Néhány napot töltöttem a nyár elején a kaliforniai nagyvárosban. Egyik úti céltól a másikig autózás közben csak arra érdemes fókuszálni, hogy a megfelelő ponton hajtsunk le a városi autópályáról, látnivaló alig akad. Mindössze három látvány maradt meg bennem. A SpaceX irodájánál az út mellé állított életnagyságú rakétája, a város kellős közepén pumpáló olajkutak, és egy gigantikus, kusza betonmonstrum.
Utóbbi a (W)rapper irodatorony, Eric Owen Moss amerikai építész munkája, amely a homlokzatot lefedő szerkezeti tartórendszerről kapta a nevét. Moss, aki az Eric Owen Moss Architects-et vezeti, és évtizedek óta tervezte a tornyot, nemrég fejezte be a 72 méter magas építményt Los Angelesben.
A torony nagyjából T alaprajzú, egy téglalap alakú – egyik végén ívelt – elsődleges tömeggel, amely a hasznos alapterület nagy részét foglalja magában, egy külső mag pedig az elsődleges közlekedési zónát és a további helyisé geket tartalmazza.
Külseje üveg és acél tartószerkezetek keveréke, amelyek a belső lemezek I gerendáiból nyúlnak ki a homlokzaton át a talajszint alatti szeizmikus elválasztó zsámolyokig.
A homlokzatot szürke színű tűzálló cementvakolattal burkolták, így az épületről az első benyomás, hogy egy excentrikus brutalista betonkolosszus. Az azonos anyagokból készült külső lépcső cikcakkban halad fel a szerkezet egyik oldalán, beleolvadva a szerkezeti burkolatok közé.
A szerkezeti acél és a külső mag lehetővé teszi, hogy az alaprajzok pillérmentesek legyenek, ami a tervező szerint a hagyományos szeizmikus kritériumok ötszöröse földrengésállóságot biztosít.
Valószínűleg ez a legbiztonságosabb épület a környéken, és életciklusa elméletben végtelen. Ha szerdán földrengés lesz, akkor csütörtökön mindenki visszatérhet dolgozni, tehát ez nem egy olyan épület, amelyet újjá kell építeni egy földrengés után. Annak ellenére, hogy a szerkezetben nagy mennyiségű széndioxid tartalmú anyagot, például acélt használnak, Moss úgy véli, hogy ez a hosszú élettartam hosszú távon kedvezően járul hozzá az épület ökolábnyomához.
Az épület kreatív központnak készült, összhangban a környék többi fejlesztésével. A torony tervezett élettartama nemcsak a szerkezeti szempontokból, hanem a stílus és a terv heterogenitásából is adódik. Ez magában foglalja a szobrászi módon formált homlokzatot, valamint annak kiemelkedéseit, amelyek számos különböző belmagassági változatot tartalmaznak.
Ezenkívül a belső pillérek hiánya eredményeként kapott nyitott alaprajzokat úgy tervezték, hogy elősegítsék a belső kialakítás rugalmasságát. Az olyan koncepcionális építészet, mint a (W)rapper, bátoríthatja a vállalkozók nyitottságát. Ez abból a tapasztalatból fakad, hogy az alacsony építésű területeken található, önálló karakterrel rendelkező épületek a „homogenizált” városokkal szemben kívánatosabbak a kreatív és ötletes munkához.
És talán valóban egy ennyire formabontó épületben dolgozók kreativitással próbálják majd élvezetesebbé tenni az unalmas hétköznapokat. Csak nehogy szörnnyel álmodjanak éjjelente.
Képek: ericowenmoss.com / Tom Bonner
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére