Most már tény: Magyarország akusztikai szempontból negyedosztályú... sincs

„Nagy mellényúlásnak” nevezte az 1995-ös Nemzeti Szabványosítási törvényt Dr. habil. Reis Frigyes akusztikai szakértő napindító előadásában. Az akusztika jogszabályi hátterét áttekintő előadásában azért fogalmazott így, mert ez a törvény törölte el az akusztikai szabályok kötelező jellegét. Két évvel később az Építési Törvény majd az OTÉK már megfogalmaz követelményeket, míg a 27/2008 KvVM-EÜM rendelet már kötelező zajhatárértékeket ír elő. Az MSZ 15601 pedig hangszigetelési előírásokat tartalmaz. A legzavaróbb az éjszakai zaj, ezért forgalmas városi főutakra normál ablakkal hálószoba nem tájolható – amint egy esettanulmányon keresztül megmutatta az előadó.
Nagy tömegű, 500 kg/négyzetméter körüli szerkezetekkel lakáselválasztó falakat is lehet megfelelő hangszigeteléssel készíteni, de a gépészet ezt ne rontsa le! – hangsúlyozta Márta Tibor (Xella). Ahol pedig könnyebb homlokzati falhoz vagy tetőszerkezethez csatlakozik a szerkezet, a kerülőutas hanggátlást a szerkezet túlvezetésével ki kell küszöbölni. A legtöbb szerkezetre igaz a „tömegtörvény” – folytatta a témát Kovács László fejlesztőmérnök (Bakonytherm), azaz arányos a hangszigetelő-képesség a tömeggel, azonban a cég Zajstopp téglájára mégsem igaz. A magyar szabadalom alapján gyártott tégla porózus, térhálósított kötésű homokot tartalmaz, ami elnyeli a hangokat. Így ebből a termékből mindössze 10 cm vastag falazat 54 (-2, -4) decibeles hanggátlást, a 20 cm vastag fal 55 (-2, -5) decibeles hanggátlást biztosít laboratóriumi mérések szerint. Ez rezgéscsillapító vakolattal akár tovább javítható. Még ennél is vékonyabb szerkezeteket mutatott Marosy Géza zaj- és rezgésvédelmi szakértő (Trocellen): az ólom- vagy poliolefinbetétes nehézlemezek mindössze 0,5-1,5 cm vastagságúak, mégis 12-16 dB zajcsökkentés érhető el velük. Elsősorban ejtőcsövek burkolására hasznosak, de például lakások közötti falak vagy tetők javítására is használhatók, míg a cég szokványos, 4-10 milliméteres PE-hab úsztatórétegeket is kínál. Az úsztatórétegekkel foglalkozott hosszabban Varga Tamás is (Ursa), hiszen gyakran rontják el. Divat lett például a gépészeti vezetékek aljzatban vezetése, ami nem gond, amíg nem az úsztatórétegben vezetik. A csőkeresztezésnek is el kell férni a szerelőrétegben, a széleken a peremszigetelést pedig korrekten meg kell oldani, hogy ne „mandinerben sugározzon le” a perem. És nem szabad elfelejtkezni az erkélyek hangszigeteléséről sem, erre a sima hangszigetelés nem felel meg!
A hőtechnika osztályozása világszerte elterjedt – taglalták előadásukban Dr. Hunyadi Zoltán, Mesterházy Beáta és Nagy Attila Balázs (BME Épületszerkezettan Tanszék), hamarosan várható hasonló osztályozás az akusztikai minőségre. Az ISO 19488 szabványjavaslat hamarosan elkészül, az akusztikai minőséget A-F osztályokba sorolva, 4 dB lépésközökkel. A jelenlegi magyar követelményértékek a D osztálynak felelnek meg, még az úgynevezett „emelt” igényszint is, utózengésre (teremakusztikára) pedig nincs is előírás. A valóságban ezt a követelményszintet sem éri el az épületek jelentős része, azaz a magyar építőipar akusztikai szintje a negyedosztályban sincs.
A gondok a burkolatokkal csak az esetek 5-10 százalékában orvosolhatók – folytatta a problémák bemutatását Kende László (Forbo, Top Trade). Sima hátfalas PVC, linóleum burkolatokkal alig hallható, 2-5 decibeles lépéshang csillapítás érhető csak el, míg akusztikus, többrétegű padlókkal 14-19 decibel. Szőnyegpadlókkal akár 32 dB is lehet ez az érték. Hangelnyelésben viszont csak a szőnyegpadlók érnek valamit (alfa értékük 0,3-0,7 lehet), illetve a nehéz függönyök. Utóbbiak között kakukktojás a Vescom könnyű, fényáteresztő akusztikus függönye 0,5-0,6 hangelnyelési értékkel. Brassnyó László (Knauf Insulation) konkrét példákat is mutatott a teremakusztikai javításra: egy iskola tornaterme olyan visszhangos volt, hogy már kis hangerő mellett sem volt érthető a beszéd. Ennek javítására fagyapot táblákat helyeztek el a mennyezeten, illetve a falakon, utóbbi esetben párnafákra, ásványgyapot kitöltéssel. A hangelnyelés 0,35-ről 0,85-re nőtt, az utózengés 2,88-ról 1,53-ra csökkent, így a beszédérthetőség megfelelő lett. A fagyapotok egyébként már 3 helyett 2 milliméteres szálból készülnek, finomabbak, szebbek, és 60 cm szélességben is kaphatók (például álmennyzetekhez).
A szokásos, szinte korlátlan hanggátlásig rétegezhető Blue Acoustic gipszkarton falak mellett Szentesi Mária (Rigips) bemutatta a terhelhető Habito gipszkarton falat, melyet egy kísérletben egy „molly” rögzítőelemmel 150 kilóig, sima pozdorjacsavarral 90 kilóig lehetett terhelni. Érdekes példaként még egy tanterem akusztikai javítását mutatta be, ahol a pedagógusok és a diákok is drámai változásról, a tanulási lehetőségek, figyelem ugrásszerű javulásáról számoltak be. A perforált álmennyezettel, fali panellel az utózengést 0,7-ről 0,3-0,4 értékre sikerült csökkenteni.
Extrémebb zaj- és rezgésforrások elleni védelmeket ismertetett Horváth Zoltán zaj- és rezgéscsökkentési szaktanácsadó. Elsősorban a különböző gépek (légtechnika, tranfszformátor, liftgépház stb.) rezgéseitől kellhet különleges mértékben védeni az épületet. Az építészek körében is közismert úsztatott padlókon túl a gépek rugalmas alátámasztása (paplan, gumi, rugó, jack-up úsztatás), esetleg függesztése, úsztatott gépalapok jönnek szóba, míg zajos mozik, diszkók, ipari üzemek esetében a ház-a-házban rendszerekre is szükség lehet – szerkezeti úsztatásokkal. Ezekhez akusztikai tervezésre van szükség, annál is inkább, mert például lapostetők esetében, ha a rugalmas hőszigetelésre teszünk rugalmas alátétet, olyan többszabadságfokú rendszert hozunk létre a „rugók” soros kapcsolásával, mely gyakorlatilag nem megfoghatóvá teszi a szerkezetet. Ilyenkor jobb „tükör gépalapot” létrehozni a hőszigetelés felett – természetesen statikai és akusztikai méretezés mellett. Pontos tervezést igényel a filigrán előregyártott technológia is, hiszen az elemeket is gyárban, pontosan készítik méretre – mondta el Magyar Gábor vezető statikus (Leier). Az akusztikai úsztatást (pl. tronsole elemeket) is gyárilag helyezik el. A kéregpanellel készített monolitikus lakáselválasztók is kiválóak, hacsak a szakági kivitelezők („a hanghídépítők hada”) el nem rontja annak megvésésével, de ezzel egyébként a homlokzati falak esetében is meg kell küzdeni.
Az irodák akusztikai komfortja nem arról, hogy az emberek „jól érezzék magukat”, hanem a munkavégzés hatékonyságáról, termelékenységéről – mutatott rá Györe Tamás (Anders Gravert/Saint-Gobain Ecophon). Rengeteg felmérés támasztja ezt alá, sőt, azt is igazolták, hogy megfelelő hangelnyeléssel egyterű irodákban csökken az úgynevezett „komfortos távolság”, azaz akár kisebb irodafelület is elég. Az Ecophone mindegyik álmennyezete A osztályú, azaz a legjobb hangelnyelésű. Laczka Miklós (Knauf AMF) ennek némileg ellentmondva úgy fogalmazott: „a hangelnyelés maximalizálási, hanem optimalizálási kérdés”. Azaz bizonyos helyeken, például előadótermekben, tantermekben az előadó felett és mögött hangvisszaverő felületre van szükség. Meglévő terek akusztikai javítására akár ragasztható Alpha One lapokkal, akár függesztett elemekkel, vagy (például kisebb tárgyalókban) fali hangelnyelőkkel. Tornatermekben, sportpályáknál a labdaállóság, uszodákban a páratűrés lehet még követelmény.
Napzáró előadásában Kotschy András fizikus, akusztikus a teremakusztikát tekintette át. Erre magyar szabvány, előírás nincs, de optimális értékek igen: beszédérthetőség (RaSTI > 0,6), utózengés (RT,közepes utózengési idő, Tk koncerttermekben 1,4-2,8), világossági szint (Clarity – C80 = +/- 2 dB, oldalhatás (LE). A tervezés ma már számítógépes programokkal is zajlik (pl. CATT-Acoustic), de azért néhány alapelv követhető. Például tantermek, előadótermek esetén a síkmennyezetnél az íves, a törtvonalú kedvezőbb, és a hangvető felületekről is gondoskodni kell. Sok új tornaterem úgy zeng, hogy tanítani sem lehet benne, nemhogy más célra használni. Legalább a mennyezet legyen ilyen esetben hangelnyelő. És ugyanez a probléma jelentkezik sok épülő vagy csak tervezett uszodánál, ahol sajnos csak a gépészet hangszigetelését veszik be a költségvetésbe, a visszhang csökkentésére már nincs pénz.
Több előadó is örömmel fogadta az akusztikai konferenciák esetén szokatlanul magas, közel kétszáz fős résztvevői létszámot (ami persze az Építész Tervezői Napok esetén nem rendkívüli), de a magyar épületek akusztikai színvonalát tekintve kijelenthetjük: lenne még ezen a területen mit tanulni a szakértőktől.

A konferencia online formában is meghallgatható, illetve kreditpontért, jelentkezés után végezhető képzésként.