XIX. Nemzetközi Építészkongresszus – Az építészet természete

Először Csanády Pál, a Metszet főszerkesztője üdvözölte a 725 regisztrált résztvevőt. Ezt követően Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár mondta el megnyitó beszédét. A főváros építéséhez ismertette a hármas aranyszabályt: Álmodj szabadon, tervezz felelősen és építs precízen. A megvalósításhoz fontos közösségi célt kell meghatározni, jó tervezési programot, mely három fázisból áll: előkészítés, tervezés, kivitelezés. A közelmúlt két kiemelkedő tervpályázatáról szólt – Városmajor és a Nyugati pályaudvar –, amelyek végeredménye a kongresszus időpontjában még nem volt ismert. Budapest Közép-Európa egyik legizgalmasabb városa, ezért a pályázatok nemzetközi vonatkozásban is rendkívül vonzóak. Ehhez erőteljesen hozzájárul a hiteles zsűri is. A kormány szorosan együttműködik az önkormányzatokkal még akkor is, ha politikailag eltérő véleményen vannak. Legutóbb a főpolgármester Erő Zoltánt, Budapest főépítészét küldte a bírálóbizottságba. A kerületek is delegáltak résztvevőket. A MÉSZ, a MÉK, az egyetemek és a civilek is képviseltették magukat a zsűriben.

Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke először is lejátszotta az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) elnöke, José Luis Cortés, majd a II. régió (Kelet-Európa és Közel-Kelet) alelnöke, Istelianna Atanassova videóüdvözletét. Ezt követően az idén 120 éves MÉSZ nevében köszöntötte a kongresszust. A Magyar Építőművészek Szövetsége alapító okiratát 1902 áprilisában írta alá 25 építész, az élen Lechner Ödönnel, a tagok között Komor Marcell, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészekkel. Krizsán András felsorolta az egymást követő építészgenerációk legkiválóbb képviselőit, a kongresszuson megjelent, legfiatalabb építészekig. A MÉSZ a Mesteriskolák megszervezésével gondoskodott a végzett építészek posztgraduális képzéséről. A MÉSZ elnökei voltak 1902 és 1919 között: Hauszmann Alajos, Quittner Zsigmond, Pecz Samu, Palóczy Antal, Lechner Ödön, Neuschloss Kornél.
Krizsán András MÉSZ-elnök, valamint a szlovák építőművész szövetség elnöke, Juraj Hermann, továbbá a lengyel és a cseh építőművész szövetségek alelnökei, Grzegorz Stiasny és Oleg Haman megemlékeztek az ukrán-orosz háború áldozatairól, majd pedig bejelentették, hogy közös építészi diplomadíjat alapítanak, s ezt az okmányt aláírták.

Az építészet természete témakörű rendezvény bevezető előadását Austin Williams (Future Cities Project, London) brit építész, a kongresszus levezető elnöke és kurátora tartotta (Metszet, 2022/1 szám, 1. o.). Mondanivalóját négy fő téma köré csoportosította: történelmi narratíva, lakossági környezet, építészeti nevelés és demokratikus deficit. Az első ponthoz: 1975-ben, az amerikai-szovjet együttműködés keretében, az Apollo–Szojuz-program részeként létrejött az első űrállomás. További példák: Paolo Soleri Arcosanti városa és az Archigram csoport. „15 perces városokat” kell tervezni, ahol minden lényeges intézmény 15 percen belül gyalogosan elérhető. A második ponthoz: Thomas Malthusra hivatkozva a népesség és az erőforrások grafikonját rajzolta fel az előadó. A lakosságszám exponenciális görbe mentén növekszik, míg az erőforrások gyarapodása egyenletes, ferde egyenes vonal mentén halad. A két vonal metszéspontja, találkozása jelzi az optimumot. Attenborough a túl sok fogyasztásról, az élelmiszerek pazarlásáról beszél, a növekedést limitálni kell. Az ENSZ szerint ezt 7 százalékban kell maximálni. Bill Gates azt a kérdést teszi fel: Hogyan lehet a klimatikus világot szabályozni? A harmadik ponthoz az előadó azt fűzi hozzá, hogy 2050-re a karbonkibocsátást megfelelő szintre kell hozni. A negyedik ponthoz a japán metabolizmust hozta fel: Kurokava Kisó Nakagin kapszulatornyát. Vang Su kínai építészt és a Kínában dolgozó magyar Hudec Lászlót említette. Dél-Afrikában a nők kék, kerek műanyag bödönöket tolnak a földön, amivel vizet szállítanak – ez lenne a fejlesztés? 1755. november 1-jén a lisszaboni földrengést természeti csapásnak nevezték, de helyesebb lett volna humán csapásnak nevezni. Humánus építészet kell. Példának Peter Eisenman 1969–71-es connecticuti házát vetítette, amely fehér architektúrájával tűnik ki.
A kávészünetben a közönség az előcsarnokban a termékgyártók standjait látogatta meg. A kiállítók: Alukönigstahl (főtámogató), Aluprof, Fischer, Hörmann, Prelement, Reynaers, Rigips, Saint-Gobain, Swisspearl, Terrán, Trocellen, Weber, Wienerberger.

Kávészünet után Ulf Meyer építészkritikus (San Francisco, Berlin) előadása A természet kiterjesztése címen hangzott el. (Metszet 2022/1, 46–49.o.) A tér végtelen. Az építész ebből hasít ki kisebb-nagyobb külső és belső tereket. Japánban egy épület átlagos élettartama 25 év. A köztes tér, japánul a ’ma’ lényegével foglalkozott. Az engawa a japán külső terasz, amely körbeveszi a házat. A ház és a kert japán írásjelét mutatta be egymás mellett, amely együtt a családot jelenti. Tokió 30 milliós megapolisz. A japán épületek favázzal, papírfalakkal készülnek. A tolófalak révén tárul fel az enteriőr, és kapcsolódik a természethez: „A paradicsomból jövünk, és oda szeretnénk visszatérni.” Az épület védi az embereket a természeti hatásoktól. Négy évszak változásai jelennek meg a teraszon: cseresznyefa-virágzás, gyümölcsök érése, levelek sárgulása, lehullása, hótakaróval fedett táj. A hálószoba mérete minimális, mindössze két tatamit lehet leteríteni a padlóra. (Tatami: 1×2 méteres gyékényszőnyeg.) A japánok ősi vallása a sintoizmus, amely szerint szelleme van a földnek, mezőnek, folyónak, erdőnek stb. Összesen mintegy 8 millió kami (szellem, lélek) ismeretes Fukuoka város Kjúsú szigetén. A város utolsó parkjának helyén Emilio Ambasz spanyol építész tervezte 1995-ben az Acros lakóközpontot, egy 14 szintes, lépcsős teraszokkal kialakított épületet. A földszinten elvett zöldfelületet a teraszokon létesített zöldekkel pótolták. Tadao Ando japán építész háza befelé forduló épület, ablaktalan betonfalú tömbjén alul középen egy nagy ajtó nyílik. Shigeru Ban papírháza: kartonból hengereket gyártott, ezeket állította sorba. A hengerek kört alkotnak, amelyek teherhordó elemként a födémet hordozzák. Egy óvodánál gyűrű alakú tető alatt húzódnak meg a nevelési helyiségek. Egy kis japán szigeten egy művészfalu központi épülete hatalmas tető alatt helyezkedik el, fenn középen háromszögű tetőnyílással, mely így a belső teret jól átszellőzteti. A japán éves események csúcspontja a tavaszi cseresznyevirágzás. Magas épület oldalán a tartószerkezet vonalhálója, mint egy fa ágai jelennek meg. A japán császári lakhely a Katsura villa, ahol az egyes teaházak között sétaút kanyarog, pompásan feltáruló kilátásokkal, amelyen a látogatóknak végig kell haladniuk, akárcsak – modern analógiaként – az IKEA áruházakban a vásárlónak. A villa a sinto szentélyek alapelveit követi, a zen esztétikájával és filozófiájával ötvözve. Nap, szél, víz (eső) azok az elemek, amelyek a ház kialakítását determinálják. Ezek a geometriai formák nem csak az építészetet, de a képzőművészeket, például Piet Mondriant is megihlették. Nisizava Rjúe Kert és ház című projektjén az egymás fölötti szinteken nyílások helyezkednek el, így a növények át tudnak nőni az alsóbb szintről a felsőbb emeletekre, függőleges kert alakul ki. A két ház közötti távolság mindössze 30 cm.

Boonserm Premthada (Bangkok Project Studio, Bangkok) előadása az Elefántdübörgés címet kapta. (Metszet 2022/1, 40–45.o.) Az építész 15 órát repült Délkelet-Ázsiából, hogy ideérjen a kongresszusra. A Katana Filmintézet épületével 2011-ben robbant be az építészet élvonalába. Az épületet az Architectural Review 2011. decemberi száma mutatta be. A 4, illetve 6 szinten kidomborodó, téglából rakott vastag falakban nagyméretű, fekvő vagy álló, négyzetes nyílások sorakoznak, amelyekben még ülni is lehet. Az Artisans üvegtéglából falazott kockaépület, laminált faanyagból szerkesztett, óriási ablakkal, amelyet kinyitva a belső térbe áramlik a friss levegő. Ayutthaya régi thai fővárosban épült meg a 11×11 méter alapterületű Borpavilon üvegtéglákból, műanyagcsík-díszítéssel, a belsőben acél csigalépcsővel. Egy szénaboglyára emlékeztető belső terű kupolát vízszintes téglasorokkal húztak fel, a felső környíláson beragyog az ég kékje, a buddhista építészet szép példájaként. Női éttermet készített idős hölgyeknek: ők a tulajdonosok, akik naponta szerzik be a készítendő ételek alapanyagait. A felülnézetben négy háromszöget mintázó tömböket vékony nyaktagok kapcsolják egybe. Az üvegtéglákat fakeretekbe csúsztatják. Az étteremben főtt ételeket részben a rászorulóknak juttatják el. Az idős emberek az államtól mindössze 13 USD/hó/fő támogatást kapnak, ami roppant kevés, ezért kell kicsit segíteni anyagi helyzetükön, hiszen egy adag étel 3 USD-be kerül. Mikro-tájépítészet keretében körívekből szerkesztett együttest hozott létre. Boonserm Premthada új, nagy jelentőségű munkája az Elefánt Világprojekt, mely több épületből áll. Kui faluban létesültek ezek az objektumok, ahol az elefántok és az emberek kapcsolata 400 éves múltra tekint vissza. Az elefántok a thai emberek családtagjai. Az elefántok ezen idő alatt mind felfalták a környéken a fák lombozatát, ezért az elsődleges feladat az erdők újratelepítése volt. Az elefántok már nem munkát végző állatok, csak turisztikai látványosságok. A Világprojekt legfontosabb része a kulturális udvar, ahol az elefántok egy mélyebb részen sétálhatnak, a közönség pedig a változatos domborzatú nézőtéren, fa ülőkéken foglal helyet. A szintkülönbség az embereket biztonságosan elszigeteli az állatoktól. A nézőtér részben fedett. Vasbeton pilléreken nyugvó, vastag, faszerkezetű födémkonstrukcióban négyzetes nyílások adják az építészeti változatosságot. Az udvar melletti 8 600 m3-es, mély vizű dagonyázótó az elefántok kedvenc tartózkodási helye. A Világprojekt második eleme az ún. Rizstorony, rendkívül érdekes alkotás, amely alaprajzában egyik végén csúcsba futó rizsszemet formáz. Az ötszintes kilátótorony közepén négyszögletes lyuk nyúlik fel. Mind a külső, mind a belső falak téglából rakott, szögletes pillérek, vízszintes átkötő gerendákkal. A pillérek eltérő magasságokban végződnek. A nyiladék mellett kétkarú acéllépcső visz a magasba, amelynek iránya változik, hogy a négyzetes lyukba nyíló ablakokon hol itt, hol ott lehessen bekandikálni, de a külső falon kifelé is lehet bámészkodni, s látják, ahogy a toronyhoz közelednek az elefántok. A toronyhoz hat irányból vezetnek megközelítő külső lépcsők. A Rizstorony egész nap, 24 órában fogadja a látogatókat, este kivilágítva. A harmadik létesítmény egy elefántmúzeum. 

Legújabban Versailles-ban dolgoznak, ahol 2022. május–júniusban elefántbemutatót terveznek, erre egy pavilont építenek. A pavilont elefántürülékből gyártott, napon szárított építőelemekből rakják össze. Az elefántok trágyája nagyméretű, mint egy hosszúkás hátizsák. Nem teljesen tudják megemészteni a növényi rostokat, azok az ürülékben benne maradnak, mint a lócitromban a szénaszálak. Ezért kiválóan felhasználható építőelemek előállítására. A trágyához különböző adalékokat kevernek, majd kézi munkával egy sablonba tömörítik, tetejét simára húzzák, kizsaluzva sík felületen tárolják, és a napon megszárítják. Egy elem mérete kb. 50×50 cm, mintegy 25 cm magas, négyzetes, középen kör alakú résszel, mely négy rövid fallal ízül a négyzetes külső burokhoz. Az elemek teherbírása a 4 tonnát is eléri. 

Az Egyesült Királyságban, Colchester Zoo-ban is készült egy állattartó épület. Austin Williams, a kongresszus kurátora elmondta, hogy a thaiföldi építész ezzel az elefántürülékből előállított építőelemmel számos kimagasló díjat nyert el. – A közönség és saját véleményem alapján is azt mondhatom, hogy ez volt a kongresszus leginnovatívabb előadása. – Ezután ebédszünet következett változatos főtt ételekkel és apró tálkákban szervírozott salátákkal és gyümölcsökkel.
Ebédszünet után Ken Yeang (TR Hamzah & Yeang, Kuala Lumpur, Malaysia) videóelőadása hangzott el az ökologikus nexusról. (Metszet 2022/1, 34–39. o.) Suasana PJH iker irodaház, Putrajayában, Malajzia közigazgatási központjában. Két V alakú épület áll egymás mellett, a Persiaran Perdana körútra nézően, mindkét házon 14 szint magas tornyokkal, közöttük parkosított központi sétánnyal. A homlokzatok előtt álló tégla alakú üvegtáblákból külső héj fut fel. A homlokzatok és a héj közötti kürtő felfelé nyitott, így kiválóan átszellőzik és hűti az épületet. Hátrafelé ferdén két hétszintes szárny húzódik, amelyekben teljes magasságban belső átriumok foglalnak helyet. A főhomlokzati üveghéjak kristályszerűen háromszögletű felületekre törnek, 5-5 horizontális nyílással tagoltan, mögöttük erkélyek sorjáznak. A központi sétányon kiemelt gyepzónák között formatervezett öblökben kellemes ülőhelyek hívogatják az arra sétálókat. Az árnyékot adó facsemeték csak több év után nőnek majd terebélyesre. Az épületekben alul három szinten üzletek találhatók, felettük irodák következnek. Az elegáns kereskedelmi és adminisztratív központot „Putrayaja ékkövének” tervezték. Az építész a bioszférával foglalkozik. Épületeinket ide helyezzük. Erre egy szemléletes hasonlatot említett: mintha az emberi testhez kapcsolódó protézisek csatlakoznának. Négy elemet sorolt fel: ecoközpontosság, ecointegráció, ecomimikri, ecoinfrastruktúra. Ezután négy ábrát mutatott: elsőként New Yorkban a Central Parkot, amely egy tagban álló, hatalmas zöldterület, másodikként a londoni parkok elszórt hálózatát, harmadikként zöldfelületek hálóját, negyedikként pedig azok összeköttetésének spirális rendszerét. Kuala Lumpurban egy toronyban vertikálisan különböző állatok övezeti szisztémáját alakították ki sávosan: legalul a  szitakötők, felette a pillangók, aztán a madarak és legfelül a vándormadarak szintjét határozták meg. Madagaszkár közelében, Réunion sziget településén a lakóházak között párhuzamos szellőzőcsatornákat terveztek, ezzel a forró égövi hőhatást tudták mérsékelni.

A Zaha Hadid Architects, London képviseletében Gianluca Racana tartott előadást Zöld élőhelyek Csengtuban és Zuglóban címmel. (Metszet 2022/1, 28–33.o.) Először Patrik Schumacher irodavezető videóját mutatta be. Az emberi kreativitást, a természetátalakítást fokozni kell. A karbonsemlegességet minél hamarabb el kell érni. Hosszú távú gondolkodást, ökológiai programot kell megvalósítani. Gianluca Racana kijelentette, hogy 2030-ra a Föld lakosainak 82 százaléka városlakó lesz, a Covid-járvány felgyorsította ezt a trendet. Új fogalom lépett elő: a porozitás, vagyis az épületek lyukacsossága. Egy régi laktanyát a 21. századi művészetek múzeumává alakítottak át. Forest Green Rovers Eco Park Stadium, Egyesült Királyság: stadionterv hullámzó ellipszis vonalú lefedéssel, fagerendákból – 20 év múlva elbontható lesz. Kambodzsa Intézet a vörös khmerek áldozatainak emlékére. Oslo, a norvég főváros metróállomását úgy tervezték, hogy egyik végén szögletes, a másik végén kerek a bejárat. Az állomás lefedése a két geometriai formáció közötti átmenteket rögzíti, így a térben bárhol állunk, pontosan meghatározhatjuk helyünket. Az egyes napszakokhoz eltérő megvilágításokat rendeltek hozzá. Western Sydney Airport, Ausztrália. A felvételi épület legjellemzőbb ismérve, hogy a csarnok előtt nincsenek autók, a peron nyitott a város felé. Sétáló London metropoliszt terveztek. Csengtu Szecsuán tartomány fővárosa 16 millió lakossal. A megapolisz az egyik legfontosabb kutatási központ Nyugat-Kínában. Itt található a világ 1 milliárd dollárnál nagyobb start-up technológiai vállalkozásainak egyharmada. Ezeket unicornis cégeknek nevezik. A 67 hektáros Unicornis szigeten 70 ezer kutatóra tervezett kutatóközpontot létesítenének. A mesterterv szerint 12 szintes, gyűrű alakú épületek sok zölddel egy felemelt platóról emelkednek ki, amely az autópálya fölött is átnyúlik, és kör formájú nyílásokkal kapcsolódik az alatta lévő szinthez. Közelében 2 300 évvel ezelőtt épült a Tucsiangjen öntözőrendszer, amely 2000-ben az UNESCO világörökség része lett. Az iroda tervpályázat útján nyerte el Budapest XIV. kerületében Zugló városközpont tervezését a mélyen fekvő Rákos-patak újraélesztett ökoszisztémájával mintegy 7 hektáros területen. A projekt 2023-ban indul és 2029-ben fejeződik be. Ez idő alatt 900 facsemetét ültetnek majd el. A világhírű cég magyarországi munkája egyik bizonyíték arra, hogy hazánk is már az építészet nemzetközi élvonalában foglal helyet.

A délutáni kávészünetben került sor a Sivatagi Kőrózsa díj átadására. Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök, a Magyar Építész Kamara tiszteletbeli tagja 2009-ben alapította meg a Sivatagi Kőrózsa díjat a magyar mecénások és kiváló szellemi alkotók tevékenységének elismerésére. 2022-ben a díjat Bartos Erika építészmérnök, meseíró érdemelte ki a főváros építészeti értékeit feldolgozó, „Brúnó Budapesten” című hatkötetes mesekönyvsorozatával a gyermekek építészeti ismeteteit bővítő írásaiért és saját kezű, hiteles illusztrációiért. A díj indoklását Timon Ágoston, Timon Kálmán unokája, a Díj kuratóriumának titkára ismertette. Bartos Erika meleg szavakkal mondott köszönetet a díjért. „Általában bölcsődések és óvodások között szoktam felszólalni – hangsúlyozta. – Ezért most különösen megtisztelve érzem magamat e díjjal kitüntetve ilyen nagyszámú építész előtt.”

Kávészünet után Skardelli György építész, a helyszín, az MVM Dome multifunkcionális csarnok tervezője mutatta be az épületet. A csarnokot 2021 decemberében adták át, és idén februárban itt rendezték a 2022. évi kézilabda-Európa-bajnokságot. Első feladat volt a bekötőút létesítése, amely a terület feltárását tette lehetővé. Az épületnek három bejárata van: a közönség számára, a sportolóknak és művészeknek, végül pedig a kiszolgálószemélyzetnek. Három olyan méretű kapu nyílik a küzdőtérre, amelyen kamionok is be tudnak hajtani. A külső parkoló 1 000 gépkocsi elhelyezésére alkalmas. A küzdőtér 1 770 m2 alapterületű, amikor az összes mobil lelátót kihúzták a fix betontribünök alól, és 5 070 m², amikor a lelátók be vannak tolva. A multifunkcionalitás azt jelenti, hogy nemcsak sportversenyeket, hanem művészeti eseményeket, koncerteket, kiállításokat, konferenciákat – mint jelenleg is – rendezhetnek a csarnokban. – Az ismertetés után a résztvevőket a tervezők több csoportban kalauzolták végig a lelátókon és a további helyiségeken.

Timon Kálmán 
Érd, 2022. március 28.

Summary of the 19th International Architectural Convention

The 19th International Architectural Convention took place in Budapest at MVM Dome multifunctional hall on 25th March, 2022. The convention was organized by the publishing house Artifex, the publisher of architectural periodical ’Metszet’ and the Association of Hungarian Architects. This year’s topic was The Nature of Architecture. The introduction lecture was by British architect Austin Williams, chair of the congress. The international lecturers were: Ulf Meyer architect-critic (San Francisco, Berlin), Boonserm Premthada (Bangkok Project Studio, Bangkok, Thailand), Ken Yeang (video) (TR Hamzah &Yeang, Kuala Lumpur, Malaysia), Patrik Schumacher (video) and Gianluca Racana (Zaha Hadid Architects, London). Architect-fabulist Erika Bartos won the Desert Stonerose prize, presented by architect Kálmán Timon, for „Brúnó in Budapest” story-book-series with six volumes. Architect György Skardelli, designer of the multifunctional hall introduced the building to the audience, then the participants took a building tour. The Congress was profitable and succesful. The participants look forward to next year’s programme.

Kálmán Timon