Csábító lehetőség, hogy polisztirol vagy ásványgyapot táblák felragasztása helyett egyszerű festéssel lenne elérhető az energiaszámlák csökkentése. Magyarországon számtalan terméknéven árusítanak különböző forgalmazók hőszigetelőnek nevezett festéket. Kiállításokon, szakmai rendezvényeken reklámozzák, szakfolyóiratokban is ismertetik a termékeiket, legyen az Construma, Pollack Expo vagy más. Legutóbb az Artifex Kiadó által szervezett szeptemberi „Építész Tervezői Nap”-on láttam egy stand fölött a feliratot: penészmentesítés. Még akkor sem fogtam gyanút, amikor egy edényt láttam az asztalon, gondoltam, penészgátló festékadalék. Csak a prospektust kézbe véve derült ki, hogy az egyik „hőszigetelő festékről” van szó, amely, idézem: „… az éves fűtő-energiafelhasználást (sic!) .(…) akár 25%-kal is csökkentheti.”, mégpedig a „végleges penészmentesítés” megoldásának ajánlása mellett. Fantasztikus, ellenállhatatlan ajánlatok! Bizonyára gondolhatnám így is, de véletlenül fizikus vagyok, és nem tudom elhinni, hogy egy festék ilyesmire képes. Ezzel szerencsére nem vagyok egyedül. Nyilvánvalóan ostoba állítás az, hogy egy festékbevonat több centiméter kőzetgyapot vagy polisztirol tábla hőszigetelő képességével egyenértékű. Természetesen nincs akadálya annak, hogy méréssel ellenőrizzük, valóban hőszigetel-e egy ilyen festék. Megtették ezt amerikai kutatók is. Az alábbi cikk, lerántja a leplet az ottani csaló csodafesték-forgalmazókról, és beszámol a kutatók vizsgálati eredményeiről.
>>Martin Holladay: A hőszigetelő festékek kereskedői becsapják a rászedhető lakástulajdonosokat! [1]
„Hőszigetelő” festékeket teszteltek
Szélhámos kereskedők legalább 27 év óta árusítanak „hőszigetelő” festéket a rászedhető fogyasztóknak. Ezen túlárazott festékek forgalmazóinak túlzó állításai között szerepel, hogy a „low-e” bevonatok „csökkentik az energiaszámlát.” A folyékony festéken kívül néhány csaló porokat vagy festékadalékokat is árusít, melyeket rendszerint „csodálatos” termékeknek neveznek, amelyek „mikrogömböket” vagy „kerámia gyöngyöt” tartalmaznak.
A Federal Trade Comission (FTC, Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) álmos hivatalnokai néhány évente felébrednek annyi időre, hogy a legszemtelenebb festékcsalóknak fenyegető leveleket tudjanak küldeni. Például 2002-ben az FTC egy Kryton Coatings International nevű gyártóra sújtott le, amely azt állította, hogy a festéke ekvivalens 7 inch vastag üveggyapot hőszigeteléssel. 2009 márciusában az FTC a Sumpolec ellen hozott intézkedéseket, mivel a forgalmazott festékét „R-100-as szigetelő értékűnek” állította be.
Minden bokorban találni csalókat
Ezen eseti intézkedések mellett a „hőszigetelő” festékek forgalmazóinak szaporodása egyre folytatódik. A világhálón szörfözve egy egyszerű Google kereséssel tucatnyi forgalmazót találhatunk, köztük a Nansulate-ot és a Super Therm-et forgalmazó héjákat is.
(…)
Kapcsolódó publikáció:
„A hőtranszfer gátja”
A Nansulate gyártója – Industrial Nanotech of Naples, Florida – „az otthonok folyékony hőszigetelője”-ként írja le termékeinek zászlóshajóját. A társaság hamisan állítja honlapján a következőket: „A Nansulate egy új technológia, amely az alacsony hővezetési együtthatója révén hőszigetel. … Háztulajdonosok 20 – 40% energiamegtakarításról számoltak be, ami természetesen az egyedi felhasználástól függ. … Növelhetik a házuk energetikai hatékonyságát, ha Nansulate-ot visznek fel a belső falra, a mennyezetre és az attika falra. A Nansulate a hőátvitelnek mind a három formáját gátolja – a konvektív, a konduktív és a radiatív hőátvitelt. A legjelentősebb mód, ahogyan a lakás vagy épület hőt veszíthet, a sugárzásos hőátadás. A Nansulate attika szigetelésére, csövek, vezetékek és falak szigetelésére is használható az Ön otthonában, ezzel segítve energiaszámlájának csökkenését.”
„R-19-es hőszigetelő”
Ha valami, akkor a Super Therm –ről tett kijelentések még a Nansulate-re tetteknél is furcsábbak. A British Columbia-beli Surreyben székelő cég,az Eagle Specialized Coatings, egy Super Therm forgalmazó azt hirdeti, hogy „a Super Therm egy valódi „hőszigetelő” bevonat, nem csupán egy reflexiós festék, mint a piacon lévő konkurensei. Miközben mint R-19-ekvivalensnek a hőszigetelési tényezőjét mérte a Thermo Physical Research Laboratory, a Super Therm a hő 92%-át blokkolta. Egyetlen más R-19-es hőszigetelésről sem lehet ezt elmondani! Sem üvegszálas hőszigetelésről, sem habról, sem cellulózról, sem más kerámia festékről!”
(„R-19-es hőszigetelő”: az anyag hővezetési ellenállása az angolszász egységben mérve 19, ami SI-egységben 0,3 W/m2K. Cs.R.)
A Super Therm gyártója (Superior Products Internationalof Shawnee, Kansas) azt mondja, hogy „A Super Therm egy kerámia alapú, vizes bázisú hőszigetelő bevonat, amit a hőterhelés és a nedvesség behatolás gátlására, a levegő infiltrációjának blokkolására, és az energia költségek csökkentésére fejlesztettek ki. … A Super Therm-mel 20 és70 % közötti energia-megtakarítást lehet elérni, az alkalmazástól és a felhasználástól függően. Besorolása: R-19. A Super Therm a napsugárzásnak több, mint 95%-át visszaveri, és 6-8 inch hagyományos hőszigetelést helyettesítve blokkolja a belső hőterhelést.”
Hogyan tudják ezek a festékgyártók megúszni az ilyen durva állításokat? Habár a probléma részben annak köszönhető, hogy az FTC lazán alkalmazza a meglévő szankcionálási szabályokat, más tényezőknek is van szerepük. Az EDU (folyóirat: Energy Design Update) 2009 szeptemberi számában megjelent cikk szerint: „Az energetikus szakértők rendszerint viszonylag kis figyelmet szentelnek az ilyen állításoknak. Ez részben azért van, mert a csalók túl sokan vannak ahhoz, hogy egyenkénti leleplezésük ne fulladjon egy vég nélküli adok-kapok játékba, másrészt azért, mert a termékekre vonatkozó állítások annyira hihetetlenek, hogy nehezen képzelhető el, hogy bárki komolyan venné azokat.
Olyan, mint egy közönséges festék
Minden kutató, aki ezeket a termékeket vizsgálta, arra a következtetésre jutott, hogy hőszigetelő festék nem létezik. Például a Florida Solar Energy Centertesztjei megerősítették a tényt, hogy ezek nem speciális festékek. „A Florida Solar Energy Centermegvizsgálta a kerámia festékeket, és azt találta, hogy a külső épületszerkezetek felületén fellépő hőterhelés visszatartása terén nincs szignifikáns előnyük a szokásos festékekkel szemben.
A hőszigetelő festékes csalásokra legutóbb az alaszkai Fairbanks kutató laboratóriuma, a Cold Climate Housing Research Center (CCHRC) derített fényt [2]. Az EDU 2009 szeptemberi számakifejti, hogy a CCHRC kutatói két olyan termékre fókuszáltak, amelyek gyakran okoznak fogyasztói panaszt: a Nansulate-ra és a Super Therm-re.
Valóban low-e bevonatok?
Elméletileg minél kisebb egy festék emisszióképessége, annál jobban hőszigetel. Ugyanakkor a CCHRC kutatói a Nansulate és a Super Therm száraz mintáinak vizsgálata során egyiket sem találták low-e bevonatnak. Egy független laboratórium „három-három mintára felvitt bevonat emisszióképességét mérte mindkét festék esetén. A Super Therm átlagos emisszióképessége 0,9 és a Nansulate –é 0,92, ami azt bizonyítja, hogy egyik sem gátolja a sugárzásos hővesztést az infravörös tartományban.”
Kiábrándítóak ezek a mért emisszióképességek — messze nagyobbak, mint egy hővédő anyagra megengedett legnagyobb érték, ami 0,1. (Az is tény, hogy nincsen olyan festék a piacon, amely teljesítené ezt a követelményértéket.) Egyes festékgyártók „sugárzást csökkentő bevonatnak” nevezik a termékeiket. Ez egy olyan kategória, amelyhez 0,25-nél kisebb emisszióképesség tartozik, de sem a Nansulate, sem a Super Therm a közelében sem jár ennek a kevésbé szigorú követelménynek sem.
Mindenesetre egy lakásfestésre szánt festék emisszióképessége kritikus kérdés. Egy low-e bevonat csak akkor hatásos, ha a bevont felület és a vele szemközti környező felület között nagy a hőmérsékletkülönbség. Ilyen nagy hőmérsékletkülönbség csak szigeteletlen fal esetén fordulhat elő – de ha egy ház falai szigeteletlenek, az sokkal nagyobb probléma annál, mint amit pár doboz festékkel meg lehetne oldani.
Lehet egy festéknek R-értéke?
A kétségeket eloszlatandó, az alaszkai kutatók megmérték száraz festékminták R-értékét. [R-érték: hővezetési ellenállás] A kutatók az ASTM C518 szabvány előírását követve a FOX 314 típusú hőárammérőt használták az R-érték mérésére. Mivel egy vékony réteg száraz festék könnyen elszakadna, a mérést egy festékkel bevont fél collos gipszkarton lapon végezték.
Az eredmények kétségtelenül kiábrándítóak a „hőszigetelő” festékek kereskedői számára. „A Super Therm növelte a gipszkarton hővezetési tényezőjét, vagyis az eredő hővezetési ellenállást csökkentette.” és: „A Nansulate alkalmazása nem okozott szignifikáns eltérést, ugyanis a Nansulate festékkel bevont gipszkarton hővezetési tényezőjének az eltérése a csupasz gipszkartonétól csak a FOX 314 1%-os mérési hibáján belül van.” – jelentették a kutatók.
Ha egy dominó eldől …
Az „alternatív” szigetelő termékeket árusítók természetesen gúnyolódnak az R-értékek mérési eredményein. Jon Vara, az EDU kiadója mondta a minap: „A hőszigetelő festékek gyártói azt állítják, hogy habár a festékeik paraméterei standard mérési módszerekkel nem határozhatók meg, a gyakorlatban mégis hatékonyak . Egy lehetséges magyarázat erre: csak akkor szigetelnek, ha senki nem néz oda.”
Hogy ezt a valószínűtlen állítást ellenőrizzék, az alaszkai kutatók készítettek három tesztdobozt gipszkartonból. A kontrolldobozban a gipszkartont közönséges festékkel festették be, a másik két tesztdobozt pedig Super Therm-mel, illetve Nansulate-tel. A dobozokat a kültérbe helyezték, és éjszaka belülről egyenletes 23 °C-os belső hőmérsékletűre fűtötték. Nappal nem rögzítették a mérési adatokat, azért, hogy a napsugárzás befolyását kiküszöböljék. Kiderítendő, hogy a dobozok ugyanannyi energiát igényelnek-e az állandó hőmérséklet fenntartásához, a mérést egy hétig folytatták.
Nincs észrevehető különbség
Tessék elhinni, hogy a festék pocsék hőszigetelő. A CCHRC kutatói a tesztdobozos mérés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Super Therm és a Nansulate nem különbözik észrevehető mértékben a hagyományos festéktől. (…) << (idézet vége)
Lám, mesterkedés, nyerészkedés, csalás az Egyesült Államokban is van. A fenti cikkben említett két terméket nálunk is forgalmazzák. Mondhatnánk, hogy mi is csak ilyenek vagyunk, nem rosszabbak? Sajnos nem! A különbség hazánk és az USA között az, hogy ott a szakma, az egyetemi kutatók megvizsgálják, véleményezik a terméket és leleplezik a csalást, szemben a mieinkkel, akik eltűrik, sőt, többen zászlójukra tűzve támogatják azt. Felelős magyar szakmai szervezetek, tudósok, egyetemi oktatók és vezetők nem engedhetnék meg, hogy eltévelyedett tagjaik a tudás, a tudomány imázsát, az ellenőrző szervekbe vetett közbizalmat rombolják, a forgalmazók pedig a fogyasztókat károsítsák.
A labda most az ellenőrző hatóság, az FTC térfelén pattog, írja a cikk végén a szerző, Martin Holladay, majd megadja az ellenőrző hatóság illetékes ügyintézőjének nevét és telefonszámát. Vajon Magyarországon van ilyen hatáskörű hatóság és ott a csaló festékforgalmazásnak felelős ügyintézője? Természetesen van, a Gazdasági Versenyhivatal. Foglalkozott is már csodafestékkel, amelynek forgalmazóját 2012-ben megbírságolta, és további jogsértéstől eltiltotta, mivel: „…termékeivel kapcsolatban – a megkívánt bizonyítás hiánya miatt – jogilag valótlannak minősülő állításokat alkalmazott annak adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményekre, előnyeire vonatkozóan, amely gyakorlattal a vállalkozás megsértette az Fttv. 3. §-ának (1) bekezdését az Fttv. 6. §-a (1) bekezdésének bg) pontjában foglalt tényállás megvalósítása révén.”[3]Elég bíztató lenne ez, ha nem éppen ugyanennek a forgalmazónak a standja mellett álltam volna az Építész Tervezői Napon, 2015. szeptemberében a Bara Hotelban. Minálunk kinél pattog most a labda?
dr. Csomor Rita
fizikus
***
A szerkesztő közbeszól
A kérdés, és annak vitatottsága nem ismeretlen a rendezvény szervezői előtt. 2013 március 21-én egy komplett Építész Tervezői Napot szenteltünk a nanotechnológiának az építőiparban. Szemtanúi voltunk hihetetlen fizikai jelenségeknek, az aerogélek tulajdonságai éppúgy meglepőek voltak, mint a nanobevonatok. Ezek nanofizikai tulajdonságait is Orbán Józsefnek, a PTE egyetemi tanára előadással világította meg, ami alapos fizikai előismereteket nélkül nem volt teljesen érthető, de felfogható volt, hogy ezek működési elve más, mint a hagyományos hőszigeteléseké. Az idézett GVH állásfoglalást is elolvasva, több olyan német kutatási eredmény is van, ami alátámasztja a forgalmazók állításait. Sajnos a kutatások függetlensége általunk nem ellenőrizhető, így egyértelműen állásfoglalni nem tudunk. Viszont annyival tartozunk a forgalmazónak, hogy reagálását közreadjuk, íme:
Köszönöm, hogy röviden reagálhatok – miután megszólítattam – a fenti cikkre. Én voltam az, aki kiállított akkor azon a „Építész Tervezői Napon”. Sokkal könnyebb lett volna ott tisztázni a félreértéseket, elmagyarázni a festék képességeit, beszámolni a 10 éves tapasztalataimról.
Azt elhiszem, hogy egy fizikus egy festékről nem tudja elhinni mire képes, pedig csak egy kicsit kellene a berögzült helyett másképpen, gondolkozni. Természetesen nem a festék tesz „csodát” hanem azok a nanoméretű gömbök, amik benne vannak. Ezek működési elveiről, értékeiről pontos magyarázattal szolgál Dr. Orbán József professzor emeritus cikke – aki maga legalább 4 éve tanulmányozza ezeket a termékeket, és maga is részt vesz a fejlesztésükben – a Magyar Építéstechnika újság 2015/7-8 és 9-ik számában. Ezen tudományos munka áttanulmányozása után a fenti cikk is rövidebb lehetett volna.
Vannak tények, mérési jegyzőkönyvek, és tapasztalatok – ezek egy része éppen a „tervezői napon” megjelent szakemberektől származik – amik egyértelműen bizonyítják a termékcsalád hatásosságát, energiamegtakarító képességét, ami persze nem végtelen, ezt mi is hangsúlyozzuk.
Kár volt előhozakodni azokkal a túlzó amerikai példákkal, amelyek ottani kommunikációra, „mértékegység-bűvészkedésre” és olyan termékekre vonatkoznak, amelyeket hazánkban vagy nem forgalmaznak, vagy csak elenyésző mennyiségben. Ez a része a cikknek kicsit olyan, mint a „Volkswagen botrány”, ha egy dízel motor Amerikában rossz, akkor a hazánkban forgalmazott minden más dízelmotor is az.
Jó csattanónak tűnhet felhozni a GVH vizsgálatot, lám ő is büntetett, de előbb érdemes lett volna el is olvasni a GVH teljes határozatát, vagy legalább a következő sorait, amelyben a GVH nyilatkozza, hogy elfogadott a költségmegtakarításra (energiamegtakarításra) vonatkozó mérési eredményeket:
„Megállapítható tehát, hogy a költségmegtakarítás egy részére vonatkozóan az eljárás alávont vállalkozás bizonyítékokkal szolgált mérési eredményekre hivatkozással, amely méréseket a beadványában hivatkozott szakemberek, szervezetek végeztek.” (29. old)
Valamint azt is leírja:
„Rögzíti ugyanakkor az eljáróversenytanács, hogy hatásköre nem terjed ki sem a versenytársak egymás közötti jogviszonyának vizsgálatára és szabályozására, sem pedig az érintett termékek minősítésére.” (37. oldal alja)
Tehát a GVH nem vizsgálta a termékek minőségét, tudását, mint ahogyan azt Amerikában tették, tehát a párhuzam nem jön össze. Nagyon szívesen látom a cikk íróját irodámban, hogy megismerje egy ilyen festékkel festett lakás kényelmét, elviszem szívesen a festés előtt sajnos penészes otthonomba, hogy a mára penészmentes körülmények között átolvashassa az energiamegtakarító képességre vonatkozó jegyzőkönyveket.
Üdvözlettel a kiállító
[2]A CCHRC intézet kutatási beszámolója (“Product Test: Nansulate and Super Therm”) online elérhető itt:
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére