Szakmai, civil összefogás és sajtóriadó a bécsi utcai a bontási engedély ellen

A civilek az alábbiak szerint tiltakoznak:
Példa nélküli a szakmai és civil összefogás a Bécsi utcai Zeppelin beruházás ellen hónapok óta, a sajtóban mégis az ingatlanfejlesztő a hangadó! Most, közvetlenül Karácsony előtt, a bontás reális veszélye miatt kell a sajtó nyilvánosságához fordulnunk!
Amint az a médiából nyár óta ismert, az V. kerület elvi építési engedélyt adott ki a Csipak Aquisitions „Új Városközpont” beruházására. Ez a Bécsi utca páros oldalán, öt épületnek a lebontását jelentené, a Világörökség területen. A helyükre a Deák Ferenc utca felett is átnyúló modern kereskedelmi és irodaépületet terveznek a Belvárosban eddig példa nélküli méretekkel, alatta 430-470 férőhelyes mélygarázzsal, fölötte pedig egy szállodaként működő „üvegszivar” formájú építménnyel, amely meghatározná az egész belváros látképét. A bontást a beruházó médianyilatkozatai szerint 2011 január első felében kezdik meg.
- Azt hittük, nyári sajtókacsa a „léghajó Budapest egén”, amely eklektikus, mégis egységes belvárosunkba belehasít és fölé telepszik idegen polipként.
- A Fővárosi Közgyűlés ok nélkül tavasszal megszüntette a szecessziós Fischer áruház épületének helyi (fővárosi) védettségét, de a világörökség cím miatt területi (MJT)védettséget élvez a teljes Belváros.
- Három szervezet fellebbezésére Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala az V. kerület Önkormányzat Hivatala által kiadott elvi építési engedélyeket megváltoztatta és a beépítési paramétereket korlátozta. Így az épület legnagyobb építménymagassága legfeljebb 30 méter lehet, összhangban a Főváros Városépítési Keretszabályzattal. Jelenleg bírósági szakaszban van az elvi építési engedély.
A jelenlegi helyzetben az 5 helyett 3 telekre már a csak egy szfinx formájú torzó valósulhatna meg!
- A beruházó 3 épületre már bontási engedély iránti kérelmet nyújtott be, amelynek elbírálása folyamatban van jelenleg a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal)szakhatósági állásfoglalására vár.
- A szakmai és civil közvélemény állásfoglalásaiban elítéli a belvárosi történelmi telek- és beépítési struktúrát megváltoztató, az épületek értékét nem vizsgáló, léptékében idegen beruházást. Kihangsúlyozandó, hogy a megvalósítás Budapest világörökségi címét súlyosan kockáztatja.
- Az ICOMOS nemzetközi szervezet által a legfőbb állami és önkormányzati vezetőknek írott levél is elítéli ezt a beruházást.
Számos civil szervezet – élőlánccal, tüntetésekkel, petíciókkal, 10.000 fölötti kül- és belföldi tiltakozó aláírásokkal – egységesen összefogott lakóhelyünk, szép fővárosunk védelmében. Külön kiemelendő a fiatalok aktivitása, a Váralja Szövetség és a Fiatal Műemlékvédők Egyesülete értékvédő javaslatai.
A civil szervezetek a lakosság képviseletében ragaszkodnak ahhoz, hogy beleszólásuk legyen lakókörnyezetük alakulásába. Követelik a történelmi értékek tiszteletben tartását, a köz érdekét az egyéni érdekekkel szemben.
A sajtó erejét kéri a civil és szakmai közvélemény a valós értékek tolmácsolására, a lakosság korrekt tájékoztatására, a veszélyhelyzetekben a közügy melletti kiállásra.

Az eddig történtek:
- 2010 április 29-én az V. kerület kérésére a Fővárosi Közgyűlés megszünteti a Bécsi utcai szecessziós stílusú Fischer-ház helyi védettségét annak ellenére, hogy ezt mind a főpolgármester, mind a főváros települési értékvédelmi ügyosztálya ellenezte. A Fischer-ház éppen száz éve épült és Budapest első modern nagyáruháza volt. Az V. kerület ezt követő sajtónyilatkozatai szerint „az épületnek semmiféle védelemre érdemes kultúrtörténeti, építészeti értéke nincs”.
- Június 30-án a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a Főváros összevont tervtanácsa (Központi Építészeti és Műszaki Tervtanács) 18 meghívott taggal – köztük a Magyar Építész Kamara (MÉK) delegált tagjaival – jóváhagyja az „Új Városközpont” elnevezésű Bécsi utcai beruházás vázlattervét. A tervtanács július 15-én közzétett határozata azonban a beruházás részleteit nem pontosítja, így az sem világos, hogy a bontást öt vagy három épületre hagyja jóvá. A határozatban kikötik, hogy a végleges engedélyezési szintű építészeti tervek tervtanácsi véleményezéséig ne kerüljön sor az öt épület bontására, és hogy a meglévő épületek értékvizsgálatát dokumentálni kell. A határozat szerint „a végső döntést a tényleges tervek ismeretében hozzák meg.” A szakmai nyilvánosság csak ekkor ismeri meg az addig titokban tartott beruházás tervét.
- Július 9-én a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) öt tagja, neves Ybl-díjas építészek nyilvános állásfoglalással tiltakoznak az építészfórum.hu honlapon a beruházás ellen. Ehhez néhány nap múlva a Budapesti Építész Kamara elnöksége is csatlakozik, majd a következő hónapokban az állásfoglalást több mint 4600 ember támogatja internetes aláírásával. Tiltakozó állásfoglalást ad ki a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Műegyetem Urbanisztikai Tanszéke is.
- Július 17-én a nemzeti értékek megőrzéséért tevékenykedő Váralja Szövetség állásfoglalásban tiltakozik a tervezett beruházás ellen és ezt követően a tiltakozások szervezőjévé válik.
- Július 30-án a Magyar Építész Kamara vezetése elhatárolja magát a tervtanács döntésétől és visszahívja a tervtanácsi tisztségükből a tervtanácsi döntésért felelős tagjait. A MÉK nyílt levélben hívja fel a Magyar Kormányt és az V. kerületet a beruházás felülvizsgálatára.
- Augusztus 3-án a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) állásfoglalást tesz közzé, amely hangsúlyozza az egész Bécsi utca területi védettségét és a beruházás újragondolására szólít fel.
- Augusztus 24-én az V. kerületi Polgármesteri Hivatal Építési Hatósága gyorsított eljárással (5 nap alatt!) kiadja az elvi építési engedélyt, sőt a kerületi főépítész ellentmondásos tájékoztatása nyomán egyszerre két engedélyt: az egyiket öt, a másikat három jelenlegi épület helyére!
- Szeptemberben három szervezet, az ICOMOS (Nemzetközi Műemlékvédelmi Tanács, az UNESCO Világörökség Bizottság hivatalos tanácsadó szervezete) Magyar Nemzeti Bizottsága, a Budapest Világörökségéért Alapítvány és a Budapesti Városvédő Egyesület, valamint egy tíz Ybl-díjas építészből álló csoport egymástól függetlenül fellebbezéseket nyújtanak be az elvi építési engedély ellen a számos szabálytalanság miatt. Néhány példa: Nem kérték ki a KÖH jóváhagyását, ami kötelező lett volna. A bontás ellentétes a jogerős miniszteri rendelettel, amely szerint az érintett terület világörökségi védelem alá tartozik. A tervezett beruházás ütközik a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Belvárosi Forgalomcsillapítási Határozattal, ezen kívül az Építész Kamara szakvéleménye szerint ellentétes a Fővárosi Rendezési Tervvel.
- Szeptember 29-én a témáról nagy sikerű szakmai vitafórumot tart a Magyar Urbanisztikai Társaság, melyen meghívás ellenére sem a beruházó, sem a kerületi főépítész nem jelenik meg.
- Szeptember 30-án sor kerül az első figyelmeztető civil demonstrációra a Váralja Szövetség szervezésében, az V. kerületi polgármesteri hivatal épülete előtt. A mintegy 100 főnyi tüntető egy több száz fő által aláírt petíciót szeretne átadni Rogán Antal polgármesternek, aki azt nem veszi át. Az egybegyűltek riadóláncot hoznak létre, hogy a testükkel védjék meg az épületeket, amennyiben a bontás elkezdődne.
- Október 8-án az Élőlánc Magyarországért szervezésében több más civil szervezet és az építészszakma részvételével kb. 200 fő tüntet, élőláncot alkotva a lebontásra ítélt épületek körül. Neves közéleti személyiségek a felkért hozzászólók. A Váralja Szövetség bejelenti, hogy internetes aláírásgyűjtést indít a beruházás leállításáért. A petíciót egy hét alatt több mint 10.000 ember írja alá!
- Október 20-án a fellebbezések nyomán megszületik a Közigazgatási Hivatal állás-foglalása: eszerint az új épület nem lehet magasabb 30 m-nél. Az állásfoglalás továbbá megállapítja, hogy az elvi építési engedély „nem alkalmas a részletek megítélésére”.
- Október 28-án az V. kerületi önkormányzat képviselőtestülete a kerület szervezeti és működési szabályzatát megsértve megszavazza a beruházás „településfejlesztési szerződését”, az ellenzéki képviselők tiltakozása ellenére. Ezen a napon a Kortárs Építészeti Központ szervezésében megrendezésre kerül az első nyilvános szakmai vita a beruházó tulajdonos, Csipak Péter, valamint a beruházást támogató és ellenző építészek között. A vita végén, a kérdések perceiben felszólalók indulatosan támadják a beruházást, amit a hallgatóság vastapsa kísér. A média nem ad hírt az eseményről.
- November 5-én a londoni központú ICOMOS angol nyelvű levélben fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Tarlós István főpolgármesterhez, Rogán Antal polgármesterhez, Tamási Judithoz, a KÖH vezetőjéhez és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez. Az ICOMOS a beruházás megvalósulása esetén kilátásba helyezi Budapest világörökségi címtől való megfosztását. A figyelmeztetésnek különös súlyt ad, hogy 2009-ben Drezdát már megfosztották a világörökségi címtől egy hasonló modern beruházás megvalósítása miatt. Budapesttel egyébként idén már egyszer foglalkozott a Világörökség Bizottság, amikor a pesti zsidónegyedben történő sorozatos bontásokat a világörökségi címet veszélyeztető súlyos problémának nyilvánították!
- November 7-én a Váralja Szövetség szervezésében több más civil szervezet részvételével kb. 400 fős tüntetésre kerül sor a Bécsi utcában. A média nem ad hírt az eseményről, csupán az Echo TV több nappal későbbi éjszakai műsorában történik rövid említés, illetve egy-két elszórt híradás található az Interneten. A befektető és annak támogatói ugyanakkor többször is szerepelnek a médiában és az építkezést népszerűsítik. Csipak Péter, a beruházó a médiában többször is arról beszél, hogy a bontásokat január elején kezdik. („A régi épületet hermetikusan körülzárják és belülről bontanak. A beteg testrészt kiemelik” a belvárosból – mondja Cselovszki Zoltán a Magyar Demokrata november 24-i beruházáspárti cikkében.)
- November 10-én a Budapesti Városvédő Egyesület levélben fordul Tarlós István főpolgármesterhez a beruházás megakadályozására.
- November 22-én, illetve 23-án a Váralja Szövetség petíciót nyújt be Schmitt Pál köztársasági elnökhöz és Orbán Viktor miniszterelnökhöz az Interneten összegyűjtött több mint 12.000 tiltakozó aláírással. A dokumentumot mindketten átveszik, a miniszterelnök megbízottja tájékoztatása szerint az ügyben egy szakértői bizottság fog állást foglalni. A petíció átvételét követően a Váralja Szövetség sajtótájékoztatóján senki nem jelenik meg a média részéről.
- November 24-én az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság és a Budapest Világörökségéért Alapítvány bírósági keresetet nyújt be a Közigazgatási Hivatal állásfoglalása ellen. A vonatkozó jogszabályok szerint azonban ennek az ügyben nincsen halasztó hatálya.
- November 25-én Mádl Dalma asszony jelzi, hogy a következő tüntetésen személyesen is részt venne.
- November 29-én Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke a főpolgármester kérésére – mint annak tanácsadója – előzetes állásfoglalást tesz közzé a beruházás ellen. (Lásd teljes terjedelmében: www.varosvedo.hu/cikk.bve?id=506)
- November 30-án benyújtotta három épületre benyújtja a bontási kérelmet a beruházó. Az ügyben szakhatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amelynek véleménye döntő.
- December 5-én Osskó Judit építészeti és várospolitikai műsorában első ízben kerül a szélesebb nyilvánosság elé az „Új Városközpont” beruházás elleni tiltakozás. (MTV1 - Unokáink is látni fogják „A belvárosi Zeppelin?” december 5. 24.00, majd megismételve december 16. 16:00 – Ld. az Interneten: http://indavideo.hu/video/Unokaink is latni fogjak A belvarosi Zeppelin)
- December 13-án a Fővárosi Közgyűlés közmeghallgatásán több civil szervezet képviselője ismételten tiltakozik a beruházás ellen Tarlós István főpolgármester és a teljes városvezetés előtt. Tarlós István bejelenti, hogy az ügyben az építészeti bizottság héten tervezett ülésére a civil képviseletet is meghívja.
- December 17-én a Főpolgármester és az Építészeti Bizottság –civil képviselet bevonásával – állást foglal az ügyben, egyetértve az ICOMOS nemzetközi bizottság levelével, megismételve a bontás tilalmának Központi Tervtanácsi állásfoglalását.
- December 22-én a tiltakozók széles szakmai és civil összefogást és sajtóriadót szerveznek annak megakadályozására, hogy – építési terv nélkül és a Központi Építészeti és Műszaki Tervtanács állásfoglalását figyelmen kívül hagyva, kihasználva az ünnepnapok csendjét – a kerület kiadja a bontási engedélyt és így, a beruházó szándéka szerint, január elején megkezdődjön a bontás.