Svéd mélyépítés: egyszerre bővül minden szegmens

Svéd infrastruktúra-politika, növekvő európai fókusz 

Svédország észak-déli irányban erősen elnyúlt alakja miatt (1600km) az utak és vasutak iránti igény jóval nagyobb, mint máshol Európában. Ráadásul, az északon található svéd bányászat, acélipar és erdészet a GDP és az export jelentős részét teszik ki, így nagy szükség van megbízható szállításra. A legtöbb út és vasút viszont régen épült és nem volt jól karbantartva. Az évtizedeken át tartó túl alacsony beruházás miatt az utak, vasutak és vízhálózat is vagy már elérte, vagy közeledik a műszaki élettartama végéhez. A befektetés immár nem opcionális, hanem kötelező és teljesen új infrastruktúra épül a jövőbeli igények kielégítésére.

Az utóbbi években Európában is egyre inkább előtérbe került az infrastruktúra kérdése mivel a tartósan alulfinanszírozott beruházások akadályozzák a termelékenység növekedését és visszavetik Európa gazdasági fejlődését az Egyesült Államokhoz és Ázsiához képest. Ez újabb vitákat és politikai kezdeményezéseket indított el, amelyek célja e hiányosságok kezelése és a gyorsabb társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése. Németországban például a nagy infrastrukturális beruházásokról szóló történelmi döntések jelölték ki ezt az új irányt. A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy végül nem lesz annyi pénz a mélyépítési piacra, mint amennyit a német politikusok ígérnek.

Svédországban az új, 2026-2037 közötti Infrastruktúra Terv a valaha volt legnagyobb, és reálértéken 27%-os növekedést jelent az előzőhöz képest. A Terv alternatív finanszírozást is megnyitna, hogy felgyorsítsa a beruházásokat ott, ahol a piaci feltételek gyorsabb cselekvést tesznek lehetővé, mint az állami bürokrácia. Az északi Malmbanan vasútvonal egyértelmű példa arra, ahol jelentős gazdasági érdekek forognak kockán, de az ismétlődő problémákat a közszféra még nem kezelte elég gyorsan.

A jogalkotó dolgozik az energiapolitikán is, hogy megteremtse a villamosításhoz szükséges feltételeket, amelyek a fenntarthatóbb társadalomhoz való átmenethez kellenek. Az új zöld iparágaknak köszönhetően Svédország versenyelőnyre tett szert és ezen a téren nemzetközi szinten is nagyon jól áll. Azonban a villamosenergia-termelés jelentős növelésére van szükség, mivel a felhasználás várhatóan meredeken nőni fog. A villamosenergia-árak stabilitását is biztosítani kell, hogy ne váljanak korlátozó tényezővé. A hosszú távú beruházások ellenére, például az atomenergiába és a szélenergiába, a rövid távú hatások még mindig viszonylag korlátozottak.

Növekvő finanszírozási költségek, magasabb hosszú távú kamatlábak

Az infrastrukturális projekteket nagyrészt az állam finanszírozza, mely egyre nehezebb a hosszú távú kamatlábak emelkedésével. Az adósságfinanszírozásra való nagyobb támaszkodás növelte az államkötvény-kibocsátást, mely magasabb hozamokat és kamatkiadásokat eredményezett. Ez viszont csökkenti a fiskális mozgásteret. Igaz, Svédország államháztartása továbbra is erős a régóta fennálló többletcélnak köszönhetően. 2024 őszén új, 2027-2034 közötti költségvetési keret került elfogadásra, amely a többletcélt kiegyensúlyozott költségvetési céllal váltotta fel, miközben az adósságcél változatlan maradt. Ez a változás várhatóan nyolc év alatt mintegy 200 milliárd svéd koronát szabadít fel. A munkáltatók, a szakszervezetek és az önkormányzatok szerint viszont az államnak nagyobb felelősséget kellene vállalnia az infrastrukturális beruházásokért. Több közgazdász is proaktívabb költségvetési politikát szorgalmaz a szükséges projektek biztosítására. Az erős államháztartás és viszonylag alacsony hosszú távú kamatlábak ellenére továbbra is fennállnak a finanszírozási korlátok hiszen a költségek még a svéd viszonyokhoz képest is nőnek.

Svéd mélyépítési beruházási boom 2028-ig

2023 óta a mélyépítési beruházások, felújítás és karbantartás is folyamatosan bővül, ami jelzi, hogy ez a piac nem annyira érzékeny a gazdasági ciklusokra, mint a lakó- és kereskedelmi ingatlanok új építése és felújítása. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a finanszírozás főleg az állami szektorból vagy egy monopolpiac díjaiból származik. Az erős államháztartás miatt Svédország tud új infrastruktúrát építeni, karbantartási adósságot fizetni, annak ellenére, hogy az építési költségek az elmúlt években jelentősen megnőttek. És kell is hisz az elhasználódott utak, a túlzsúfolt vasutak és az elavult víz- és csatornahálózatok miatt a karbantartást már nem lehetett tovább odázni. A védelem, az éghajlatváltozás és az ipari terjeszkedés növekvő igényeivel együtt ez most példátlan állami beruházási hullámot idézett elő, mely az összes infrastrukturális szegmensben egyszerre zajlik: 

• Útkarbantartás: a Prognoscentret becslései szerint az erre fordított kiadások reálértéken 30%-kal bővülhetnek 2025 és 2028 között, mely történelmi összehasonlításban is kivételesen magas arány.
• Vasúti infrastruktúra: az új Nemzeti Közlekedési Terv komoly pénzeket allokál az új vasútvonalak építésére és a meglévőek fejlesztésére. Kiemelt projektek az Ostlänken nagysebességű vonal, a Norrbotniabanan és a Malmbanan árufuvarozási folyosó korszerűsítése. De mivel a vasútépítési piac viszonylag kicsi, a termelékenységnek javulnia kell a Terv megvalósításához.
• Vízhálózat, energia: az elektromos hálózatokba, valamint a víztisztító telepekbe és a csővezetékekbe történő beruházások is felgyorsultak.
• Védelmi építkezések: nagyjából megduplázódtak néhány év alatt, és a NATO-tagság további projekteket fog ösztönözni a kelet-nyugati közlekedési folyosókon. 
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a villamosítás és Észak-Svédország zöld iparosítása szintén a hosszú távú bővülés motorja.

A beszerzési viták, a munkaerőhiány, a korlátozott vállalkozói kapacitás és a hosszadalmas engedélyezési eljárások továbbra is kihívást jelentenek, bár az európai infrastrukturális fellendülés fokozza a képzett munkaerőért és erőforrásokért folytatott versenyt. A jövőre nézve egyre több szó esik a megnövekedett magánfinanszírozásról az állami beruházások kiegészítéseként, mely újabb lendületet adhat a mélyépítés bővülésének.

Eredeti cikk: Mårten Pappila, Prognoscentret, az Euroconstruct svéd tagintézete
Magyar verzió: Buildecon, az Euroconstruct magyar tagintézete