” Első közismert megjelenése görög területen, Krétán a Kr. e. 3. évezredben történt. A minoszi és mykénei kor jellegzetes motívuma. – Hétkörös, ókori krétai labirintus. Két egymást keresztező, egymásba gabalyodó spirális vonal alkotja. A két vonal 2x2=4 vége a keresztezés körül szimmetrikusan helyezkedik el. (Szimmetria: alakzatok olyan tulajdonsága, hogy két-két pontjuk bizonyos ponttól, egyenestől vagy síktól ellentétes irányban egyenlő távolságra van, azaz tükrözéssel keletkeztethetők. A szóban forgó vonal a szimmetriatengely.)
A labirintus név a görög labrüsz, kettős bárd szóból ered. Labirintus a krétai pénzérméken már a Kr. e. 6. évszázadtól gyakori ábrázolás volt. A kutatók feltételezése szerint ennek révén terjedhetett el távoli vidékeken is, pl. Skandináviában. A görög mitológiában Daidalosz építette az első labirintust Krétán, hogy Minosz király bikafejű, embertestű szörnyfiát, Minotauroszt a világ elől elrejtse. A szörny évente 6 athéni szüzet és 6 ifjat fogyasztott el. Theseus, a hellén hős legyőzte a Minotauroszt Ariadne királylány segítségével, a tőle kapott és legombolyított fonal mentén talált ki az útvesztőből. A Minoszi palota Knosszoszban hétszintes térbeli labirintust mutatott.
Arrius Diomedes római polgár villája Kr. e. a 3. századból, Pompejben. Kr. u. 79-ben a Vezúv tűzhányó kitörése hamuval vastagon betemette. 1771-1774 között ásták ki. A villa nevezetessége az egyik terem padlóján kirakott mozaik, egy négyzetes labirintus, közepén figurális ábrázolással, Theseus legyőzi a Minotauroszt. – Ez egyútú, görög névvel monoodosszikus labirintus. Ennek ellentéte a többutú, poliodosszikus labirintus.
A középkori francia gótikus katedrálisokban, „A LABIRINTUS AZOKAT A BONYODALMAS AKADÁLYOKAT, KÉTELYEKET, NEHÉZSÉGEKET ÉS CSELVETÉSEKET TESTESÍTI MEG, AMELYEKKEL AZ ÉGI ÜDVÖSSÉGET KERESŐ EMBER ÚTJÁT TELEHINTETTÉK, VAGY FIGYELMEZTETI A HÍVŐKET A VESZEDELMEKRE, AMELYEK AKKOR LESELKEDNEK RÁJUK, HA ELTÁVOLODNAK A KERESZTÉNY KÖTELESSÉGEK IGAZ ÚTJÁRÓL” – írja Paolo Santarcangeli (1909-1995) olasz író, költő a témáról szóló könyvében. Legismertebb példája a chartres-i katedrális főhajójában kék és fehér kövekből kirakott, 9 méter átmérőjű, 11 körös kerek labirintus, melynél az út hossza 261 méter. A középkorban a labirintusok 11 körössé váltak. Ezeket a „Chemin de Jherusalem” vagyis „Jeruzsálem útja” megnevezéssel illették. Azok a keresztény zarándokok, akik nem jutottak el Jézus sírjához, a Szentföldre, a labirintust járták körbe, vezeklésül térden csúszva. A labirintus szimbolikájaként itt a középpont jelképezte a spirituális Jeruzsálemet.
A nyírott sövényekből kialakított útvesztőket a 17. századi Angliában a földbirtokos nemesség szórakoztatásul kezdte elterjeszteni. Mára népszerű turisztikai látványossággá váltak. Hever kastély, Kent grófság tiszafa labirintusa 80x80 láb (24x24 m) méretű, a sövény magassága 8 láb (2,4 m), a sétaút ¼ mérföld (400 m). A kastély a Boleyn család székhelye volt. Boleyn Anna 1501/1507-ben itt született, majd élt. Később VIII. Henrik 2. felesége lett. A szép királyné rövid élete szomorú véget ért, mert 1536. május 19-én a Towerban lefejezték.
Magyar labirintusok
Vidéken hét, a fővárosban öt labirintust mutatok be. A sorra kerülő objektumok vagy földalattiak, igazi térbeli útvesztők, vagy föld feletti, telepített, klasszikus sövénylabirintusok, de vannak közöttük más, egészen egyedi, időszaki létesítmények is. Időintervallumban létrehozásuk a középkortól a 21. századig ível. Nem is gondolnánk, hogy ezen ókori eredetű, rendkívül izgalmas alkotásokból Magyarországon tucatnyi található.
A Budai Vár alatt a hévizes feltörések és kimosódások révén keletkezett mésztufa barlangrendszer fél millió éve nyújtott védelmet az itt megjelent ősember számára. Az 1930-as években a vári lakóházak pincéit a várhegy gyomrában átjárókkal összekötötték a barlanggal, így jött létre a valóságos labirintust alkotó folyosórendszer. A 2. világháborúban 10 ezer főnek óvóhelyként és bombabiztos hadikórházként működött. Civil kezdeményezésre 1983-tól átalakították, a Budavári Labirintusban Barlangmúzeum és történelmi panoptikum nyílt. 2000-től egy turisztikai szakportál a Budavári Labirintust a világ hét földalatti csodája között tartja számon. Ezáltal lett világhírűvé. Összterülete 5000 négyzetméter, de valójában térbeli útvesztő. A magyar főváros, Budapest tíz legkedveltebb és legkeresettebb kulturális célpontjai közé tartozik.
Budafoki pincék. Budafok az ókor óta ismert és elismert bortermelő terület a fővárostól délre, a Duna jobb partján. Az évezredes szőlőtermesztés együtt járt a domboldalba vágott pincék kiépülésével, az érlelő- és tárolóhelyek megteremtésével. A pince- és alagútrendszer a 100 km-t is megközelíti. A pincéket sokáig a Törley Pezsgőgyár használta. A pezsgőgyártási technológia megváltozásával már nincs szükség földalatti érlelőhelyekre, ezért a pincék vendéglátó-ipari hasznosítását tűzték ki Borskanzen és egyéb rendezvények céljára. A pincerendszer mintegy 30 km-es szakaszát kívánják bevonni a borkóstolás és vendéglátás funkcióra. A klasszicista kúria-homlokzattal korhűen helyreállított Záborszky pince már látogatható. Az alagút kivezet a Dunára, így a tervek szerint a fővárosból kishajóval is megközelíthető lesz.
Kőbányai pincerendszer. A Pannon tengerből visszamaradt miocén kori szarmata mészkövet már a középkorban kezdték bányászni. Jól faragható, fagyálló, ezért Pest város legfontosabb építőanyaga lett. Kitermelése az 1838-as nagy pesti árvíz után növekedett meg jelentősen. Ebből épült a Lánchíd két pillére, a Mátyás templom, a Halászbástya, az Akadémia és az Operaház épülete, valamint a Sugárút számos palotája. A fésűs elrendezésű, zsákutca járatok hossza a 32 km-t meghaladja. A járatok a felszín alatt 10-15 m-re haladnak, legmélyebb pontjuk 30 m-re van. A labirintus alapterülete 180 ezer m2. Jelenlegi felhasználása: borospince, raktár, gombatermesztés.
A Tokaj-hegyaljai borvidék, mint kultúrtáj 2002. óta az UNESCO Világörökség része. A szőlőtermő területeken kívül ide tartoznak a földalatti pincészetek is. Legnevezetesebb a sátoraljaújhelyi Ungvári pincerendszer a város alapító okirata szerint már az 1200-as évektől kezdődően. 27, eredetileg teljesen különálló pince horizontális és vertikális összekötésével alakult ki a 15 km hosszú, négyszintes pincelabirintus, amelyben 13 ezer db gönci, ill. szerednyei kemény bükkfahordóban 20 ezer hektoliter bort tárolnak. A pincefolyosók keresztmetszete íves formát mutat, mintha boltozott lenne, pedig ez faragással jött létre. A pincevágatok falát beborító nemes penész, a Cladosporium cellare jelenléte, az állandó 9-11 Cº hőmérséklet és az egész évben 85-95% relatív páratartalom teszi lehetővé a tokaji borkülönlegességek, szamorodni és tokaji aszuborok tökéletes érlelését.
Tiszadobi Andrássy kastély Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a folyóparti magaslaton áll. A romantikus-neogótikus épületet gróf Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere 1880-1885 között építtette Erzsébet királyné tiszteletére, a Loire menti kastélyok mintájára. Tervező építésze Alpár Ignác lehetett. Az épületben a számmisztika érvényesül az év alkotórészeire tekintettel:
• 4 évszak 4 bejárat
• 12 hónap 12 torony
• 52 hét 52 szoba
• 365 nap 365 ablakszem
A kastély északi oldalán tisztafa-koszorúba fogott bukszus labirintus létesült. A labirintus az ország kastélyparkjaiban fennmaradt egyetlen nyírott sövényegyüttes. A labirintus középkori liliomot formáz. – Alföldy Gábor (*1975) tájépítész, kerttörténész az utóbbi időben végzett kutatásai során kiderítette, hogy a 19. században telepített, barokk partert angol kerttervező munkája ihlette. – A kastélyban született és élt Andrássy Katinka, a szocialista érzelmű „vörös grófnő”, aki Károlyi Mihály, 1919-ben miniszterelnök felesége lett. – 2012-ben megkezdődött a kastély és a park helyreállítása.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
