cikk

Magyar labirintusok a középkortól a 21. századig II. rész


Timon | 2014.02.21
A témáról összeállított előadással készültem 2013. szeptember 9-15 között, a Krétán tartandó 9. ISIS Kongresszus-Fesztiválra, amelynek főtémája Szimmetria: Művészet és Tudomány, speciálisan a Labirintus volt. A cikk második része.

A cikk első részében A labirintus általában c. bevezető fejezetben a szó Oxford Dictionary-ban található definíciójával, és Paolo Sanctarcangelinek a keresztény vallás szerinti meghatározásával foglalkoztam. Magyarországon hét vidéki és öt fővárosi labirintus található. Ezek közül a Budavári Labirintus, Budafoki és Kőbányai pincerendszer, a sátoraljaújhelyi Ungvári pincészet, végül a Tiszadobi kastély melletti sövénylabirintus bemutatását vettem sorra. Folytassuk a sort!

Az 1837-ben alapított budapesti Nemzeti Színház hosszú hontalanság után a pesti Duna-parton végleges épületében végre 2001. decemberében nyitotta meg kapuit, mert elődjét a régi Hatvani utcában 1908-ban lebontották, s utána majdnem egy évszázadon keresztül ideiglenes helyeken játszottak a színészek. A színház parkjában nyírott tiszafákkal létesítettek körkörös mintázatú labirintust. Török Péter kertépítész munkája, aki 2012-ben Prima Primissima díjat kapott. A labirintus hétkörös. Mellette spirális zikkurat emelkedik, belsejében kiállító terekkel.

Budapesten, az 1866-ban alapított Fővárosi Állat- és Növénykertben, a pálmaház előtti háromszög alakú, 2500 m2-es területen 2001-ben ökolabirintust hoztak létre 1600 db ciprusféle (Cupressus leylandi) elültetésével. Az örökzöld növények telepítésükkor már korosak, azaz 1 m magasak voltak. A labirintus sövényhossza meghaladja az 500 m-t. Az ökolabirintus azt jelenti, hogy útközben táblákon ökológiai kérdéseket tesznek fel, s a helyes válaszok hozzásegíthetik a labirintust járókat, hogy könnyebben kitaláljanak az útvesztőből, míg, akik nem tudják a helyes választ, zsákutcába tévedhetnek.

A zsámbéki kukoricalabirintust 2006. július 28-án nyitotta meg a Bodzvirág Kertbarát Kör és a Piroskutya Alkotóközösség 4 hektár területen. Hét körös, archaikus labirintus volt, az egy útvonalas séta hossza 2 km-t tett ki. Ám bejárása egyáltalán nem tűnt unalmasnak, mert útközben tájékoztató táblákon ismertették a kukorica érdekfeszítő történetét. Mit is tudunk róla? Azt, hogy Amerikából származik és nálunk főleg állati takarmány. A kukorica a világon a harmadik legelterjedtebb élelmiszernövény. A kukorica az ember közreműködése nélkül nem képes teremni, a csőről kukoricaszemek nem tudnak szétszóródni. Ezért a kutatók több mint egy évszázadig keresték az őst, a vad kukoricát. A szerencse melléjük állt. A mexikói Coxcatlan falu melletti San Marco barlang hétezer éves rétegeiből nem régen kerültek elő azok a pici, alig 3 cm-es kukoricacsövek, amelyek most a Mexikói Antropológiai Múzeum féltve őrzött kincsei.

Bucsuszentlászló sövénylabirintusát a község katolikus temploma közelében 2007-ben telepítették. Zala megyében a kedves göcseji búcsújáróhely vezetői úgy gondolták, a szakrális jellegen felül találni kell valami más vonzerőt is a falunak a távlati idegenforgalmi koncepció keretében. A Szoboszló hegy lábánál különböző bokros növényekből, eltérő színű cserjékből ültették az útvesztőt.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban 2011. május közepén nyílt meg a Csillagösvény nevezetű, 2 és fél hektár területű új látványosság. A Csillagösvény a Tejút székely neve. Az ópusztaszeri két labirintust Gergely Gábor magánvállalkozó és tulajdonos álmodta meg, és 120 millió Ft-ból, felerészben európai uniós támogatással hozta létre. Az élménypark sövény útvesztője közepén alaprajzában a Csodaszarvast jeleníti meg. Az ábrázolat a fából épített hidakról vehető ki. Az alkalmazható növényfajokat előírták, ezen a területen honos bokros növényeket. A cserjéket már elültették, de csak több év múlva érik el végleges formájukat, az embermagasságot. Addig a bejárható útszakaszokat fém-hálókerítés határolja. – A kerítés útvesztő egy honfoglalás-kori övcsatot formáz. Az 1200 m hosszú, 2 m magas kerítésfalakat a Tisza-parton szedett fűzfavesszőkből fonták. A barangolás ezek között a fonott kerítések között egészen más élményt jelent a transzparencia, az apró hézagokon átlátás következtében, mint a zölddel sűrűn benőtt sövények átláthatatlan falai között.

Kiszombori kukorica labirintus: 5 hektár területen 5 km hosszú útvonal és 3 méteres kukorica, évente változó mintákkal. A világ legnagyobb kukorica labirintusa. Kiszombor nagyközség Csongrád megye makói kistérségében, a Maros folyó bal partján, közel a román határhoz. A 2011. évi labirintus központi témája a Ford T-modell volt. A rendezők azért választották ezt a járművet, mert a közeli Makóról származott a modell tervezője, Galamb József, aki 130 éve született. A helyes út mindössze 2 km, de nehéz a tájékozódás, mivel fejünk fölött a kék eget és oldalt a zöld kukoricafalat látjuk. A labirintus egyetlen problémája, hogy évente csupán néhány hétig látogatható.
Segítségül csupán egy kis térképet kap kézhez a látogató, de még így sem egyszerű a feladat.

Pannonhalma arborétum labirintusa. Az 1001-ben alapított pannonhalmi bencés főapátság botanikus kertjében Szilágyi Klára építész (Palatium Stúdió) tervei alapján 2010-ben ókori mintára megépült egy hétkörös kőburkolatú labirintus, 15 m átmérővel. A járófelület szélessége 50 cm, az elválasztó faháncs-hintés szintén 50 cm. Vagyis itt nem az elválasztó magas sövényfalak közötti titokzatos bolyongás, hanem a zarándokok meditációs sétája a lényeg az ózondús levegőjű ligetben.

A labirintus, mint szertartás
A labirintus a mai, modern korban az esküvői szertartások egyik érdekes eleme lett. Egy hajópallóból összeállított, kerek dobogóra festették a chartresi labirintus ábráját és az ifjú pár a szabad ég alatt, gyönyörű tavaszi kertben itt kötötte meg a házasságot.

Zsófi és Gergő 2012. tavaszán úgy gondolták, hogy a Petneházy réten, a Budai hegyek között szalmából elkészített labirintust felhasználják életük összekötésének jelképéül. Először külön-külön sétáltak végig a labirintus kacskaringós egyik felén, mindegyikük a maga útját járta. Aztán helyet cseréltek és megismerkedtek a másik életútjával. A középső körben találkoztak és végül kéz a kézben, együtt hagyták el az egyenes úton a labirintust, miközben a násznép körbeállta az esemény helyszínét.

A labirintus az önmagát megismerni és legyőzni képes ember szimbólumává vált. A flaszterra festett labirintus sétaútján mennek az emberek, fiatalok és idősebbek, egymás mellett, oda és vissza, érzékeltetve az élet történéseit. – Michael Ayrton (1921-1975) angol író, festő, szobrász és designer. Amerikában is dolgozott. New York államban, a Catskill hegységben lévő Dry Brookban kövekből labirintust létesített, a chartres-i katedrálisban található 11 körös mintájára, mely szerinte életünket szimbolizálja: „MINDEN EMBER ÉLETE LABIRINTUS, MELYNEK KÖZEPÉN HALÁLA REJTŐZIK, S MEGLEHET, MÉG A HALÁL UTÁN IS ÁTHALAD EGY VÉGSŐ ÚTVESZTŐN, MIELŐTT MINDEN VÉGET ÉRNE A SZÁMÁRA.”

A labirintus bejárása ősi meditációs gyakorlat. Levendulatövekből alkotott labirintus, amely gyönyörű lila színével, itt nem érzékelhető, elbűvölő illatával, és alacsony határoló falával csak jelzi a bejárandó útvonalat. A belépőnek kettős célja van: megtalálni a középpontot és visszatérni onnan. Meg kell járnia az alvilágot, és vissza kell találnia az élők világába, azaz újjá kell születnie. Ily módon a labirintus az a hely, ahol az átalakulás megtörténik.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár






Építési megoldások