Metamorfózis a Metszet 2018/1 számában

A címlapon Varga Tamás balatonfüredi uszodája látható, amelyet Pálfy Sándor elemző bemutatásából ismerhetünk meg. Az anyag átváltozásáról, a kőburkolat – középületen már nem meghökkentő, de még kissé szokatlan – új megjelenéséről, a gabionfalról, annak Balaton-felvidéki kontextusba helyezéséről Wettstein Domokostól tudhatunk meg többet, aki a térség üdülőépítési hagyományába és a kőépítészet helyi megjelenésébe is bevezeti az olvasót.

További magyar példa a lapban az ArtKazal apartmanház Mórahalmon (ArtGroup), amely szokatlan anyagpárosításáról (nád és corten acél) és a regionalizmus vonatkozásáról (progresszív regonalizmus) Wesselényi-Garay Andor ír. A Graphisoft Park fogadóépületét (Sugár Péter) Masznyik Csaba írásából ismerhetjük meg. Az épületet körülvevő üveglamella-burok finom díszítése állítja ezt az épületet jelen lapszám tematikájába.

A folyóirat gerincét az Építészkongresszus előadóinak egy-egy projektjének bemutatása adja. Adam Caruso brémai banképülete világörökségi helyszínen helyezkedik el. Az egyedi téglaarchitektúrával és a bélletes kapuzattal létrehozott főhomlokzat egyszerre illeszkedik a meglévő szövethez és értékes, a környezőkhöz méltó kiegészítése a történelmi térnek. Jan de Vylder horsti vízparti pavilonja az építészeti esztétika kérdéskörét, határait feszegeti: mitől szép egy építmény, mi az, ami fontos, és milyen későbbi használatot várhatunk el a természetnek egy ilyen apró kiegészítésétől. Philipp Esch barnamezős beruházásként megvalósuló svájci lakótömbjei mind a szokatlan (egymásba metsző háromszögekből sorolt) alaprajz, mind a kimunkált homlokzati részletek, mind pedig a téalkotás – úgy külső, mint belső – tekintetében kimagasló mű.

Momojo Kaijima projektje egy természeti katasztrófa sújtotta halászfalu újjáépítése, amely során a 2011-es földrengés és cunami után a faluban maradt lakosságot intenzíven bevonták a tervezésbe. A halászok életének mélyebb megismerése, sőt, halásziskola tervezése nagyban segít a helyi identitás továbbvitelében és ápolásában. Alexander Brodsky tájépítészeti parkba tervezett installációja, a facsoportot körülölelő, bejárat – és ezáltal tényleges funkció – nélküli kis épület de Vylder munkájához hasonlóan az építészet és szobrászat határán helyezkedik el. A falakhoz használt, sorozatgyártott szovjet beton kerítéselem megszokott környezetéből kiszakítva új értelmezések lehetőségeinek sorát kínálja. Valentin Bearth klinikaépülete egy svájci hegyvidéki falu szélén áll, a helyi – táji és építészeti – meghatározottság itt igen erős. A zárt tömegű, a környező lakóházak léptékét jóval meghaladó középület anyagaival, homlokzati architektúrájával kiválóan teljesíti az illeszkedés feladatát.

Mindezeken túl természetesen ebben a számban is megtalálhatóak állandó rovataink, a Mai szemmel, az A_pro', a Zöld Oldalak – és a ciki rovat.

A lap itt előfizethető.