Dr. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a turizmus a hazaszeretet egy formája, és kiemelt cél, hogy Magyarország 2030-ra Közép-Európa vezető turisztikai célpontja legyen.
Thomas Hagemann (COO, Meininger csoport) a rugalmas és egyedülálló szobastruktúrát hangsúlyozta. A „hibrid hotel” 1-2 ágyas, illetve 4-6 ágyas szobákat is kínál – a legnagyobb szoba egy négy- és egy kétágyas egységből és a hozzátartozó fürdőszobából áll. A szállodák kialakításakor fontos szempont számukra a helyi környezet visszatükrözése, ami véleménye szerint a budapesti hotel esetében nagyon jól sikerült. A szobák mellett „game zone” és közösségi konyha is várja a vendégeket, továbbá az egyetemek közelsége miatt „co-working area”-t is kialakítottak. A Meininger csoport portfóliójának kiváló új gyöngyszemeként értékelte a budapesti hotelt, amely remek elhelyezkedésű a turistacélpontok és a tömegközlekedés szempontjából is.
A Budapest Great Market Hall a Meininger csoport 26. hotelje, amelyet a közeljövőben továbbiak fognak követni.
A beruházó oldaláról Apáti Zoltán (Bedori Investment) felidézte, hogy még 2008-ban vásárolták meg a telket, és egészen más elképzelésük volt arról, milyen hotelre lenne a környéken igény. A válság után, napjainkban négy szempontot mérlegelnek a szállást kereső fiatalok. Ezek a jó lokáció, a kényelmes ágy, a fürdőszoba és a gyors WiFi – és pontosan ezeket kínálja a Meininger új hotelje.
A terveket 2012-ben készítette a Vadász Építész Studio, Vadász Bence Ybl- és Pro Architectura díjas építész és Miklós Zoltán építész vezetésével. A beruházó 2015-ben szerződött a Meiningerrel, a projektfinanszírozást a Raiffeisen Bank vállalta. A kivitelezést lassította a terület alatt talált török kori temető régészeti feltárása. Az épület kivitelezője a Swietelsky volt.
Vadász Bence betekintést nyújtott a koncepciótervezésbe: a különleges helyszín, a környező épületek – az eklektikus házsor, Petz Samu neogótikus-szecessziós vásárcsarnoka, Ybl neoreneszánsz fővámháza, a későmodern (a hotellel szerencsétlenül eltakart – a szerk.) trafóház, a közraktárak és a „Bálna” – mind hatottak az épület külső megjelenésére. Ahelyett, hogy a sokféle téglaarchitektúrához próbáltak volna kapcsolódni, afféle „monolitikus képződményt” terveztek, egy épített „dunakavicsot”. Az épületre hatással volt a késő szecesszió és kora modern, a brutalizmus, az organikus építészet is. Kiemelte Medgyesy Bálint építésvezető precíz munkáját is.
Az ünnepi beszédet szimbolikus szalagátvágás, fogadás és épületbejárás követte. A legfelső szintről a Duna-parti kilátás valóban páratlan.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére